Szabó György: Virtuális világ és valós tér tanulmányának bemutatása, és reflexióm

Szabó György: Virtuális világ és valós tér. Utópiák, realitás, veszélyek című tanulmánya

Részletes bemutatás és reflexióm

Szabó György mérnök, térinformatikus, a tér regisztrálásával kapcsolatos interdiszciplináris területek szakértője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense tanulmányában bevezető részében leírja, hogy az emberiség régi vágya, azaz a körülöttünk lévő világ tárgyainak, jelenségeinek, valósághű ábrázolása, a környezetet visszatükröző modell megalkotása. Úgy véli, a technológiai fejlődés következtében, jelen esetben az internet elterjedése és a helymeghatározás technológiáinak egyszerűsödése következtében magasabb elvárások jöttek létre a térbeli adtok alkalmazásával szemben. A régebb stratégiai eszközként kezelt helymeghatározás, térképészet hozzáférhetővé vált a civil felhasználók számára.

Azáltal, hogy megjelentek a digitális, térbeli adatkészletek, a műszaki fejlesztések súlypontja az adatnyerésről az adatok hasznosítása irányába tolódott el. Új tudományágként a térképészet, az informatika és a geotudományok határterületén megszületett a térinformatika.

Bemutatja, hogy megítélése szerint milyen kevésbé örömteli jelenségekkel találkozunk a technológiai fejlődés lelkesítő hatása mellett:

-         adatok befogadási, értelmezési problémái

-         bonyolult folyamatok megértéséhez szükséges összetett elemzések

- az információkért időnkkel, személyes adatainkkal, fogyasztói elkötelezettségünkkel, kiszolgáltatottságunkkal fizetünk

-         a virtuális modellek csak igen durva absztrakciói a valóságnak

-         a létrehozott térbeli modellek használatát a valóság nemzetbiztonsági szempontok miatti megmásítása jellemezheti

-         üzleti érdek, vagy rosszindulat következtében előfordul a szándékos megtévesztés

(Szabó, 2010. 193-194)

Az ember és tér kapcsolatában hangsúlyozza, hogy alapvető emberi és társadalmi igény a tér és a térben lejátszódó jelenségek feletti uralom, mely szükséges a biztonságérzethez.

A térbeli adatok ábrázolásának technológiai nehézségei és költségessége miatt, a térbeli kontroll, csak lassan terjedt a globális színterekről a lokális mikroterekre, ugyanakkor gyorsan terjedt fordított irányba, a mikroterek irányából a globális felé. 

Szabó szerint a térképészeti, térinformatikai adatok stratégiai jellegűek, ezért megjelenik a dilemma ezen adatok nemzetbiztonsági érdekből történő korlátozása és az egyének saját térbeli adataikkal való információs önrendelkezésének korlátozása között. Fölteszi a kérdést, hogy kinek a tulajdonát képezi az egyén (jelen esetben az én) térbeli pozíciója?

Régen az állam gyakorolta a térbeli adatkezelés monopóliumát.

Napjainkban a képi adatnyerés, a műholdakon alapuló helymeghatározás  - GPS, GSM, WIFI, RFID – elterjedése a technológia szolgáltatója és felhasználója számára egyaránt biztosítja az adatok begyűjtését, tárolását, felhasználását.

(Szabó, 2010. 195-196. o.)

„Térbeli adatgyűjtés, ábrázolás – egy kis technikatörténet”

Évezredeken keresztül a térkép stratégiai fegyver volt és csak kevés kiválasztott használta, birtokolta. Napjainkra „a környezetünkkel kapcsolatos vizuális kommunikáció általános eszközévé vált. (Szabó, 2010. 196. o.)

Különböző intézmények, területek – adózás, honvédelem, kereskedelem, -hajózás, navigálás, stb. – különböző térbeli információs igénnyel rendelkeznek,. Kialakultak a szaktérképek.

