Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében - Komenczi Bertalan alapján

„Egész életünk a tanulásról szól. A nap mint nap elsajátított új készségeink ugyanúgy tanulás során formálódnak, mint érzelmeink, társas interakcióink és személyiségünk bizonyos vonásai.” (Atkinson&Hilgard, 2005. 258. o.)

Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében.

Komenczi Bertalan a Tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítésében a tanulás és tanítás metódusainak fejlődését, változásait a kulturális evolúció rendszerébe építve mutatja be.

Azt vallja, hogy velünk született képességünk és késztetésünk, velünk született tulajdonságunk a tanulásra és tanításra való alkalmasság.

A környezetünkből felvett információk feldolgozásuk során módosítják belső reprezentációinkat, megerősítik, vagy cáfolják hipotéziseinket és a külvilág felépítésére vonatkozó mentális modelljeinket. (Komenczi, 2009, 11. o.)

A tanulás az evolúció során a túlélést szolgálta.

Komenczi szerint a tanulás általános, rendszerszemléletű értelmezése szempontjából a genetikai átadás is felfogható tanulási folyamatként. A génekben felhalmozott tudás a populációnak, a fajnak a tudása és minden esetben a múltra vonatkozó tudás, mely az „egyedek szintjén szinte teljes determinációt jelent”, és a tanulás alanya ebben az esetben, a faj. (2009. 11. o.) A genetikai átadás mellett már az élet kezdeti formáinál megjelent az egyéni tanulás lehetősége. A tanulás a környezethez való alkalmazkodás gyors és hatékony módja, mely szükséges ahhoz, hogy az egyén a környezetének megfelelő viselkedéseket elsajátítsa, ami a túlélés feltételét jelenti.

Komenczi a tanulási folyamat szempontjából lényegesnek találja, hogy agyunk nyitott információs rendszer, mely programozható, és ezeknek a programoknak egy része módosítható. (2009, 12. o.)

Komenczi szerint „az emberi elme kifejlődésének, a tanulás és tanítás változatos formái kialakulásának története nem más, mint az a folyamatsor, amelynek során a személyes tudás – birtoklója számára – szabadon hozzáférhetővé, módosíthatóvá és a társaknak átadhatóvá vált”. (2009, 13. o.)

Ebben a folyamatban, mely maga a kulturális evolúció, a tudásnak és emlékezetnek a szerkezete és szerveződése az egyre újabb és újabb technológiák, kommunikációs formák hatására többszörösen megváltozott.

A kulturális evolúció feltétele a kulturális átadás.

Az ember esetében a kulturális átadás alapformái: az utánzásos tanulás, a tanítás alapján való tanulás, és az együttműködéses tanulás. A kulturális evolúció kontextusában a tanulási környezetet átfogóbban, tágabban kell értelmezni a pedagógiában használatos tanulási környezetnél, mely az iskolában történő tanulás feltételrendszerét jeleni, és ez a tágabb értelmezés magába foglalja a teljes fizikai, biológiai, és kulturális adottságrendszert.

Komenczi Tomasello alapján kognitív habitusnak nevezi azt a hatás és lehetőségrendszert, az adottságot, melybe az ember beleszületik, amely hatással van rá, amelyen keresztül tanul, és amely környezet jelenti a hátteret a fiatalok kognitív fejlődéséhez. (2009. 14-15.)

Komenczi (Pléh Csaba nyomán) a nagy kulturális változásokat, mint kognitív architektúrákat a következő csoportokra bontva ábrázolja:

Kultúra	Korszak	Tudásszerveződés	Átadás
Epizodikus	Főemlősök 5 millió év	epizodikus, eseményreprezentáció	nincs
Mimetikus	Homo erectus, 1,5 millió év	testtel reprezentált modellezés	lejátszás, utánzás
Mitikus	Homo sapiens, 100-50 ezer év	nyelvi, szemantikus	mítoszok, elbeszélő tudás
Modern	Modern ember 5 ezer év	Külső tárak, rögzített tudás	külső, rögzített tudás
Hálózati	Homo interneticuas?	hálózati adatbázisok	elektronikus kommunikáció

(Komenczi 2009, 31. o.)

Mimetikus kultúra

A mimetikus kultúra (Donald alapján) a Homo erectus kognitív univerzuma. A tudomány jelenlegi nézete szerint körülbelül kétmillió évvel ezelőtt kezdődhetett és Homo Sapiens megjelenéséig dominált. (Komenczi, 2009. 15. o.) A mimetikus kultúra embere már másként látja a világot, mint az epizodikus kultúrába zárt elődje. A mimetikus kultúrában a kultúra, átadása, a tanulási-tanítási folyamat utánzáson, testtel reprezentált modellezésen alapul, lényeges eleme a „pedagógiai interakció”. (Komenczi, 2009., 16. o.)  Ez a módszer már a közös tudás átadásának, megőrzésének megbízhatóan működő rendszere.

Komenczi Donaldot idézve írja a mimetikus kultúráról, hogy a mimetikus pedagógiai elemek az egyszerű társadalmakban napjainkig részét képezik a gyerekek oktatásának, és a tudás mimézis révén történő szisztematikus átadása integráns részét és alaprétegét képezi minden pedagógiának. (2009, 17. o.)

Mitikus kultúra

A kulturális evolúció következő lépcsője – a tudomány jelenlegi nézete szerint - a mitikus kultúra, mely vélhetően már a nyelvhasználat bizonyos elemeit is magába foglalta, és több mint egymillió éven át fennmaradt. A beszéd megjelenése lehetővé tette a kommunikáció jóval hatékonyabb formáit. A beszéd, azaz a valóság nyelvi szimbólumokkal való reprezentációja nagyon hatékony modellező és kommunikációs eszközt biztosított.

Komenczi Donaldra hivatkozva írja, hogy „a nyelv az elme értelemkereső konstrukciós törekvéseinek eszközeként jött létre” (2009. 17. o.)

Úgy gondolom, hogy a nyelvi szimbólumok használatával történő kommunikációt, a belső reprezentációk nyelvi leképezését nem alaptalanul tekintjük az emberi kultúra és a kultúra átörökítés hatékony eszközének. A beszélt nyelv a tudásátadásban alapvető jelentőségű, ideális tanulási, tanítási eszköz.  A nyelv segítségével pontosabban tudjuk kifejezni, vagy árnyaltabban tudjuk érzékeltetni gondolatainkat, érzéseinket, és minél színesebb, minél árnyaltabb kifejezésmódokat vagyunk képesek nyelvi szimbólumok, szavak segítségével közvetíteni, annál pontosabb információt szolgáltatunk érzéseinkről, vagy mentális, kognitív konstrukcióinkról. A nyelvhasználó társadalmakban a gyermek a valóságot nyelvi szimbólumok segítségével, a felnőttekkel folytatott interakciók révén ismeri meg.

