Ergonómia az eLearning környezetben

A Távoktatás és eLearning kurzuskoz kapcsolódó utolsó előadás - Jókai Erika "eLearning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája" - után azt a feladatot kaptuk, hogy adjunk választ a következő két kérdésre:

1.) Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?

2.) Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)

Mielőtt a kérdésekre válaszolnék lényegesnek találom az ergonómiával kapcsolatos történeti áttekintést, az ergonómia definícióját és szemléletmódját pár mondat erejéig bemutatni.

Az ergonómia kifejezés két görög szónak az ötvözete:

az ergos = munka és

a nomos = törvények

Az ergonómia meghatározása a munka és a törvények:

az  ergos (munka) + nomos (törvények) = ergonómia

Az ergonómia = ember és gép, illetve ember és környezetének kapcsolatával foglalkozó, eredetileg műszaki tudomány. A II. világháborút követő időkben az emberi munkavégzés törvényszerűségeivel foglalkozó tudományt  jelentett, ma már nagyon széles területet fed le, ami nem korlátozódik a munka világára.

Történetét tekintve:

1. Az ergonómia születése: A „fogantyúk és skálák” ergonómiája (1945-60)

2. Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” (60-as évek)

3. Ergonómia a munka világán kívül, termék-ergonómia (70-es évek)

4. Biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia, kognitív ergonómia és szoftver ergonómia (80-as évek)

Szoftverergonómia a 80-as évektől kezdődően jelent meg.

Az ergonómiá angol nyelvű szinonimája a “human factors”

Sanders és McCormick (1993) szerint a "human factors" (ergonómia)

“feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör és a környezet tervezése során, mint a hatékony működés, valamint a biztonságos és kényelmes emberi használat (alkalmazás) feltételeit.” (Izsó - Antalovics, 2000, 5.)

Az ergonómia tudományterületei az anatómia, biomechanika, antropometria, fiziológia, pszichológia.

Az ergonómia elméleteket, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezés folyamán abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét.

Három fő optimalizációs célja

• Biztonság

• Hatékonyság

• Komfort

Az ergonómia értelmezése széles, „ember-központú műszaki kialakítás”, az "ember-gép (eszköz) - környezet” rendszer fejlesztésének tudománya, nem korlátozódik a munkatevékenységre. Interdiszciplonáris tudomány és gyakorlat.

Napjainkban egyre több időt töltünk számítógép előtt ülve, ezáltal egyre nagyobb a jelentősége a szoftverek  ergonómiájának és a számítógép ergonómiájának.

Az elektronikus tanulás egyre szélesebb körű elterjedésének következtében, andragógiai szempontból az elektronikus tanulási környezetek ergonómiájának ismerete kiemelt jelentőséggel bír.

Az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb  használhatósági/ergonómiai tulajdonságok

Úgy gondolom, hogy az elektronikus tanulási környezetben is - mint úgy általában a tanulás, vagy a munka során eredményességre, hatékonyságra törekszünk.

Jókai Erika előadása alapján, a 4H jelenti a tartalmak minőségi tényezőit, melyek a:

- Használhatóság

- Hatékonyság

- Hatásosság

- Hozzáférhetőség

Ergonómiai szempontból egy elektronikus tananyag kapcsán a 4H-t a következőképpen kell értelmezni:

Használhatóság a szoftver-ergonómiai megfelelősége, a tanulási folyamatnak való megfelelőség.Hatékonyságról akkor beszélünk, ha a tananyag irányítja, elősegíti a tanulási folyamatot és információáramlást, instrukciókat, visszajelzéseket tartalmaz, egyszerűség és átláthatóság jellemzi.Hatásos egy elektronikus tananyag, ha megfelel a tanulási céloknak, jellemzői a határidők, ütemezés, tudás mélysége, alkalmazhatósága.Hozzáférhetőség szintén fontos jellemzője az elektronikus tananyagnak, mellyel szemben elvárás, az egyenlő esély biztosítása és az akadálymentesség.

Akkor jó egy elektronikus tananyag, ha kielégíti a tanulási tevékenység minőségi tényezőit (3M), melyek

-  Meaningful azaz érthető. Megértik-e, amit tanultak? Abban az esetben igen, ha érthető a tartalom.

- Memorable azaz emlékezetes. Emlékezni fognak-e a tanultakra? Abban az esetben igen, ha az emlékezetes.