Érdekes technikatörténeti adatokat ismertet a szerző, miszerint:

-         1783-ban került sor az első levegőből történő adatgyűjtésre (ballonnal)

-    Lambert még a fényképezés feltalálása előtt publikálta a fotogrammetria (fényképmérés) elméleti alapjait

-    1839, a fényképezés feltalálása – Louis Jacques Mande Daguerre nevéhez fűződik – ami adott környezeti feltételek között a tér egy adott nézőpontból szemlélhető látványának leképezése

-   1859 első távérzékelési kísérlet ballonról, Gaspard Felix Tournachon által, ami megalapozta a topográfia új technológiáját

-         1957 az első mesterséges hold felbocsátása

-         XX. Század közepe szembesülés a képi feldolgozás korlátaival

A szerző szerint napjainkra elkerülhetetlenné vált a képi információ digitalizálása.

(Szabó, 2010, 196-197. o.)

„Téri tájékozódás – tér, idő, hely”

A helyváltoztatás időigényes, írja a szerző is, de ezt a valós térben folyamatosan tapasztalhatjuk. A helyváltoztatás problematikáját lépi át a virtuális világ logikája. Megszűnnek a határok, eliminálja a távolságokat, eltűnteti az időbeli korlátokat.

Lehetővé teszi a tér idő feletti kontroll megszerzését.

(Szabó, 2010, 197. o.)

„A tér jelenségeinek regisztrálása és problémái”

A szerző szerint a térkép, mint ikonikus vizuális modell, a valóság kicsinyített mása, a mi volt? Mi van kérdésre kívánt válaszolni.

A térinformatika világában a statikus megjelenést felváltotta a valós idejű megjelenés. A megválaszolandó kérdés: Mikor? Hol? Mi van?

Szabó szerint a fejlett technológiai eszközök, egyén által történő rendelkezési problémát is vonnak maguk után.

Az útvonalak, tevékenységek regisztrálására lehetőséget kínálnak az új helymeghatározási és regisztrációs technikák, a GPS, GSM, WIFI, RFID.

Segítségükkel nyomon követhető az útvonal, az eltöltött idő.

A felhasználó a technikának köszönhetően elveszíti rendelkezési jogát saját adatai fölött.

Ismerteti napjaink használatos mobil mérőrendszereinek, adatgyűjtési technológiájának összetételét, miszerint ez GPS, IMS, GSM, vagy WIFI, képalkotó része pedig digitális kamera, videokamera vagy lézerszkenner.

Ez a technológia alkalmas a környezet háromdimenziós geometriai modelljének közel valós idejű leképzésére.

(Szabó, 2010, 198-199. o.)

„Valós és virtuális terek – statikus, dinamikus, mobil modellek”

A szerző ebben a részben szót ejt az új topográfiai tartalom megjelenésére vonatkozó igényről, miszerint a statikus tartalmak mellett megjelentek a dinamikus tartalmak.

Az információs társadalom különböző szereplőinek fogalomtárában más-más jelentéssel, de jelen van a virtuális világ, cyber city, intelligens város fogalma.

Szabó szerint a valós világot modellező virtuális világokat a következő csoportokba oszthatjuk:

1. tájékoztató portálok, turisztikai kalauzok, menü- és egydimenziós linkjegyzékek, melyeknek alapvető funkciója a felhasználók ellátása turisztikai információkkal, reklámmal
2. kétdimenziós modellek, melyek az adott térséget „madárperspektívából” ábrázolják, funkciójuk a térképen elhelyezett linkeken keresztül biztosítani az érdekes pontok felé a csatlakozási felületet
3. háromdimenziós modellek, melyek az adott térség objektumait 3 D geometriai modell formájában jelenítik meg
4. intelligens modellek, melyek az információszolgáltatás mellett interakciót is biztosítanak.
5. kiterjesztett valóságelvű modellek, melyek az okostelefon képernyőjére vetítik a virtuális tartalmat, pl. eladó lakás rávetítése az utcaképre, vagy egyetemi campus épületére a keresett tanszéket.

(Szabó, 2010, 200-201. o.)

„Hol vagyok én, és hol van, amit keresek”

A szerző a veszélyekre, a megítélése szerinti, odafigyelést igénylő kérdésekre világít rá.