Mindennapi tapasztalatainkra alapozva is megállapíthatjuk, hogy a mai napig a nyelv a legalapvetőbb, leghatékonyabb eszköze az emberek közti kapcsolattartásnak. A tanulási-tanítási folyamatban is kiemelt jelentőséggel bír. Az iskolai tanulási-tanítási környezetben, a tanítási-tanulási módszerek tárházában a leggyakrabban és legszélesebben elterjedt tudásközvetítő eszköz.  Hatékony és eredményes a koordinálást tesz lehetővé, és hatékony valamint eredményes a frontális oktatás során. Komenczi – a tanítási módszerek előadásokra vonatkozó szakirodalmaihoz hasonlóan – úgy véli, hogy a nyelv segítségével, frontális oktatás során a „jó tanárok intellektuálisan inspiráló és fejlesztő, maradandó hatást képesek így elérni”. (2009. 19. o.)

Teoretikus kultúra

Az emberi információközlés újabb dimenziója a Donald által teoretikusnak nevezett kultúra (Komenczi, 2009. 19. o) Új elemként jelent meg az írás, a szimbólumok egyfajta speciális grafikus reprezentációja. Az írás megjelenése alapvetően változtatta meg az ember kulturális környezetét, habitusát.

Az emberi memórián kívüli elemre kihelyezhetővé vált az addig csak az emlékekben létező, szóban terjedő, szóbeli kommunikáció révén átörökített kultúra. Az információknak az emberi memórián kívülre rögzíthetőségével lehetővé vált tartósan elérhetővé tételük és egy tartósabb és változatlan formában történő terjeszthetőségük.

Amíg a beszéd a személyes jelenlétet követelte meg, az írás idő- és tér-függetlenné tette a kommunikációt.

A latin mondás, mely szerint „verba volant, scripta manent”[1] annak a változásnak a lényegét ragadja meg, melyet a fonetikus írás megjelenése eredményezett a társadalmak fejlődésében. (Komenczi, 2009. 20. o.) A beszélt nyelv valamennyi társadalom közös jellemzője, az írást az emberi kultúrák 10%-a fejlesztette ki. Komenczi szerint amíg a beszéd megtanulását velünk született készségek segítik, az írás és olvasás képességének elsajátításánál csak általános tanulási képességünkre támaszkodhatunk. (2009. 20. o.)

A modern társadalmakban meghatározó szerepet töltött be az írás, egyaránt megváltoztatta a társadalmak működését és az emberek gondolkodását. Az írásbeliségnek az emberi gondolkodásra gyakorolt hatásai között lényeges, hogy a narratív gondolkodás mellett megjelent az analitikus, pragmatikus, tudományos gondolkodás.

Az írásbeliség a nyomtatás elterjedésével vált meghatározóvá, azelőtt hosszú ideig csak egy szúk, elitréteg privilégiuma volt.

A nyomtatás elterjedésének köszönhető új információs-technológia átalakította a nyugati társadalmakat.

„A tömegoktatás iskolája a „tipográfiai ember” műve, és benne a „Gutemberg galaxis” tükröződik” (Komenczi, 2009, 20. o.)

A nyomtatott könyv, mint tudásforrás segítette elő a 15-16. században oktatási rendszerünk alapszerkezetének kialakulását.

Az iskolarendszer megjelenése vonta maga után a gyermekkor újabb megvilágításba helyezését, mint külön életszakasz, és determinálta a résztvevők vagy részt nem vevők további sorsát. A modern társadalmakban a társadalmak munkamegosztása szakosodást és kvalifikációt igényel.  A szükséges tudás átadásának színtere az iskola, mely ezáltal, a mobilitás csatornájaként jelenik meg.

Az oktatásban a tudásközvetítés írásos formája által kínált lehetőségnek köszönhetően a hangsúly az explicit, deklaratív tudások átadására helyeződött.

Komenczi Pléh Csabát idézve magyarázza ezt a jelenséget, mely szerint „szervezett oktatási rendszert sokkal könnyebb az explicit, deklaratív, ha tetszik, verbális, lexikai oldalra s ezzel a metatudások világára alapozni” (Komenczi, 2009, 23.)

A hagyományos iskola struktúrája nem igényelt a tanártól erőfeszítést, intenzív kreatív felelősségteljes munkát, hiszen készre formált tananyaggal rendelkezett, és a kényelmes helyzetet biztosította a rendszerben elfoglalt helyének köszönhető tekintély.

Nem megalapozatlan a kritika, mely a hagyományos oktatási rendszert érte.

 A 19. század végén, 20. század elején megjelentek az új, alternatív pedagógiai elképzelések, úgymint a progresszív pedagógia, reformpedagógia, a cselekvés iskolája.

Az elektronikus média és hálózatok világa

A modern társadalmak és a technológiai fejlődés egy újabb szakaszba léptek, megjelentek az új, információs technológiai és elektronikus médiumok, melyről Komenczi McLuhant idézve írja, hogy alapvetően formálják át a hagyományos információs világot, és ezáltal, a társadalmat.

Azt nem tudjuk még pontosan, hogy ez az átformálás mit fog eredményezni, azt sem tudjuk igazából, hogy újra megváltozik-e a kognitív architektúránk, reprezentációink szervezési módja, vagy jelentősen változnak-e a kognitív szokásaink.

Nyitott kérdés, hogy a jelenlegi változás milyen horderejű lesz összevetve a korábbi változásokkal.

Amit bizonyossággal megállapíthatunk, az, hogy a számítástechnika nagyon gyors, dinamikus fejlődése lehetővé tette a valós világ elemeinek digitalizálását, illetve majdnem minden eleme digitálisan modellezhető.

Ma még nem tudhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia létrehozására irányuló kutatások hová vezetnek.

A Gutemberg galaxis számára a telekommunikáció fejlődésének területe is kihívást jelent.

A gépi információfeldolgozás és a telekommunikáció integrációja elvezetett a világháló létrehozásához. A world wide web egységes rendszerré integrálja a tömegkommunikációs és informatikai rendszereket. Kialakulóban van a hálózat, mint a szerveződés és működés új rendje. (Komenczi, 2009. 27.)

A világháló a föld minden lakója számára lehetővé teszi a globális kommunikációt.

Bármikor, bárkivel, bárhol beszélhetünk. Anélkül vásárolhatunk, dolgozhatunk, intézhetjük ügyeinket, tanulhatunk, taníthatunk bárhol, hogy otthonról ki kellene mozdulnunk.

Személyes igényeinknek megfelelően kapcsolódhatunk közösségekhez, melyeknek tagjai a földön bárhol élhetnek, részt vehetünk virtuális játékokban, kutatásokban, tartalom és szoftverfejlesztésekben. Anonimitásunkat az internetes kommunikáció sajátosságának köszönhetően biztosított, tetszőleges mértékben fedhetjük fel valónkat, vagy felvehetünk szerepeket.

Az új elektronikus világ az oktatásban is érezteti hatását, nem működőképes az információk szabályozott adagolása, a „vertikális tudásátadás tradicionális rendszere” (Komenczi, 2009. 28.)

Ma még a hálózati kultúra kialakulóban, formálódó stádiumban van, nem tudjuk, hová vezet.

Azt tapasztaljuk, hogy a gyorsan változó hálózati társadalom, az új és folyamatosan változó információs és kommunikációs eszközök a korábbitól eltérő kognitív és szociális képességrendszert igényelnek.