- Motivational azaz motiváló. Motiváltak-e benne, használni fogják-e a tanultakat?

Jókai Erika a tanulási környezetek minőségi szempontjaiként a következő szempontokat emeli ki:

- ergonómiai minőség

- tanulási folyamat (önszabályozó, irányított, részben irányított)

- egyéni és csoportos tevékenységek aránya

- kommunikációs eszközök használata

- interaktivitás mértéke

- tartalmi elemek sokfélesége, minősége

- feladatok vázlatossága, egyedisége

- személyre szabható, adaptív elemek

- offline tanulási környezettel való kapcsolat

A tananyaggal szembeni követelmények, illetve a 3M feltételei:

-         átlátható, hatékony felhasználói felület

-         felhasználó kognitív és érzelmi bevonása

-         megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása

Úgy vélem, a felhasználók, tanulók különböző tanulási szokásokkal, különböző perceptív és kognitív képességekkel rendelkeznek. A tanulási folyamatnak, a tanulás támogatásának fontos eleme a differenciálás. Ugyanakkor minden tanulónak, minden egyénnek nem lehet külön elearning tananyagot fejleszteni, egyedi elearning környezetet kialakítani, ezért már eleve úgy kell átgondolni, megtervezni, fejleszteni, kialakítani, hogy az mindenki számára biztosítsa a saját tanulási szokásoknak, képességeknek megfelelő tanulási lehetőséget.

Fontos kritérium, és a legfontosabb ergonómiai szempont, a használhatóság.

Az elektronikus tanulási környezet, vagy egy elektronikus tananyag - megítélésem szerint - akkor használható, ha felhasználóbarát, illetve ergonómikus. Szerintem a használhatóság szempontjából lényeges, hogy a környezet, a tananyag legyen jól átgondolt, jól strukturált,  jól kialakított, minden elvárásnak, igénynek megfelelő, lehetőséget nyújt az egyéni tanulási utak kialakítására, tartalmaz ellenőrzési pontokat, visszacsatolási lehetőségeket, jól támogat a tanulási cél elérésében.

Legyen jól definiálva a tanulási cél, honnan, hová lehet eljutni a tananyag elsajátítása során, beleértve az egymásra épülést, legyen átláthatóan szerkesztett,

Fontos kritérium az olvashatóság, ami meg kell feleljen a különböző felhasználói igényeknek. Ez tartalmazza a megfelelő tipográfiai szerkesztést, a tagoltságot, a színkombinációkat, a betűméretet, a nagyíthatóságot.

Lényeges, a hivatkozások logikus felépítése, a lehetőség különböző utak választására, Könnyen lehessen eligazodni, kevés kattintással lehessen egyik pontról a másikra jutni, és fontosnak találom, hogy naplózza a tevékenységet, a bejárt tartalmakat. Fontos, hogy tartalmazzon instrukciókat, ellenőrzési, visszacsatolási lehetőségeket

Abban az esetben használható hatékonyan és hatásosan az elektronikus tananyag, ha a felhasználó tudja, hogy egy fejezet elolvasása után milyen tudásanyagot kell elsajátítania, ez a tudásanyag mire szolgál, milyen feladatokat tartalmaz, milyen feladatokat kell elvégeznie, mindezt mennyi idő alatt, milyen ütemezésben tudja megvalósítani, van-e, és ha igen, milyen más forrásokra van szüksége a tananyag elsajátításához, a tanulása során figyelmezteti a rendszer a teendőre.

Fontos kritériuma a jó elektronikus tananyagnak a hozzáférhetőség, ami egyenlő esélyű hozzáférést jelent, technológiai szempontokat, eszközöket is magába foglalva.

Hozzáférés szempontjából lényeges a szabványos formátum (SCORM, CSS, XHTM) Szerkezetét tekintve, fontos  a modularitás, az egyéni igényekhez adoptálhatóság. Fontos szempont a Design for All, azaz a speciális igényű felhasználók számára kialakított megoldások minden felhasználó számára kényelmesek, jól használhatók legyenek.

Vizuális szempontból szerintem fontos, hogy a kiegészítő elemek ne tereljék el a figyelmet. Ilyen elemek a háttér, a túl színes megjelenés, az animációk, a túldíszítettség. Ne legyen benne redundáns és alternatív információközlés.