Fölhívja a figyelmet arra, hogy a felhasználó, amikor megvásárolja a navigációs készüléket, nem szerzi meg a felügyeleti jogot a műholdak és a földi irányító központ fölött. Nemzetbiztonsági okokból a rendszer kezelő bármikor korlátozhatják a rendszer elérhetőségét és pontosságát, továbbá a műholdjelek zavarhatók, blokkolhatók.

(Szabó, 2010, 201-202. o.)

 „Napjaink tendenciái, veszélyei”

Szabó pozitívumként értékeli a térinformatikai alkalmazások fejlődését, de negatívumnak ítéli meg és tart annak következményeitől, hogy a technika segítségével túlságosan nagy a behatolási lehetőség a polgárok személyes terébe.

Úgy véli, hogy az információs társadalom polgára folyamatos követés alatt áll: elektronikus fizetés, műholdas adatgyűjtő rendszerek, kamerák. Minden lépésünk regisztrálható, vagy regisztrálva van.

Úgy gondolja, hogy a érinformatikai adatokat kormányzati kérésre manipulálják.

Ír a Japánban már igénybe vehető szolgáltatásról, mellyel a dolgozók minden lépése, ideje nyomon követhető.

Felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a nemzetgazdasági érdekekre való megalapozatlan hivatkozás lehetővé teszi a térbeli adatokhoz való adathozzáférés monopóliumát, valamint hogy a számítógép hajlamos a demokratikus értékek aláásására.

(Szabó, 2010, 202-204. o.)

Reflexió

A tanulmány, - a szerző szakterületét figyelembe véve, érthető módon - nagyon logikus felépítésű, röviden, tömören, de az adott területet - amennyire térképészet, térinformatika területén laikusként olvasom, és (laikus voltomból (is) származó alázattal és némi kritikával) meg tudom ítélni - szerteágazóan bemutató, tanulságos írás.

Valójában, a cím alapján, valami egészen mást vártam a tanulmánytól..

A szerző rávilágít olyan dolgokra, melyek egy átlagos infokommunikációs technológia felhasználójának nem jutna eszébe, vagy ha igen, leegyszerűsített formában. Egyetértek a szerzővel, hogy ez a számunkra nagyon sok kényelmi funkciót is tartalmazó rendszer problémákat is hordoz magában. Meg kell tanulnunk együtt élni ezzel, meg kell tanulnunk kezelni az információáradatot, és mindenki az alapfokon felül, az elvárt, de másrészről saját igényeinek megfelelő szinten kell hogy megtanulja. Gondolok itt arra, hogy egy navigációs rendszer átlagos felhasználója, vagy valaki, aki éppen információkat gyújt nyaralásához, nem kell bonyolult folyamatokat megértsen, vagy elemezzen.

A nemzetbiztonsági szempontok miatti torzításnak sem tulajdonítok olyan súlyú jelentőséget, mint a szerző.

Nem találom olyan nagy problémának néhány adat torzítását, hiszen felhasználóként nem tudományos célra használni, vagy lemérni szeretném az adott objektumot, hanem megtalálni -  ha ez nem egy geoláda - , akkor feltehetően észreveszem akkor is, ha két méterrel arrébb van, mint ahogyan ezt az okostelefonomon megjelenített térképen látom, és az sem baj, ha fél méterrel magasabb.  Természetesen belátom, ezt nem mérnöki szemmel teszem.

A záró történet, az észt kamionsofőr „kalandjával” kapcsolatban, egy velem is megtörtént hasonló esetre emlékeztet, mikor a Velencei tó környékéről éjszaka Budapestre hazafele jövet, csak a játék kedvéért navigációs rendszerrel jöttem. Követtem az utasításokat, és letértem az ismert útról, a rövidebbre, ami több órába került. Valami keskeny mezei úton kötöttem ki, ahonnan nem volt autó számára tovább járható út. Első felindulásomat követően nem neheztelhettem a technikára, a hiba a felhasználónál keresendő, nem állítottam be, hogy milyen jellegű útvonalak között kereshet és navigálhat.