Felhasznált irodalom:

Atkinson&Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris, Budapest.

Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek, Gondolat Kiadó, Budapest

---

[1] A szó elszáll az írás megmarad

A tanulói szerep és tanulási stratégiák távoktatási környezetben

Távoktatás és eLearning kurzusunk egyik témája a
Tanulói szerep és tanulási stratégiák a távoktatási környezetben.

Andragógusként bennem fölmerül azt a kérdés, hogy hogyan is láthatja egy laikus, milyen képzettársításokat szülnek a következő kifejezések:

távoktatás eLearning tanulói szerep tanulási stratégiák.

Úgy vélem, ha valakiben megfogalmazódik az igény és eljut addig a pontig, hogy tanulni szeretne, már eleve nyitott, feltehetően befogadó a módszerek iránt is, vélhetően úgy gondolja, hogy a javasolt tanulási/tanítási módszerhez értenek az oktatás szervezői, tehát bizakodva, kíváncsisággal kezd hozzá távoktatási környezetben, vagy eLearning rendszerben tanulni.

Felnőttkorban talán problémát a tanulói szereppel való azonosulás okozhat, és a felhalmozott tanulási tapasztalatok.


Pozitív tapasztalatok esetén - rendelkezik már egy jól bevált tanulási módszerrel, melyről megalapozottan hiszi, hogy működik,

Negatív tapasztalatok estén, marad a bizakodás vagy szkepticizmus. Úgy vélem, bármilyen tapasztalatról is legyen szó, a távoktatási vagy eLearning környezetben történő tanulás során mindezt újra kell értelmezni.

Csoportunk azt a feladatot kapta, hogy állítsunk össze kis csoportokban egy tanulásmódszertani segédletet.

A csoportmunkában öten vettünk részt : Bodó Péter, Csuvár Fruzsina, Fülöp Viktória, Szakács Enikő, Szayka Xenia.

A tanulói szerep és tanulási stratégiák távoktatási környezetben témakörhöz kapcsolódóan a hat altéma közül választhattunk, melyek a következőek:

1. a tanulásmódszertani segédlet célja, szükségessége, felépítése
2. hogyan kezdjek hozzá a tanuláshoz feltételek a kurzus sikeres teljesítéséhez
3. a tanulás ütemezése
4. technikai segédlet
5. kommunikációs lehetőségek
6. tanulási módszerek, technikák, szokások

Ezek közül csoportunk az első témát választotta: a tanulásmódszertani segédlet célja, szükségessége, felépítése.

Meglátásaik:

Tanulásmódszertani segédlet célja, szükségessége, felépítése

Első gondolatként, a tanulásmódszertani segédlet célját szeretnénk megfogalmazni:

A tanulásmódszertani segédlet célja, hogy a hagyományos környezetben egyébként jól teljesítő tanulót segítse hozzá a hatékony és eredményes tanuláshoz távoktatási környezetben is. Ma már egyre nagyobb számban jelennek kiváló minőségű tanulást támogató  és fejlesztő módszerek nem csak hagyományos környezetben, de online formában is. Különböző távoktatási tréningek lehetővé teszik a korábban már megszokottá vált unalmas és sablonos tanulási szokásokat. A tanulásmódszertan segédlet további célja, hogy a tanulók ismerjék meg tanulási szokásaikat, képességeiket és azt követően a szükségleteiknek megfelelően alakítsák ki új tanulási szokásaikat, amelyekkel képességeik is fejlődhetnek. A segédlet által sajátítsák el, gyakorolják és fejlesszék tovább tanulási technikájukat.

A tanulási folyamat egy egész életet végigkísérő folyamat, melynek körülményei és környezete gyakran változik az életünk során. A tanulás nem formális keretek között kezdődik onnantól, hogy tudatosan kezdjük szemlélni a világot, majd nagymértékben a formális keretek közé szorul az óvodában és az iskolában. Mikor eljutunk odáig, hogy távoktatási környezetben tanuljunk, addigra már jó néhány év különböző tanulási környezetben szerzett tapasztalattal rendelkezünk. Tipikusan - óvoda, elemi iskola, középiskola, főiskola, vagy egyetem, tanfolyamok, posztgraduális képzések - hagyományos környezetben tanultunk, nagyrészt jelenléten alapuló és frontális oktatási módszerekkel. Ha már eljutottunk a főiskoláig, egyetemig, feltételezhető, hogy rendelkezünk bevált tanulási szokásokkal, és ha távoktatásban folytatjuk tanulmányainkat, azt is látnunk kell, hogy a jól bevált szokásaink nem, vagy nem elég hatékonyak.

A hagyományos tanulási környezetben pontosan körülhatárolt a tananyag, a követelmény és az információk forrása.

Tudom, illetve megkeresem, hogy melyik szakirodalomhoz melyik könyvtárban jutok hozzá, és ha már a szakirodalom birtokában vagyok, vizualizálható, azaz  vizuálisan pontosan felmérhető a terjedelem, és a tartalomjegyzéket átolvasva, jószerivel a tartalom is.

A hagyományos tanulás során, a tanulásmódszertani tanácsok, azaz esetleg kialakult szokások, azok a körülmények, melyekre oda kell figyelni a távoktatási környezetben történő tanulás során is jelentőséggel bírnak, csak a hangsúlyok helyeződnek át.

A tanulás legfontosabb külső körülményei:

• rend
• csend
• fény
• munkahely
• testhelyzet.

A tanuláshoz szükséges belső feltételek:

• A fizikai állapot karbantartása
• A lelki harmónia megteremtése
• Stresszkezelés, időbeosztás - távoktatási környezetben, például egy konnektivista kurzusnál is kifejezetten fontos a rengeteg információ szűrése, csoportosítása annak érdekében, hogy ezek kezelése ne legyen a stressz forrása.

A tanuláshoz szükséges kognitív képességek

• olvasás
• figyelem
• emlékezet, memória
• beszéd
• gondolkodási képességek
• (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az eszközök, a környezet mit sem érnek, ha a tanuló nem képes figyelni, nem érdeklődő, nem alakít ki belső kapcsolatokat. Igen fontos tényező a tanulás esetében tehát az érdeklődés, figyelem, asszociativitás, vagyis képzettársítás, analízis és szintézis, vagyis elemző és összetev őképesség, kategorizálás képessége, strukturálás képessége, adaptivitás, és nem utolsó sorban, nem árt, ha némi kreativitással is rendelkezik a tanuló.)

A hangsúlyok áthelyeződése kívánja meg, azaz indokolja a tanulásmódszertani segédlet elkészítését, illetve annak szükségességét. A felnőttek különbözőek és eltérő tudáskészlettel, tapasztalattal rendelkeznek. Abban is eltérnek, ahogyan tanulnak, ezért célszerű a tanulásmódszertani segédletet alkalmazni. Mindenki számára hasznos lehet, ha ismeri az egyes tanulási stílusokat, mivel ezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulás hatékony és sikeres felfedezésében.