Végezetül, hogy kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)

Úgy gondolom, nem lehet egyértelmű választ adni, hiszen az oktatási környezetek közötti eltérésekből adódóan különbség van abban is, hogy mennyire jelenik meg vagy mekkora a fontossága az elektronikus tanulási környezetnek.

Úgy gondolom, ha már alkalmazzuk az elektronikus tanulási környezetet, akkor nem szerencsés fontossági sorrendet állítani, hiszen akkor beszélhetünk jó elektronikus tanulási környezetről, ha rendelkezik az összes olyan tulajdonsággal, amely elvárható, vagy követelménye a használhatóságnak. Azért sem találom szerencsésnek a fontossági sorrend meghatározását, mert különbözőek vagyunk, különböző tanulási szokásokkal, elvárásokkal.
Ha mégis fontossági sorrendet állítanánk, akkor a következő szempontokat venném figyelembe:
- mennyire van magára hagyva a tanuló a tanulási környezettel
- mennyire függ a tanulási/tanítási környezettől a tanulás eredményessége, hatékonysága
- mennyi időt kell töltenie a tanulónak az elektronikus tanulási környezetben

Kontakt oktatási környezetben a szereplők egy időben és térben, vannak jelen. A technikai eszközök szerepe a támogatás, a hatékonyabbá, hatásosabbá tétel. A jellemzően használt technikai eszközök a digitális tananyag, mobil, táblagép.  A tartalom és a kommunikáció egy konkrét, zárt térhez és tartalomhoz köthető. Úgy vélem, ebben az esetben nem beszélhetünk elektronikus tanulási környezetről.
Ha valamiért, például szorgalmi feladatként, vagy a látókör bővítése érdekében a tanulók mégis találkoznak az elektronikus környezettel, akkor az elektronikus tanulási környezetnek ebben az esetben is teljességgel meg kell felelnie a minőségi követelményeknek.
Kontakt oktatási környezetben ha a tanuló találkozik az elektronikus tanulási környezettel, az így szerzett, a környezettel kapcsolatos tapasztalatok befolyásolni fogják a jövőbeli  hozzáállását, attitűdjét.

Online eszközökkel támogatott kontakt környezetben oktatási tevékenység során továbbra is jelenléten alapuló, osztálytermi oktatásról beszélünk.  A szereplők egy időben, nagy valószínűséggel egy térben vannak, de már online eszközöket használnak. Jellemzi az interaktivitás, hálózatra is csatlakoznak. Megnyílik a zárt tér. Megjelennek a fejlesztő játékok,  a kooperáció, az online kommunikáció, az online ismeretszerzés. Itt sincs a tanuló az elektronikus tanulási környezetre utalva.  Abban az esetben, ha mégis használja, lényeges, hogy használható elektronikus környezettel találkozzon.

Blended learning, azaz kevert oktatási környezetben, mely jelenléti (néha online) plusz egyéni, vagy csoportos online, vagy virtuális környezetben való tevékenység (pl. blogbejegyzések) során gyakran tanul elektronikus oktatási környezetben a tanuló. A környezet használhatóságától függ, hogy mennyire lesz nehéz a tanulás. A használhatóság elengedhetetlen a hatékony tanuláshoz. Az ezen belüli sorrend egyén függő. Ha valamit mégis ki kellene emelni, az a hozzáférhetőség, mert anélkül nem beszélhetünk használatról.

A távoktatás túlnyomórészt online vagy virtuális környezetben folyó tevékenység.
Egyéni tevékenység - és/vagy tartalomközpontú tanulás (feladatmegoldás, tesztírás, feladatfeltöltés és online tanulás). Itt a fontossági sorrend szintén egyén függő, de nagyon megnő a jelentősége az összes elektronikus tanulási környezettel szembeni elvárásnak, követelménynek. Ebben a környezetben a tanuló és a tanulás önszabályozó,

a tanulási időt befolyásolja az ergonómiai minőség, fontos megtalálni az optimális arányt az egyéni és csoportos tevékenységek között, lényeges a  kommunikációs eszközök használata, az interaktivitás. Fontos a tartalmi elemek sokfélesége, minősége, a feladatok vázlatossága, egyedisége és akkor jó az elektronikus tanulási környezet, ha személyre szabható.