Belátom, ha valaki nem ismeri azt a területet, útvonalat, környéket, ahol jár, nem hátrány, ha rendelkezik papír alapú térképpel is.  Kérdés, hogy lesz-e pl. 10 év múlva is papír alapon, vagy az a generáció, aki már az infokommunikációs technológia fejlett körülményei között szocializálódik, fogja-e ismerni a papíralapú térképolvasást.

Valójában, viszont ha mélyebben belegondolunk, akkor mindannak a veszélynek, melyet a szerző bemutatott, komoly megalapozottságát érzem, és magam is félelmetesnek találom, hogy rólam, mint egyénről, mindent lehet tudni. Lehet tudni, attól kezdődően, hogy mikor születtem, mi a személyi igazolvány számom, adószámom, TAJ kártyám száma, mikor, hol, mit vásároltam, merre járok, mit írok, kivel levelezek, milyen oldalakat szoktam nézni, milyen rendszerességgel, mikor kelek föl, mikor fekszem le. Persze, valószínű, ez senkit nem érdekel, csak egy rövid bitsor vagyok a nagyon sok terabájtos adatbázisok egyikében.

Felhasznált irodalom:

Szabó György (2010): Virtuális világ és valós tér. Utópiák, realitás, veszélyek In: Talyigás Judit  (szerk.) Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében

IKT képzés nyelvtanároknak

Fiktív képzés, valódi jelentőséggel - IKT képzés nyelvtanároknak

Szakács Enikő
- a képzés és az intézmény fiktív de a jelentősége és az eszközök nagyon valóságosak -

Az IKT képzés szervezését az hívta életre, hogy az XYZ intézmény olasz nyelvtanfolyamot szervez távoktatás képzési formában, amelyhez  távoktatási gyakorlattal rendelkező tanárokat keresett.

A távoktatás nem azonos az e-learning képzéssel, és kezdetben minden papíralapon történt.  Napjainkban már megtörtént a modernizáció, de az oktatásban felhasználható eszközök technológiai fejlődése, változása, valamint a felhasználói igények, megkövetelik, hogy a tanárok/oktatók rendelkezzenek a haladó szellemnek megfelelő IKT kompetenciákkal.

A megjelenő igényeknek széles a skálája, mely egyrészt az oktatásban részt vevő csoportok heterogén összetételének köszönhető, másrészt különböző tanegységek, tudástartalmak átadása, elsajátítása más-más módszert követel meg, és mindig a módszer hatékonyságát leginkább elősegítő eszköz használatát teszi nemcsak kívánatossá, de szükségessé.

A tanárnak fel kell készülnie arra, hogy a nyelvtanfolyam résztvevői nagyon heterogén csoportokból tevődnek össze. Figyelembe kell vennie, hogy a fiatal, digitális bennszülöttnek nevezett társadalom azonnali visszajelzéseket, gyors reakciókat vár, ugyanakkor a nyelvtanfolyamon részt vesznek olyanok is, akik még csak ismerkednek a web2.0-ás környezettel, az IKT eszközökkel.

A távoktatás mint oktatási környezet.

A távoktatás az oktatás/tanulási folyamatok megkönnyítésére sok tekintetben nyújt megoldást. Áthidalhatóvá teszi a térbeliség és földrajzi távolság problematikája.  Bár nem zárja ki a személyes találkozást, de maga az oktatási/tanulási folyamat döntő többsége online vagy virtuális környezetben történik. Lehetnek feladatok, melyek időtől, és tértől függetlenül, online környezetben elvégezhetők, de olyan feladatok is vannak, amelyek megkövetelik az egyidejű jelenlétet az oktatás folyamatában, az azonnali reakciót, visszacsatolást, a verbális kommunikációt. Erre a virtuális környezet nyújt megoldást.

Felmerül kérdésként, hogy tevékenység, vagy tartalomközpontú legyen az oktatási környezet.