Gondolunk itt arra, hogy távoktatási környezetben történő tanulás során - ha a távoktatási tananyag eLearning környezetben sajátítható él - alapvetően számítógép segítségével tanulunk. A számítógéphasználat során kialakult szokásaink közé tartozik, hogy zenét hallgatunk, megnézzük az emailjainkat, váltunk pár mondatot ismerőseinkkel skype-on, msn-en,  vagy a facebook-on. Ez mind zavaró körülmény, csökkenti a hatékonyságot és növeli a látszólag tanulásra fordított időt, azáltal, hogy a kognitív képességek közül a figyelmet sokszor nagymértékben elvonja. Szükséges erre felhívni a tanuló figyelmét, egyébként azzal szembesül, hogy nagyon hosszú időt töltött a tananyag mellett ülve, de nem volt eredményes.

Szükséges arra is felhívni a figyelmet, hogy a nem lineáris szövegek olvasásakor próbálja vizualizálni a bejárt utat, készítsen egy gondolati térképet, egyébként elveszik a tartalomban, hiszen a nyomtatott tananyag, szakirodalom esetében tudom, hogy valamely gondolat, lényeges információ az x. oldalon található, vagy n-z közötti intervallumban, míg a hypertext szövegek esetén nem oldalt, hanem hivatkozást és elérési utat kell megjegyeznünk.

Emlékezetünk is másként működik, hiszen az információ elérésének a helyét próbáljuk megjegyezni, vagy a hozzáférést segítő kulcsszavakat, esetleg vizuálisan, képekhez, fotókhoz kötjük a keresendő információt.

A tanulásmódszertani segédlet segítheti a hatékony tanulást, a módszerek, a tanulói szükségletek (motiváció, igény) és meglévő tudás, valamint a rendelkezésre álló eszközök és alkalmazások ismeretében.

A hatékony tanulást elősegíti a belső (személyes) motiváció, melynek kialakulása azon múlik, hogy képesek vagyunk-e befolyásolni önmagunkat. Ha valaki találékony vagy ötletgazdag, segítheti őt a tanulásban, elsajátítani az új információkat, és ezeket beépíteni a már meglévő ismeretek  közé. Fontos momentum lehet a pozitív énkép és az egészségesen pozitív önértékelés, ugyanis, ha valaki a kudarcát a gyenge képességeivel vagy a rossz tulajdonságaival magyarázza, az kimondottan gátolja az illetőt a jobb teljesítmény elérésében (azonban a túlzott önbizalommal sem érünk el nagyobb hatékonyságot). Ellenben, ha a tanuló törekszik a pozitív önértékelésre, jobb teljesítményt érhet el szintén, és ha a feladat nehézségével magyarázza a kudarcot, még ösztönzőleg is hathat jövőbeni teljesítményére. A hatékony tanulást segíti elő a rugalmasság is, amikor a tanuló képes alkalmazkodni az adott vagy kialakult tanulási helyzetekhez, vagyis a megszokott megoldás helyett több új lehetséges megoldás keresésének az igénye.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felnőtt tanulók számára pozitív irányú változásokat eredményez a távoktatási környezetben való részvétel. A tanuláshoz való viszonyuk tudatosabbá, hatékonyabbá válik, egyéni képességeik további fejlesztéséhez támpontokat kapnak.

Mit nevezünk tanítási módszernek? Az oktató és a tanuló célirányos, tervszerű tevékenységei, elvárásai, melyek a tudás elsajátítása által képességeket fejlesztenek, közösséget építenek ezáltal műveltséget alakítanak ki és magatartásformát változtatnak meg. Minden tanítási-tanulási módszer arra szolgál, hogy egy bizonyos célt a lehető leghatékonyabban, legteljesebben és hosszútávon valósuljon meg. A tanulásmódszertani útmutatók előírják, illetve tartalmazzák a használandó eljárásokat, azok rendjét és eszközrendszerét. Az útmutató a „kész” módszereket mutatja meg, valamint azt is, hogy melyik módszer vezet a leghatékonyabb és legteljesebb eredményre. Bár a tanítási módszerek meglehetősen személytelenek, ezért a gyakorlat azt mutatja, hogy tanítani is, tanulni is legjobban a magunk módján tudunk.

Miyenek legyenek a hatékony tanítási eszközök? Egyszerűbb a módszereket az eszközökhöz alkalmazni, mint fordítva. Az eszköz a tanítási tanulási folyamat nehezebben előállítható tényezői. Mind tudjuk a tanulás célja bizonyos ismeretek, kézségek és képességek elsajátítása, valamint fejlesztése. A tanítás célja, hogy a tanuló csoport és egyes tanulók megfelelően eredményesen tanuljanak, fejlődjenek.

A tanulásmódszertani útmutató felépítése szintén nagy jelentőséggel bír.

A távoktatásban, illetve távoktatásban, de eLearning környezetben tanuló egyénnek kulcskompetenciaként kell, hogy megjelenjen az önirányítási, önszervezési készsége, képessége, a tananyag, az információ menedzselési képessége, az önellenőrzés és önértékelésre vonatkozó képessége, valamint saját motiváltságát is fenn kell tartani. Saját tanulásunk megszervezése, irányítása tehát jelentős szerepet kap ebben a tanulási környezetben. A tanulásmódszertani segédletnek mindenképpen segítenie kell a tanulót abban, hogy a tanulás az említett tényezők révén hatékony legyen.

Tanulásmódszertani útmutató felépítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

1. Honnan indul és hová érkezik a tanuló a tanulási folyamat során.
2. A tanuló ismerje, legyen tisztában eddigi, saját tanulási szokásaival.
3. Szükséges a cél meghatározása.
4. Szükséges bemutatni, megismertetni a tanulási környezetet, melynek kialakításánál már eleve célszerű figyelembe venni a részt vevő tanuló által ismert és használt IKT eszközöket, alkalmazásokat
1. a környezet bemutatása
2. az ellenőrzési pontok helyének meghatározása
3. mire kell odafigyelni
4. hogyan, milyen rendszerességgel, és kivel/kikkel lehet kommunikálni
5. Szükséges felhívni a tanuló figyelmét az optimális tanulási körülmények megteremtésére
1. csend
2. munkahely
3. figyelem
4. emlékezet
5. olvasás és szövegértés
6. stresszkezelés
7. külső és belső harmónia, lelki felkészülés a tanulásra
6. Föl kell hívni a tanuló figyelmét továbbá arra is, hogy a hagyományos környezetben bevált tanulási szokásai elképzelhető, hogy az eLearning környezetben nem, vagy nem elég hatékonyak.