Az offline tanulási környezettel való kapcsolatnak is van jelentősége, hiszen távoktatási környezetben történő tanulás során is lehetek személyes részvétellel zajló konzultációk.

Felhasznált irodalom / források:

IZSÓ LAJOS - ANTALOVITS MIKLÓS: Bevezetés az információ-ergonómiába. Emberi tényezők az információs technológiák fejlesztésében, bevezetésében és alkalmazásában. Egyetemi jegyzet. BME, 2000.
Ergonómia és Pszichológia Tanszék, 1997.
http://www.erg.bme.hu/


Órai anyag (2012. 05. 17.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Jókai Erika előadása:
E-learning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája
URL: http://www.ustream.tv/recorded/22644254

Az elearning fogalmának értelmezési lehetőségei – új utak és korlátlan lehetőségek

Sokak szerint az elearning és a távoktatás ugyanazt jelenti. Ez téves elképzelés.

Ha az elearning kérdését a távoktatáshoz kapcsoljuk, akkor mindenekelőtt át kell tekintenünk a történetiséget.

Kezdetben volt a távoktatás, mely technológiai támogatás nélkül is sikeresen működött.

Kovács Ilma szerint a távoktatást az új igények hívták életre, melynek részét képezte a gazdasági és társadalmi érdeklődés is.

Elterjedését az új képzési forma iránti szükséglet, az oktatási költségek csökkentésének igénye és az oktatás területén is megjelenő modern kommunikációs technológiák segítették elő. (Kovács 2005 9-18)

A távoktatás során térben és időben egymástól függetlenül történik a tanulás és tanítás.

A korszerű technológiai eszközök elterjedése előtt ezt postai levelekkel, küldeményekkel oldották meg,

Sokan tévesen úgy vélekedtek, hogy ez nem lehetett hatékony

Amikor a távoktatás postai kommunikáció és papír alapon működött, magával az oktatási folyamattal foglalkoztak sokat és ez a hatékonyságban határozottan meglátszott.

Ma, már ha távoktatási környezetet fejlesztünk, gyakran a fókuszpont a tartalomfejlesztésre és a környezet látványára koncentrálódik.

2000 környékén az elektronikus online tanulási környezetnek, elearning rendszereknek és a távoktatásnak kezdett kialakulni a közös metszete.

Napjainkban a két terület egyre inkább közelít egymáshoz.

Óriási változásokat jelentett a tanulási keretrendszerek megjelenése, melyeket kifejezetten a tanulási/oktatási folyamat támogatására fejlesztettek ki.

A technika nem tett jót a távoktatás hatékonyságának. A fejlesztési folyamatokban a figyelem a tartalomfejlesztésre és a design elemekre fókuszál és kevésbé a pedagógiai folyamatokra, a módszerekre.

Komenczi az elearning helyét a számítógéppel segített tanulás, az internetes (online) Web-alapú tanulás és a távoktatás metszetében képzeli el. (Komenczi 2009 151)

Számítógéppel segített tanulás

(computer based learning)

A számítógéppel segített tanulás során a tanulási folyamatban felhasználunk egy tanulást segítő eszközt, amely a számítógép.

Ez a tanulás nem online tanulás, nem távoktatás, nem elearning

A tanulás folyamatában van egy olyan elektronikus segédeszközünk, amely interaktív, alkalmas adattárolásra. Rendelkezésünkre áll egy hatalmas külső memória, külső tároló kapacitás, egy hatalmas adattároló eszköz.

Ennek az eszköznek a használata átalakítja a tanulásról, alkotott fogalomrendszerünket, gondolkodásunkat is.

A reproduktív tanulás fontosságának háttérbe kell szorulnia, hiszen nem saját memóriánkra vagyunk hagyatva, hanem rendelkezésünkre áll egy külső eszköz, mely segítségével elő tudunk hívni információkat.

A számítógéppel segített tanulás:

• adattárolás: a biológiai memória mellett egy külső memória
• információfeldolgozás, műveletvégzés
• interaktivitás: a bevitt válaszok befolyásolják a működést, a folyamatot, biztosít egy visszacsatolást

Ennek tipikus példája a nem lineáris tanulást támogató hipertext.