A tartalomközpontú környezet az egyszerűbb megoldás, a könnyebb út. Itt az egyénre hárul minden felelősség, hogy a tartalmat megfelelően dolgozza fel. A folyamat szabályozása közvetett. Ebben az esetben oda kell figyelni arra, hogy az oktatási környezet motiváló legyen, aktiválja a tanulót. A tanulótól igényli az önszervezést, önirányítást.

Ha tevékenységközpontú a tartalom, akkor ezt menedzselni kell, instrukciókat kell adni, az oktatótól állandó jelenlétet, folyamatos odafigyelést, és azonnali visszacsatolást igényel. Nagyon hatékony az interaktivitása miatt. Online mentor, online tutor jelenlétét igényli.

Nyelvtanfolyam során, ahol fontos a kommunikáció, a tartalomközpontú tanegységek mellett nélkülözhetetlen a tevékenységközpontú környezet is.

A tanároktól ez a környezet nem csupán az IKT eszközök biztos használatát követel meg, hanem az alkalmazkodást az új pedagógusszerepekhez,. Meg kell tanulniuk mentorrá, tutorrá válni és továbbra is fenn kell tartaniuk az érték- és normaközvetítő, követendő minta, példakép szerepüket.

Tanárok kiválasztása

A jelentkezőknek egy attitűd vizsgáló tesztet kellett kitölteniük.
A teszt annak a felmérését szolgálta, hogy a jelentkezők hogyan viszonyulnak az IKT eszközökhöz, az új technológiához, mennyire nyitottak a tanulásra, az új ismeretek megszerzésére, és alkalmazására.

A kiválasztott tanároknak szervezett képzés.

Falus Iván alapján vettem figyelembe a pedagógus kompetenciákat, melyeket IKT környezetben is érvényesíteni kell, és ezen kompetenciák mentén kerestem online vagy virtuális környezeteket, melyek használatára kívánja a képzés felkészíteni a tanárokat.

A tantárgy ismerete felkészült tanár esetében már adott, de a fejlődés szükséges. A szakmai elkötelezettség és felelősség, a kommunikáció  olyan pedagógusi kompetenciák, melyek az  ismeretszerzés és a szakmai tartalmak megosztására vonatkozó lehetőségek és eszközök ismeretét követelik meg.

Az emberi fejlődés, és tanulás ismerete, a tanulás értékelése, a tanulók személyiségének fejlesztése, amely visszajelzésekkel történhet. A fejlődést nem csak a tanár, hanem  a tanulótársak visszajelzései is befolyásolják. A tanári értékelés nagyon lényeges eleme a személyiségfejlődést befolyásoló tényezőknek. Erre tanári oldalon az online és virtuális környezet,, a tanulók részéről a közösségi tér kínálkozik nagyon jó lehetőségnek.

Az oktatás adaptálása egyéni szükségletekhez, többféle oktatási stratégia alkalmazása,azaz különböző módszerek alkalmazása az eredményes tanulás elősegítése érdekében, a differenciálás online környezetben.

Motivációs és tanulásszervezési készségek, kommunikációs készségek, tervezési készségek, együttműködés, online és virtuális környezetben a csoportok megszervezése, a munka koordinálása, a tanulás facilitálása, mentorálás.




A képzés a hatékonyság és eredményesség, a differenciált oktatás megvalósíthatósága érdekében egy előzetes tudásszint-felmérő teszttel kezdődik.

A továbbképzés során a tanárok megismerik, megtanulják használni a:

Moodle - online környezetet
- testreszabás
- tananyag közzététele
- csoportok kialakítása
- jogosultságok kezelése
- fórumok létrehozása
- tesztek készítése

Google alkalmazások, mint kommunikációs és csoportmunka lehetőség
- csoportok létrehozása
- google dokumentum létrehozása - közös használatra

Közösségi portál használata oktatási céllal - Facebook mint tanulási/tanítási környezet
Referencia ELTE PPK Andragógia MA szak Virtuális távoktatás és Konnektivista csoportja,
http://www.facebook.com/groups/elteppkvirtualis/