Összeállítottunk egy rövid bemutatót az áttekinthetőség érdekében

https://docs.google.com/presentation/d/1gM3pUab9-ZA44MF7icwJUBzZiTi10UtzADTzWc1ZJ0Q/edit#slide=id.p

Saját meglátásként még szeretném hozzáfűzni, hogy távoktatási vagy eLearning környezetben nagyon fontosnak találom, a tananyag áttekinthetőségét, logikai felépítését és hogy pontosan legyenek tájékoztatva a résztvevők, apró, jelentéktelennek tűnő részletkérdésekben is. Álljon rendelkezésre már előre megtervezett interaktív segítség.
A mi kurzusunk vonatkozásában - három különböző módszerrel tanulunk. Egy csoport a hagyományos módszerekkel, valamint két csoport az új tanulási utakat választva, kísérleti jelleggel, egy konnektivista módszerekkel tanuló csoport, és egy virtuális távoktatás módszerével tanuló csoport.
A három csoportnak különböző tanulásmódszertani segédletre lenne szüksége, ezzel együtt van néhány olyan tényező,  amely mindhárom csoport számára egyaránt releváns útmutatás, ebből az egyik, a folyamatos tanulás.
A hagyományos módszerrel tanuló csoportnál amire oda kell figyelni, azok a hagyományosan ismert külső körülmények, belső feltételek és kognitív képességek, azaz a rend, a csend, a fény, a munkahely, a testhelyzet, a fizikai állapot, a lelki harmónia, a stresszkezelés, időbeosztás, az olvasás, a figyelem, az emlékezet, a memória, a beszéd, a gondolkodási képességek.
Virtuális távoktatási és konnektivista környezetben tanuló csoportok esetében mindez kiegészül az információk kezelésének ismeretével, fontos, hogy tanuljon szűrni és lássa meg, ismerje fel a lényeges információkat. Nagyon lényeges a biztos eszközhasználat, ami egy előzetes tanulási folyamat eredménye. Ezzel ki tud küszöbölni egy jelentős stresszforrást..
A virtuális környezetben külön meg kell tanulni a virtuális tér használatát, szokásait, lehetőségeit. Meg kell tanulni nem elveszni a lehetőségekben, a térben és időben. Ezt részvétellel, nyitottsággal tehát gyakorlással lehet elsajátítani.
A konnektivista környezetben a csoportdinamikát, a tanulótársak lendületének és motiváló hatásának előnyeit és hátrányait kell megtanulni a helyén kezelni.Ez is önmagában már egy tanulási folyamat. Ha ezek megvalósulnak, úgy vélem, a tanulás nagyon eredményes és hatékony lesz.

A hatékony tanítás és tanulás színterei II. – Milyen környezetben és milyen eszközökkel szervezzünk oktatást?

Az információs társadalom eszközrendszere - Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere II.

Ha andragógusként szeretnénk oktatni vagy oktatást szervezni, akkor elengedhetetlen, hogy naprakészek legyünk az online eszközrendszer tanulás támogatására szolgáló lehetőségeiből. Fontos, hogy ismerjük az eszközöket és a kiválasztott tanulási/tanítási módszerhez képesek legyünk hozzárendelni a megfelelő IKT eszközt. Dr. Ollé János szavaival élve, rendelkeznünk kell egy „egyéni digitális tolltartóval”, melynek szerepe a produktivitás. A tanulásban és tanításban már nem idegen az internethasználat, az online kapcsolat.

Az tudás, ha öncélú - úgy vélem - nem szolgálja a közjót, és nem lesz hasznos, ha bezárjuk. Abban az esetben, ha a tudástartalmainkat nem osztjuk meg, nincs visszajelzés, melynek hiányában lassúvá vagy nehézkessé válik a fejlődés. A tudástartalmakat, kérdéseket nem csak a csoportunk tagjaival oszthatjuk meg, hanem másokkal is. Minél szélesebb körű a megosztás, annál több esély van új tudástartalmak konstruálására, a jelenlegiek fejlesztésére, de a fejlődéshez nem elég a megosztás, szükséges a visszajelzés is. A kérdéseink, tartalmaink megosztására szolgálnak a webkettes eszközök. Nagyon sok WEB2.0-ás eszköz létezik. 

A tartalmak megosztását segítő online eszközök  bár nem közösségi szerveződéssel indultak, de közösségek szerveződnek köréjük vagy ők maguk próbálnak közösségekké szerveződni.

Az internetet általában információszerzésre használják. Ez a Web 1. Az információkhoz viszonylag gyorsan hozzájutunk, de az már lényegesen kisebb kört foglalkoztat, hogy hogyan jön létre az információ. A tájékoztató jellegű honlapok adatait, (saját tapasztalatomból és gyakorlatomból kiindulva) a naprakészség érdekében viszonylag gyorsan tudjuk, és kell változtatni, gyorsan tudjuk frissíteni, ugyanakkor ez a része, csak a tájékoztatást szolgálja, ez információközlés, információ megosztás.

Az interakcióra, ami a fejlődés előmozdításához szükséges visszacsatolásra lehetőséget ad, az már a web2.0.

Az online közösségekben – már azáltal, hogy közösségekké szerveződnek – óriási formáló erő rejlik.

Kovács Ilma szerint az oktatást azokon a módszereken, stratégiákon és eszközökön keresztül minősítették, melyeket az információ kommunikálására felhasznált (2007, 56.)

Komenczi Bertalan a webintegráció szintjeinek bemutatásakor felhívja a figyelmet arra, hogy amikor egy oktatási intézményben a world wide web implementációjára törekszünk, számolnunk kell olyan alrendszerek megjelenésével, melyek kihatnak az egész rendszerre. Az eredményesség feltétele a rendszerszemléletű gondolkodás. 

Komenczi szerint Harmon és Jones normatív taxonómiája segítheti a rendszerszemléletű gondolkodást, mely a www integrációjának öt szintjét különbözteti meg. 

1. Információs célú webhasználat

• a diákok és az érdeklődők tájékoztatása 
• az intézmény szervezeti felépítésének és működésének bemutatása

2. Kiegészítő, támogató webhasználat

• a kiegészítés és a webhasználat elsősorban a tanulást segítő tartalomszolgáltatásokra vonatkozik 
• az előadások tartalma online elérhetővé válik 
• az előadás a tanár diák tanulóközösségévé alakul

3. Átfogó, alapvető webhasználat

• az információk többsége online érhető el

4. A web az intézmény kommunikációs infrastruktúrája

• módosul a tanárok és diákok tanítással és tanulással kapcsolatos gondolkodása, attitűdje 
• képessé kell válniuk a virtuális tanulási környezetek - LMS, LCMS - használatára
• megváltozik az előadótermek használatának módja, az előadások ütemezése, jellege
• választható opcióként jelenik meg az előadáson való részvétel, vagy a virtuális forma előnyben részesítése
• egy tanár virtuális előadásán több helyszínről vesznek részt tanulócsoportok
• a tanulók távolról kapcsolódnak be
• a tanár akkor is megtarthatja az előadást, ha nincs fizikailag jelen a campuson
• megváltozik a tanulás időbeli és térbeli szervezettsége

5. Az intézményi tevékenység teljes körű informatizálása

• a tanulás és tanítás átfogó és egységes infrastruktúrája a web
• általánossá válik a tanárok és diákok kétirányú hálózati kommunikációja
• a tanulócsoportok tanulóközösségekké válnak, 
• a tanár inkább mentorrá, a diák részben kutatóvá válik, maga is hozzájárul a tenulást segítő tudásbázis továbbfejlesztéséhez

(Komenczi 2009 131-134)

Az információs társadalom eszközrendszeréről beszélve mindenek előtt definiálni szükséges, hogyan, milyen értelmezésben használjuk a kifejezéseket:

Web 2.0

Elsősorban közösségekre épülő internetes szolgáltatások gyűjtőneve.

http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Web1.0-Web2.0-Web3.0 

Az online eszközök úgy tekinthetőek mint egy nagy munkaasztal, egy nagy íróasztal, melynek van online része. Hagyományos értelemben vett íróasztalunkkal szemben, óriási előnye, hogy nem nekünk kell tárolni, több minden fér el, alkalmas a tudásmegosztásra azáltal, hogy mások is hozzáférnek. 