A számítógépes tanulás során a tanulás hatékonyságát fokozó eszközök:

• hipertext – mely biztosítja a nem lineáris, a felhasználó-vezérelt információs utak elérését
• multimédia – szemléltetésre és óriási információmennyiség megjelenítésére hivatott
• animáció - vázlatos képi megjelenítést nyújt az értelmezéshez
• szimuláció – a valós folyamatok interaktív modellezése révén segíti a tanulást.

Ezek mind-mind olyan technikai hátteret igényelnek, melynek biztosítására a számítógép képes.

A virtuális valóság már határeset, mert napjainkban online környezetet feltételez.

A számítógéppel segített tanulás során nem szükséges hogy a számítógép hálózathoz legyen kötve, csak magára az eszközre van szükség.

Napjainkban még elterjedt az a nézet, vagy tévhit, – és ez szemléletmód kérdése - hogy ha egy tanulási folyamatba bevisszük a számítógépet, elveszi a figyelmet.

A számítógéppel támogatott tanulás előnyeit figyelembe véve úgy gondolom, hogy a számítógépnek egy használható és használt eszközzé kellene válnia az oktatási folyamatban.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy bár egyre gyakrabban találkozunk nagyon drága mobiltelefon és okostelefon birtokában lévő tanulókkal, a tanulási folyamatban a számítógép birtoklása, és használata szociális kérdést is felvet. Az, hogy használ-e a tanuló számítógépet vagy az oktatás során a tanító számítógép segítségével támogatja-e az oktatási folyamatot anyagi jellegű kérdésekre is visszavezethető. Azáltal, hogy a szociális olló egyre nagyobbra nyílik, szembe kell néznünk azzal a problémával, hogy bár a számítógép használatnak a tanulási folyamat természetes elemévé kellene válnia, a természetessé válásával elősegítjük a radikálisabb, gyorsabb lemaradást, lemorzsolódást.

Mindezeket figyelembe véve, mégis vélhetően számítógép használat szemléletmód kérdése.

Internetes (online), Web-alapú tanulás

(web based learning)

Internetes (online), Web-alapú tanulás jellegzetessége, hogy online környezetet használunk hozzá. A lényegét az internet létezése adja. Segítségével eljutunk másokhoz, máshol tárolt információhoz. Ebben a folyamatban a számítógép egy multifunkcionális kommunikációs eszközzé válik. Már nem pusztán szöveg alapon vagyunk képesek kommunikálni, ezáltal a kommunikáció hatékonysága jelentősen megnő.

Vannak web2-es, de vannak hivatalos tartalomszolgáltatások is.

Jellemzői

• nem virtuális környezet, hanem online környezet, ahol információkat cserélünk 
•  lényeges jellemzője, hogy az adatforrások hálózatba vannak kötve 
•  a tanulásban felhasználjuk a hálózatba kötött adatbázisokat és ugyanúgy hálózatba kötve kommunikálunk tanulótársainkkal 
•  nem egyenértékű a távoktatással

Komenczi szerint ide tartozik a kiterjesztett valóság fogalma is (augmented reality), ami részben kibővített, részben kiegészített valóságot jelent.

Komenczi felhívja a figyelmünket arra, hogy figyelembe véve azt a tényt, hogy a valóságészlelésünk, a valóságról alkotott képünk túlnyomórészt vizuális információkra épül, az internet megsokszorozza a rendelkezésünkre álló, tanulásunkat segítő környezetek számát. Úgy véli, hogy a tanulásnak még kiaknázatlan lehetősége a távoli valóságok megfigyelése és megítélése szerint a távjelenlét több lehet a távoli világok passzív megfigyelésénél. Lehetőség nyílik arra, hogy beavatkozzunk a tőlünk távol lévő történésekbe, hatást gyakoroljunk a távoli fizikai rendszerek működésére. Ebben a megvilágításban, Komenczi szerint a kiterjesztett, kibővített valóság olyan ablak, amelyen keresztül már nem csak beleláthatunk, hanem bele is avatkozhatunk a történésekbe.  Külön kitér a kiegészített valóság fogalmára, mely a kiterjesztett valóságnak a másik változata, ahol a valós környezet olyan számítógép által generált elemekkel egészül ki, amelyek elősegítik az adott környezetben való tevékenységünk eredményességét.

A kiterjesztett valóság nem azonos a virtuális valósággal, ahol felépítjük magunk köré a jelen nem lévő valóságot. (Komenczi 2009 158.)

A világháló korlátlan lehetőségeket bocsát rendelkezésünkre.