Virtuális tér: Second Life mint tanulási/tanítási környezet, Second Life és a tudomány
Referencia ELTE PPK Andragógia MA szak
http://blog.ollejanos.hu/2012/04/22/tudomanyos-presszo/

Kép-, hang- és videómegosztó
Picassa; Flickr, Ustream, YouTube

Rövid információ-megosztás, “csicsergés”
Twitter

Egyéb eszközök
- levelezőlisták létrehozása
- blogok létrehozása
- Skype használat

Elméleti útmutató
- Hogyan alakítsuk ki online és virtuális identitásunkat

Képzési forma, ütemezés és a képzés tartalmi elemeinek kiválasztására vonatkozó indoklás.

A tanárok IKT továbbképzését szolgáló kurzus 30 órából álló kurzus, 5 nap,  napi 6 órás képzéssel. Egy tanulási óra 45 perc, másfél órás, azaz 90 perces blokkokban történik, kötött és kötetlen időbeosztással, blended learning formában.
A kontakt órák tartalmaznak elméleti és gyakorlati részt egyaránt.


A Moodle (LCMS rendszerek – online tanulóközösségek)

A Moodle a WEB 2.0 technológiára nyitott, de zárt rendszer.

A Moodle rendszer ismerete, mint tartalommegosztó, és online tanulási környezet nagy segítséget nyújt a nyelvtanulás során.

Megosztás és kooperatív platform helyett jogosultság alapú zárt rendszer. Ez előnyt jelent azoknál  a képzéseknél, melyekért fizetni kell. (persze, kérdés, hogy a digitalizált anyag mennyire titkolható)

A tanulók hozzájuthatnak a letölthető tananyaghoz, online tesztek segítségével, azonnali visszajelzést kapva ellenőrizhetik tudásukat, a fórumon megbeszélhetik felmerő kérdéseiket.

Bár tartalommegosztás a jellemzője, a tevékenységközpontúság nem igazán jelenik meg, alkalmas az azonnali visszajelzés igényének kielégítésére,

kurzusfelület, külső linkekre mutat, mert a tevékenység kiszerveződik

Kép-, hang- és videómegosztók jelentősége
Picassa; Flickr, Ustream, YouTube
Rövid információmegosztás, “csicsergés” ismerkedés a Twitterrel
Egyéb eszközök használata
- levelezőlisták létrehozása
- blogok létrehozása
- Skype használat

A kép és videómegosztók hatékony segítséget nyújtanak a tananyag színessé, látványossá tételében, segítenek kielégíteni az információdömping és a fokozozott ingerek iránt táplált igényt. Egy-egy kifejezés vagy történek értelmezését, megértését lehet segíteni, alátámasztani illusztrációkkal. Lehetőséget nyújtanak oktatófilmek lejátszására, Nyelvtanulás során kifejezetten fontos a hallott szöveg, melyet vonzóbbá lehet tenni film formájában, vagy képekkel.

A levelezőlisták, a google alkalmazások a kommunikációt teszik hatékonyabbá, segítik a közös munkát, a közös tanulást. Az oktatók Google dokumentumban szerkesztendő csoportos, vagy páros feladatokat adhatnak. Nyomon követjetővé válik a tevékenység és lehetőséget kínál a gyors visszajelzésre.

A házifeladatokat, dolgozataikat a tanulók blogbejegyzések formájában tehetik közzé, ami szintén elősegíti az egyéni és a csoportos tanulást, lehetőséget nyújt a gyors visszacsatolásra.

A Facebook - jelenleg a legnépszerűbb közösségi portál. Használata nem igényel különösebb ismereteket, tudást, de lehetőséget nyújt a közös tanulásra azáltal, hogy alkalmas nyitott és zárt csoportok létrehozására, online írásos, és verbális kommunikációra  a nagyon gyors információátadásra és visszacsatolásra.

A Second Life - ideális tanulási/tanulási környezet. Avatarok révén biztosítja a jelenlétet. Lehetőséget biztosít az interakciókra, verbális kommunikációra. A Second Life-ban akár kalandozva újabb környezeteket felfedezve lehet tanulni.
Bár a nonverbális kommunikáció nem egyértelműsíthető minden esetben, ezzel együtt alkalmas a csapatépítésre, a csoportokkal történő foglalkozásra.