Online közösségek 

Az online közösségek – ilyen a Facebook - alapvetően nem oktatási környezetként jöttek létre, ugyanakkor tökéletesen megfelelnek oktatási környezetként történő alkalmazásra.

Van közösség, és van kiváló tartalommegosztás.

Digitális tolltartó

Érdemes kialakítani egy egyéni digitális tolltartót és a benne lévő eszközöket használni kell. (Dr. Ollé János)

Reflexióim az órai anyaggal (Dr. Ollé János: http://www.ustream.tv/recorded/21258031 )  kapcsolatban (Órai anyag és reflexiók)

A digitális tolltartó jelenti a kézénél lévő eszközeinket, melyeket bármikor elő tudunk venni, és használni tudunk.

Fölmerül a kérdés, hogy mi kerüljön bele a digitális tolltartóba.

Különböző tartalmakhoz, különböző tanulókhoz más-más módszer/módszerek alkalmazása válik szükségessé. A hatékonyságot és eredményességet a megfelelő média alkalmazása nagymértékben befolyásolja.

A tanulók és a pedagógusok azokat az eszközöket hasznosíthatják jól, melyek lehetővé teszik, hogy minél több és teljesebb információhoz jussanak, melyek helyettük gyorsabban és hatékonyabban elrendezik az információkat, melyek felvállalnak helyettük bizonyos ismétlődő és unalmas feladatokat. (Kovács 2007 54.)

A digitális tolltartóba érdemes beletenni minden olyan eszközt 

• ami nem tűnik el egyik napról a másikra,
• amit szívesen használnak az tanulók, a közösségek
• ami alkalmas tanulóközösségek tanulásának segítésére

Napjaink nagy népszerűséget élvező közösségi tere a  Facebook.

Bizonyos csoportok rájöttek, hogy szeretnének internetes, online eszközöket használni. Erre a Facebook nagyon alkalmas. Népszerűségének és kézenfekvő, könnyű használatának köszönhetően felhasználható oktatási célra. Könnyen válik a közösségi tanulás színterévé.

Számomra eleinte nagyon elvarázsolt gondolatnak tűnt a Facebook oktatási környezetként történő alkalmazása, mert saját részről teljességgel elzárkóztam a Facebooktól. Úgy gondoltam, hogy nem csatlakozok a „lájkoló táborhoz”.

Azzal, hogy csatlakoztam a virtuális távoktatás csoporthoz, barátkozni kezdtem a Facebook használatának gondolatával, és az is egyértelművé és bizonyítottá vált számomra, hogy értelmes dolgokra is használható, továbbá a beállítások lehetőséget kínálnak a szelektálásra is. Bár továbbra is ritkán lájkolok, óriási lehetőségét látom a Facebookban a tartalommegosztásnak, a közösségformálásnak.

Szintén a digitális tolltartóban kell lenniük a népszerű kép, videó és hangmegosztóknak, melyek a Facebook átütő sikere után próbálnak közösséget szervezni maguk köré. 

Alkalmazásuk mellett szól, hogy könnyen fel tudjuk tölteni a fényképeinket a Picassa-ba Facebook-ra, Flickr megosztóra és nagyon könnyen ágyazhatjuk be máshova. Nincs redundáns tárolás, nem kell duplikálni. Elég egyszer feltölteni valahová és már megosztható. Ez a közösségi formát nagymértékben támogatja.

Persze - szerintem - azért nem hátrány, ha mégis van egy biztonsági másolat...

Olyan területen dolgozom, ahol a képkezelés, a grafikai szerkesztő programok a mindennapi élet részét képezik, ezek maguk a munkaeszközök. Ebből a szemszögből is érdekes a képmegosztás, de ami jelenleg tanulás és tudásmegosztás szempontjából releváns, hogy sokszor szembesülnöm kellett azzal, hogy jó lenne elküldeni a csoportnak, csoporttársaknak a tananyaghoz kapcsolódó fotókat, képeket, nagyobb méretű prezentációkat és erre a levelezőrendszer nem, vagy korlátozottan alkalmas. Lényegesen leegyszerűsíti a tanár és tanulók dolgát, hogy a tananyaghoz tartozó képanyagot egy felhasználóbarát környezetben tudják feltölthető állapotba hozni, és néhány kattintással közkinccsé tenni.

Andragógusként, oktatóként mint problémát, veszélyt, szem előtt kell tartani, hogy sokan önmagában a megosztást valamilyen tanulást segítő folyamatnak értelmezik. Igaz, a használatát meg kell tanulni, de a megosztás felveti azt a problémát, kérdést, hogy maga a megosztás tanulási művelet-e. A válasz, hogy nem. A megosztás önmagában nem része a tanulási folyamatnak. 

A rövid információk megosztása érdekében, a digitális tolltartóba bele kell tenni a Twitter-t, ami valójában csiripelés. A Twitteren nagyon sok információ jelenik meg, de kevés az ezzel kapcsolatos diskurzus  Működik a tartalommegosztás, sok értékes információt osztanak meg, de nincs vita, nincs reflexió.

A korlátlan információáradatban meg kell tanulni szűrni az információkat.

Az oktatási folyamatban ezek az eszközök a csoporton belüli és a külvilággal való kapcsolódási pontként jelennek meg.  Biztosítják az információ megosztást. 

És megítélésem szerint, ami a legfontosabb, és nem hiányozhat a digitális tolltartóból, az az attitűd, mert fölmerül, mint biztos veszély, hogy az eszközök napjainkban nagyon gyors ütemben,  folyamatosan változnak. Pozitívum, hogy ez a változás, egyben fejlődés is.

Azzal, hogy van egy ilyen közösségi felület, melyet oktatási célra is fel lehet használni, ez tanár-szerep módosulással is jár. 

A tanárnak fel kell építeni saját profilját, identitását, ami komoly és jelentős módosulásával jár a pedagógus szerepnek.  A Facebook vagy bármely közösségi tér a közösségszervezésnek nagyon jó lehetősége. 

Amikor oktatási célra használunk fel közösségi teret, négy alapprobléma merül fel. 

1. Tartalommegosztó aktivitás 

2. Ismerősök kapcsolatkezelése, csoportkezelés, kapcsolatmenedzsment

3. Más rendszerek és online tevékenység integrálása 

4. Profilkezelés: szakmai és magán profil, vagy beállítások?

1. Tartalommegosztó aktivitás  

Elmondható, hogy általában az emberek nem szeretnek tartalmakat megosztani. Problémát jelent, hogy senki nem akar megosztani semmit. 

A Fecebook-on nagyon nagy az aktivitás és működik a megosztás, aminek talán az az oka, hogy a Fecebook környezetben a résztvevők reflexből megosztanak, reflektálnak. Az interakció hatékonyan működik.