A QR kód használata is egy új módszere az információközlésnek. Nagymértékű információt sűrít. A kiterjesztett valóságnak egy egyszerűsített változata.

Távoktatás

(distance learning)

Napjainkban a távoktatás technikai támogatottsága jelentős mértékben megnőtt.

A távoktatáshoz nem föltétlenül szükséges számítógép, vagy online jelenlét, bár napjainkban a távoktatásban is jelen van a technikai támogatottság.

Meglepő, de a technikai támogatottság a távoktatással kapcsolatos hiedelmeket felerősítette.

A távoktatás jellemzői:

- nincs együtt az osztály a tanárral

- a tanulás és tanulóközpontúság jellemzi

- módszeres előkészítést igényel az oktatási folyamat megtervezése és lefolytatása

- megváltoztak a tanár és a tanulói szerepek,

- megváltozott tanulási stratégia

            - önálló, önirányító, motivált és önszervező tanuló

            - segítő, támogató, tanár, aki mentor is, távolról irányítja a tanulási folyamatot

- megváltozott a tanulási/tanítási környezet

A tér és idő függetlensége a távoktatásban jellegzetes attitűdöt kíván meg.

Ahhoz, hogy távoktatásban tudjon tanulni az egyén, magas fokú motivációra, megfelelő tanulási attitűdre és fejlett önirányító, önszervező képességre van szükség.

A hazai távoktatásnak ez jelentős gátja, hogy nincs meg a megfelelő tanulás-módszertani kultúra, nincs megfelelő motiváció.

Elearning, rendszerintegráció

Komenczi szerint a három fogalomkör közös metszetében a didaktikai tervezés, a modularitás és a rendszerszemlélet fogalmak állnak.

Ez a három tényező jellemzője minden elearningnek.

Didaktikai tervezés

A didaktikai tervezés részelemei:

• az oktatási tartalom kiválasztása, összeállítása, a kurzus céljainak megfelelő formálása (content design)
• a tananyag szövegének didaktikai szempontok szerinti kidolgozása (text design)
• a lineáris tartalom hipertextes tagolásának, hivatkozási rendszerének kidolgozása (hypertext design)
• a kép és hanganyagok, videók, animációk és szimulációk kiválasztása és tananyagba integrálása (multimedia design)
• a tanulási folyamatot koordináló és a tanulást segítő programelemek megtervezése a tananyagot közvetítő alkalmazásba (learning support design)
• a tanulási folyamat eredményességét mérő és értékelő rendszerek és alkalmazások, visszacsatolások megtervezése (evaluation/assessment design)

(Komenczi 2009 161)

Az elearning előnyei közé tartozik a kifejlesztett tananyag, mely a hivatkozások segítségével nem kényszeríti a tanulót lineáris tanulásra, és a folyamatos formatív értékelés.

Modularitás

A tanulási tartalmat vagy tevékenységet elemi részekre kell bontani és tanulási utat, módszertani útmutatást kell adni.

Lépései

• a tananyag elemeinek tanulási egységekre bontása
• a tartalom kezelése még nem biztosítja az eredményességet
• a modulokhoz ki kell jelölni a tanulási utakat

Egy jó elearning tananyag nem lehet túlszabályozott, de nem lehet túlságosan szabad csapongást megengedő sem.

A rendszerszemlélet

Az elearning sikerességének titka a rendszerszemlélet.

Az elearning tartalom és tevékenységrendszer a tanulási környezet része, alrendszere.

Kommunikációközpontú környezet

A tanulási környezet középpontjában a tanuló áll.

Komenczi azt mondja, ha sikerül hozzásegíteni a tanulót az önálló tanulási képesség és motiváció megszerzéséhez, akkor alkalmassá válik arra, hogy egész élete során tudástartalmak tetszőleges körét integrálja a tudásrendszerébe (Komenczi 2009 122)

Ebben a környezetben a tanár, mint a legfontosabb rendszerszervező forrás van jelen.

A környezetben jelen vannak a

• interaktív elektronikus médiumok
• nem interaktív elektronikus médiumok
• jelen van a könyv és a tanulótársak

Komenczi szerint az elektronikus tanulási környezetben új dimenziót kap a kommunikáció a tanulótársakkal. A személyes kommunikáció kiegészítőjeként szinkron és aszinkron kommunikációs formák gazdagítják a kommunikáció lehetőségeit.