1. nap  - Kontakt órák 4x90 perc - a Moodle használata
- testreszabás
- tananyag közzététele
- csoportok kialakítása

2. nap  - Kontakt órák 4x90 perc - a Moodle használata
- jogosultságok kezelése
- fórumok létrehozása
- tesztek készítése

3. nap - otthoni tanulás - a Moodle használatának gyakorlata (az első nap elsajátított ismeretek gyakorlása) feladatok elvégzése, megadott időintervallumokban 3 alkalommal konzultációs lehetőséggel.
1. konzultáció 11-12 óra között
2. konzultáció 16-17 óra között
3. konzultáció 20-21 óra között
A gyakorlás kötelező időtartama 6 óra, kötetlen időbeosztással. A rendszer naplózza a gyakorlással töltött időt.

4. nap Kontakt órák 4x90 perc

Ismerkedés a kép-, hang- és videómegosztókkal
Picassa; Flickr, Ustream, YouTube
Rövid információmegosztás, “csicsergés” ismerkedés a Twitterrel

Egyéb eszközök használata
- levelezőlisták létrehozása
- blogok létrehozása
- Skype használat


5. nap - otthoni, tanulás - az már megismert eszközök segítségével ismerkedés otthonról a még ismeretlen IKT eszközökkel.

- 1,5 óra 2x90 perces blokkban, kötetelen időbeosztással
- egy másfél órás USTREAM előadás, mely a következő két témát járja körül
1.A Second Life mint virtuális oktatási környezet - lehetőségek, korlátok, tévhitek, identitás
2. Közösségi portálokban rejlő tanítási/tanulási lehetőségek a Facebook-mint tanulási környezet,

- 3 óra kötött, előre egyeztetett időbeosztással -Ismerkedés gyakorlatban a virtuáluis környezettel. Online és virtuális pedagógus-identitás kérdéseinek megvitetása a virtuális környezetben (első rész)

6. nap -  otthoni tanulás
- 3 óra - instrukciók alapján a kép- hang és videószerkesztők használata 3 alkalommal konzultációs lehetőséggel.
1. konzultáció 11-12 óra között
2. konzultáció 16-17 óra között
3. konzultáció 20-21 óra között
- 3 óra kötött, előre egyeztetett időben, közös tanulás a Second Life környezetben.
Online és virtuális pedagógus-identitás kérdéseinek megvitetása a virtuális környezetben (második rész)

Vizsgafeledat:
Egy két órás nyelvtanfolyam megtervezése és megtartása a megismert IKT eszközökkel, úgy, hogy minden eszköz használata megjelenjen.
Blogbejegyzés formájába beszámoló készítése a képzés során tanultakról és az online identitásról


Megjegyzés:

Lényegesnek találom hozzáfűzni, hogy az itt leírt képzés csak alapokat tud adni és szemléletmódot tud változtatni. Ha a résztvevők nem rendelkeznek előzetes IKT kompetenciákkal az itt leírt képzési időnek a háromszorosa is kevés lenne ezen ismeretek elsajátításához. Eredményes lehet viszont abban az esetben, ha a képzésben résztvevők az új ismereteiket gyakorolják, és a folyamatos gyakorlás révén ténylegesen megalapozott tudásra tehetnek szert.

Felhasznált irodalom:

Benedek András (szerk., 2008): Digitális pedagógia - Tanulás IKT környezetben, Tipotex, Budapest
Falus Iván (2009): Tanári képesítési követelmények – kompetenciák – sztenderdek, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet  
URL: http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/tanari-kepesitesi (utolsó megtekintés: 2012. 04.23.)
Kovács Ilma (2007): Az elektronikus tanulásról, Holnap Kiadó
Kovács Ilma (2005): Új út az oktatásban? A távoktatás (második, bővített kiadás), OKKER Kiadó, Budapest