Ezt a Virtuális távoktatás és a Konnektivista csoport tevékenysége teljességgel alátámasztja. A közösség motivál és az azonnali visszajelzések öngerjesztő folyamatként működnek.

Ezzel szemben egy oktatási környezetben, keretrendszerben nincs ekkora aktivitás. Úgy vélem, ennek egyrészt oka a formális keret, másrészt az aszinkron kommunikáció.

2. Ismerősök kapcsolatkezelése, csoportkezelés, kapcsolatmenedzsment 

Az ismerősök kapcsolatkezelése olyan terület, mely a tanár-diák viszonyokat azonnal érinti.

Fölmerülő problémák, fenntartások kérdések

Kérdés, hogy a ha a tanuló bejelöli a tanárt ismerősként, erre hogyan reagáljon.

Kérdés, hogy indok-e a bejelölésre és elfogadásra az, ha a hallgatót a tanár tanította. Természetesen tanár nézőpontból felmerül az is, hogy egy tanár nagyon sok diákot tanít, így egy tanárhoz sok hallgató kapcsolódik, míg diák oldalról megközelítve egy diáknak kevesebb tanára van. 

A közösségi kapcsolatkezelésre, a még nincs kialakult, általánosan elfogadott etikett. A magatartás szabályai még nincsenek kidolgozva, nincs egységes vélemény, persze egységességre nincs is szükség. 

Másként közelítik meg különböző csoportok, generációk.

Az offline környezet relációi megjelennek online környezetben. 

3. Más rendszerek és online tevékenység integrálása 

A Facebook integrálódásra más rendszerek kínálják magukat. Sokan összekötik a Twitterrel, blogokkal. A képmegosztó szolgáltatások beágyazhatóak a Facebookba. Gyakorlatilag teljes összefonódás, észlelhető a népszerű eszközök között.

4. Profilkezelés – szakmai és magán profil, vagy beállítások.

Ha valaki oktatóként jelenik meg egy online környezetben, megoldás lehet, hogy hozzon létre két külön profilt, vagy egy olyan profilt, amely mindkét irányba magánszemélyként és oktatóként is felvállalható. A komolyabb profilmenedzsmentnek köszönhetően ez a problematika megoldható, olyan formában, hogy szabályozni lehet, mely csoportok részére mi legyen nyilvános. Az információ megosztását szabályozni lehet csoportokra vonatkozóan. 

A felhasználás problematikája nem módszertani kérdés.

Ez a négy probléma annak köszönhető, hogy ezt a rendszert annak ellenére, hogy oktatási célra nagyon jól felhasználható, alapvetően nem oktatási célra fejlesztették ki.

Online tanulóközösségek 

Komenczi szerint a hálózati tanulás komoly előfeltételeket támaszt tanulóval és tanárral szemben egyaránt.

A siker feltétele:

• a jól szervezett elektronikus tanulási környezet
• a jól kiválasztott tanulásmenedzsment szoftverek
• a médiakompetenciával rendelkező tanárok
• motivált, önmálló tanulásra képes tanulók

(2009 137.)

Amíg a hagyományos jelenléti oktatás esetén sokszor találkozunk azzal, hogy az egyén problémának éli meg a tanulást, egy teljesen új szituáció, szemlélet jelent meg, akik online felületeken tanulnak, rájöttek arra, hogy tanulni jó és ennek támogatására, egymás segí1táésére, tudásmegosztásra létre lehet hozni online közösségeket, ahol online környezetben közösen tanulnak. Vannak tutorok, támogatók és az online tanulás élvezetes. 

A nyílt online tanulás népszerűvé válása felveti azt a kérdést, hogy ez jelent-e és ha igen, mekkora csapás az intézményekre.  

Online tanulási környezetek, közösségek:

Khan Akadémia http://www.khanacademy.org/ 

Salman Khan megfordítaná a tanulás menetét olyan formában, hogy a tanárok az házifeladatnak adják fel a vidoóelőadásokat és a hagyományos értelemben vett házifeladatot pedig oldják meg az iskolában, ahol a tanár segíteni tud.

(Salman Khan: Forradalmasítsuk az oktatást a videó segítségével http://www.ted.com/talks/lang/hu/salman_khan_let_s_use_video_to_reinvent_education.html Utolsó megtekintés: 2012. 03. 25.) 

Pear to Pear tanulóközösség (http://p2pu.org/en/ utolsó megtekintés 2012. 03. 25.) 

Online és ingyenes tanulóközösség, egymás közötti megosztásra épül. Nyílt tanulócsoportokat támogat a rendszer. Eddig az volt inkább jellemző, hogy az intézményesült oktatás felhasznált online környezetet. Egy fordított helyzet áll elő. Nem az intézményesített oktatás megy a webre, hanem a nyílt oktatás intézményesül a weben. Ez nézőponttól függően lehet jó, illetve rossz hír. 

Ezek a közösségek nem szorítják ki az offline oktatást, de szabad akaratra építve, nagy erőforrások felhasználásával működő tanulási lehetőségeket biztosítanak, intézményesült formában. 

A résztvevők élvezik a tanulást. 

Problémát csak az jelenthet, hogy nem adnak papírt, diplomát, de ez valójában mégsem jelent akkora problémát, hiszen vannak, akik nem a papírért tanulnak, továbbá a munkaerőpiacon a referencia többet is jelenthet a papírnál. 

Nagyon nagy motivációs ereje van annak, hogy élvezetes ezekben a közösségekben tanulni. 

Koncentrált, elmélyült tanulást lehet ilyen közösségben folytatni. 

Online tanulóközösségekkel kapcsolatban szeretném kiemelni a mi közösségeinket, mint online tanulóközösségeket:

az ELTE PPK Andragógia MA szak - Konnekt csoport és

az ELTE PPK Andragógia MA szak - Virtuális távoktatás csoport. 

A mi tanulócsoportjaink esetében is, mint bármely más tanulócsoportot vizsgálva, kérdés, hogy ha a feladatot megoldja, ezt követően együtt marad-e a csoport? 

Nagy a valószínűsége, hogy nem.

LCMS, LMS rendszerek 

LCMS rendszerek – online tanulóközösségek 

Moodle és a Web 2.0 

• a tartalommegosztás a jellemzője, a tevékenységközpontúság nem igazán jelenik meg 
• kurzusfelület, külső linkekre mutat, mert a tevékenység kiszerveződik 
• megosztás és kooperatív platform helyett jogosultság alapú zárt rendszer. A zártságnak indoka lehet, hogy vannak képzések, melyekért fizetni kell, de ugyanakkor kétséges, hogy ami digitalizálva van, az titkolható-e. - úgy vélem, csak rövid ideig.

A Moodle a WEB 2.0 technológiára nyitott, de zárt valójában rendszer. 

Moodle-hez kapcsolódóan nyílt tanulásra esély a Mahara (http://mahara.hu/mahara/ utolsó megtekintés 2012. 03. 25.) alapú tudásbázis, mellyel a Moodle összekapcsolható és így megvalósítható a megosztása, a teljes nyíltság a szabad hozzáférés, ami nyitott kurzusokat  és podcast-ek jelent.  Kockázata, hogy gyűjtőfelületté válik, belépünk ide, de azonnal tovább is lépünk, más felületekre. 