E-mail, chat, fórumok, beszélgető programok, videokonferencia alkalmazások teszik lehetővé az együttműködést és az információk cseréjét.

A tanulók egymás között és a tanárral virtuális tanulási kapcsolatokat tudnak kialakítani.

(Komenczi 2009 123)

Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben

Az elearning környezet oktatásszervező funkciót lát el. Egy jó elearning rendszernek figyelni kell az oktatásszervezésre, hogy mikor, mit csináljon a tanuló.

Az elearning környezet másik funkciója az információszolgáltató funkció

• forrás
• interaktív forrás
• személyre szabott interaktív forrás – nagyon jó lenne, de nem biztos, hogy visszatérülne a befektetés

Az elearning környezet harmadik funkciója a kommunikációs funkció

Sokan igénylik a zárt kommunikációt, ami céges képzések esetében teljességgel helytálló.

• online tanulóközösségek, csoportok kommunikációja

A tervezésnél oda kell figyelni arra, hogy a zárt rendszerből ne kerüljön ki a kommunikáció, hiszen ha kikerül, nem követhető nyomon és nem szolgál a szükséges fontos információval, így nem lesz felhasználható a képzés hatékonyságának növeléséhez.

Egy távoktatási szituációban, vagy egy elearning rendszerben lényeges, hogy naplózható legyen a tevékenység, ki kell alakítani a belső kommunikációs csatornát.

Módszer és médium elektronikus tanulási környezetben.

Módszertanilag akkor beszélhetünk kiforrottságról, ha van már egy kialakult módszertana. A jó módszertan kialakulásához szükséges, hogy legyen sok megfigyelhető gyakorlat.

A gyors technikai fejlődésnek köszönhetően nincs idő módszertan kialakítására. Erre jó példa a konnektivista módszertan.

A gyors változásnak köszönhetően megjelenik az egyszer használatos technológiák tárháza.

A nagyobb baj, hogy a gyors fejlődés nem engedi az attitűdöket változni.

• lineáris tanulás helyett hipermédia
• instruktív pedagógia helyett konstruktív pedagógia
• tanárközpontúság helyett tanulóközpontúság
• a befogadás helyett a tanulás tanulása
• iskolai tanulás – élethosszig tartó tanulás
• tömeges oktatás – személyre szabott tanulás
• a tanulás kínlódás – a tanulás öröm és szórakozás
• közvetítő tanulás – facilitáló tanulás

A távoktatás és az elearning szituációban a tanárközpontúságot felváltja a tanulóközpontúság.

Míg a német didaktika alapvetően oktatási modellekről, oktatáselméletről szól, addig az angolszász megközelítés tanulóközpontú, ott tanulásmenedzsment, tanulásszervezés van.

Az elearning és a távoktatás szemlélete teljességgel tanulóközpontú kell hogy legyen, a tanulás menedzseléséről kell szóljon. Ehhez a szemléletváltáshoz időre van szükség,

A legtöbb elearning felület tartalomközpontú és instruktív. Az LCMS keretrendszerek nagyon instruktív rendszerek.

A tanulási tevékenység szabályozott.

Dilemma: Instruktív vagy tevékenységközpontú legyen az elearning?

Úgy vélem, az új tanulási módszerek, szituációk, úgymint az elearning, a konnektivista tanulás, a virtuális környezetben történő tanulás lehet a tanulás jövőbe mutató útja.  Ehhez az úthoz, amit hallgatóként/tanulóként magamból kiindulva úgy gondolom, meg kell tanulnunk, meg kell szoknunk, az, hogy a belénk rögzült szokástól eltérően, nem attól leszek jó tanuló, hogy mindent megtanulok, mert arra ebben az információáradatban nincs idő, hanem attól leszek képes folyamatosan tanulni, hogy megtanulok szelektálni.

Tanulói és oktatói oldalról egyaránt szükséges és elkerülhetetlen a szemléletváltás.

A technikai fejlődés, az internet, a tanuláshoz a lehetőségek korlátlan tárházát biztosítja.

Felhasznált irodalom, források:

Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek, Gondolat kiadó, Budapest

Kovács Ilma (2005): Új út az oktatásban? A távoktatás, Okker kiadó, Budapest
Órai anyag (2012. 02. 29.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János 

http://www.ustream.tv/recorded/20774763