Virtuális oktatási környezetek - Virtuális oktatási környezetek technológiája

Problematika a személyesség és kommunikáció 

A személytelenségben a mobiltelefon és a webkamera között van valahol a határ. Annak örülünk, hogy bárhonnan tudunk telefonálni, de azt már kevésbé szeretjük, hogy videó-kapcsolatot is létesítsünk.

Bár kifogásként a virtuális környezetekkel szemben a személytelenséget szokták felhozni, az emberek általában nem szeretik, nem szeretjük használni a webkamerát. Ez a skype használatnál is ugyanúgy megjelenik. Személyes terünkbe nem mindig engedünk be szívesen másokat. A webkamera használata behatolás a személyes térbe.

Virtuális környezettel kapcsolatban:

• a személy,
• a környezet,
• a térhasználat,
• a multimédia,
• a kommunikáció és
• az interakció

az a hat szempont, melyet vizsgálni szükséges. 

Offline környezet, online környezet és virtuális környezet - Second Life környezete összehasonlítása

Személyek  

Offline környezetben

- hétköznapi tanult szerepek és viselkedések

Online környezetben

- megszokottá váló passzív fejlődés, rejtőzködés

Virtuális környezetben

- szokatlan de mégis valószerűtlenül reális, nincs rejtőzködés, de van kilépés és menekülés. 

- nagyon jelen vagyunk, nagyon látszódunk. 

- ha megjelenik a csoport néhány tagja, beszélgetni kezdenek. 

- meg lehet jelenni láthatatlan formában is, vagy látszólag is lehet jelen lenni. 

Környezet

Offline környezetben

- megszokott, nehezen formálható 

Online környezetben  

- 2D - sokoldalú, vagy sokféle, kihasználatlan 

Virtuális környezetben

- 3D – ijesztő mértékben formálható (addiktív),

- valós környezet másolása és pragmatikus egyedi fejlesztés 

Térhasználat 

Offline környezetben

- a lehetőségekhez képest passzív

Online környezetben

- csapongó, jogosultság és offline szokás alapú 

Virtuális környezetben

- „kettős” térlátás, arányok érzékelésének eltérése, zártság és nyílt tér, nincs személyes tér, de van tériszony és kötődés 

- Bárhol jelen lehet lenni. Bár zárt térbe nem lehet bemenni, de benézni lehet. 

Multimédia

Offline környezetben

- kialakítható, egyre gyakrabban online és felhő 

Online környezetben

- felhő, zavaróan sokféle lehetőség, rendszer nélkül 

Virtuális környezetben

- tetszőlegesen beilleszthető és használható, illetve online eszközökkel támogatható 

Kommunikáció

Offline környezetben

- természetes, nagyrészt jelen-idejű

Online környezetben

- nagyrészt nem jelen-idejű, pazarló időfelhasználás  

Virtuális környezetben

- azonnali és késleltetett üzenet, hang, korlátozott gesztusok, online megoldások támogatása, tanuló tevékenység – kritikus

A metakommunikációból bár keveset lehet észlelni, mégis van valamilyen szintű metakommunikáció.

Interakció

Offline környezetben

- természetes

Online környezetben

- zárt rendszerekben korlátozott, nyílt térben javuló

Virtuális környezetben

A játékok grafikus kidolgozottságát figyelembe véve, a Second Life most más sokkal inkább kommunikációs felület. 

A virtuális környezet sokszor a valós környezetet másolja

A tapasztalat a Second Life – mint tanulási környezet használata számomra azt támasztja alá, hogy kezdetben az interakció nehezen induló, problémát okoz a metakommunikáció hiánya, és kissé az is, ha a felhasználók nem ismerik egymást személyesen. A felhasználó, avatar révén jelen van, de hiányérzetet is jelenthet, és kíváncsiságot von(hat) maga után a személyes ismeretség, kapcsolat hiánya. Használatát befolyásolja az online támogatás erőssége, ugyanakkor támogató technikával egyszerűvé válik. Az erőforrásigénynek köszönhetően jó esetben néha kiszerveződik más felületre, például a Facebook chat-re, de előfordul az is, hogy valamiért egyáltalán nem működik. Ez frusztrálóan hat és a kimaradás nem tól kellemes érzését vált(hat)ja ki.

Problematikák a virtuális környezetben

Virtuális identitás

Hogyan kell megjelennie a tanárnak. Hasonlítson-e saját magára?

Ezek a kérdések tanulóra és tanárra egyaránt érvényesek.

Virtuális környezetben nincsenek meg azok a metakommunikációs jelek, melyek megkönnyítik a tanár munkáját. Például nem látja, hogy a csoport mennyire fáradt.

Nagy mentális megterhelést jelent virtuális környezetben tanítani, foglalkozást tartani, nehéz a folyamatot menedzselni.

A tanuló szerep sem egyszerű a virtuális környezetben. Tanulóként is nehéz virtuális környezetben tanulni, mert az offline környezetben megszokott, kialakult tanulószerepet a tanulók a virtuális környezetbe is hozzák magukkal.

Attitűd, nézetek, tévképzetek – szakadék

Általában játéknak tekintik a Second Life környezetet, nem érzékelik benne a kommunikációs platformot, úgy gondolják, hogy elidegeníti egymástól az embereket

Tévképzet, hogy a Szecond Life használói függővé válnak, ezzel szemben kutatások alapján a függőséget átlag napi kilenc órás Second Life használatban állapították meg.

A virtuális függőséggel kapcsolatos nézetek a virtuális térből
(URL: http://www.youtube.com/watch?v=1WryNUnqzNE&feature=relmfu)

Avatatrok kialakulása és formálása

Általában a nők egyéni és igényesen kiformált avatartok felé mozdulnak el, míg a férfiakat nem érdekli az avatar külseje.

Saját tapasztalat  - Virtuális távoktatás csoport és Second life

- érvényesül a metakommunikáció

- a nők jelentős többsége foglalkozik az avatar megjelenésével

- hasonló a viselkedés mint az offline környezetben. Magunkkal hozzuk az offline környezet etikettjét. 

Csoporttársaim közti valós életben folyatott beszélgetésből idézek, nem szó szerint:

„…Tudod, éjjel kettőkor, amikor odajött hozzánk a lány, és mondta, hogy itt van a tanárotok…”

És valóban, azáltal, hogy ismerjük egymást, a virtuális térben beszélgetést – saját részről - sokszor érzem olyannak, mintha az ELTE RL campusában beszélgetnénk, vagy hazafele tartva a Blaha Lujza téren, bár utóbbinál sokkal kellemesebb környezetben.

Lehetőségek 

- Tréningek a tolerancia, érzékenység fejlesztésére, például a homoszexualitás, kisebbségek, fogyatékosság iránt.

Felhasznált irodalom, források:

Komenczi Beratlan: Elektronikus tanulási környezetek Kognitív szeminárium, Gondolat Kiadó, Budapest, 2009.

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról, Holnap kiadó, 2007.

Órai anyag (2012. 03. 21.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János

http://www.ustream.tv/recorded/21258031