A Távoktatás és eLearning kurzuskoz kapcsolódó utolsó előadás - Jókai Erika "eLearning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája" - után azt a feladatot kaptuk, hogy adjunk választ a következő két kérdésre:
1.) Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?
2.) Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)
Mielőtt a kérdésekre válaszolnék lényegesnek találom az ergonómiával kapcsolatos történeti áttekintést, az ergonómia definícióját és szemléletmódját pár mondat erejéig bemutatni.
Az ergonómia kifejezés két görög szónak az ötvözete:
az ergos = munka és
a nomos = törvények
Az ergonómia meghatározása a munka és a törvények:
az ergos (munka) + nomos (törvények) = ergonómia
Az ergonómia = ember és gép, illetve ember és környezetének kapcsolatával foglalkozó, eredetileg műszaki tudomány. A II. világháborút követő időkben az emberi munkavégzés törvényszerűségeivel foglalkozó tudományt jelentett, ma már nagyon széles területet fed le, ami nem korlátozódik a munka világára.
Történetét tekintve:
1. Az ergonómia születése: A „fogantyúk és skálák” ergonómiája (1945-60)
2. Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” (60-as évek)
3. Ergonómia a munka világán kívül, termék-ergonómia (70-es évek)
4. Biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia, kognitív ergonómia és szoftver ergonómia (80-as évek)
Szoftverergonómia a 80-as évektől kezdődően jelent meg.
Az ergonómiá angol nyelvű szinonimája a “human factors”
Sanders és McCormick (1993) szerint a "human factors" (ergonómia)
“feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör és a környezet tervezése során, mint a hatékony működés, valamint a biztonságos és kényelmes emberi használat (alkalmazás) feltételeit.” (Izsó - Antalovics, 2000, 5.)
Az ergonómia tudományterületei az anatómia, biomechanika, antropometria, fiziológia, pszichológia.
Az ergonómia elméleteket, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezés folyamán abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét.
Három fő optimalizációs célja
• Biztonság
• Hatékonyság
• Komfort
Az ergonómia értelmezése széles, „ember-központú műszaki kialakítás”, az "ember-gép (eszköz) - környezet” rendszer fejlesztésének tudománya, nem korlátozódik a munkatevékenységre. Interdiszciplonáris tudomány és gyakorlat.
Napjainkban egyre több időt töltünk számítógép előtt ülve, ezáltal egyre nagyobb a jelentősége a szoftverek ergonómiájának és a számítógép ergonómiájának.
Az elektronikus tanulás egyre szélesebb körű elterjedésének következtében, andragógiai szempontból az elektronikus tanulási környezetek ergonómiájának ismerete kiemelt jelentőséggel bír.
Az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok
Úgy gondolom, hogy az elektronikus tanulási környezetben is - mint úgy általában a tanulás, vagy a munka során eredményességre, hatékonyságra törekszünk.
Jókai Erika előadása alapján, a 4H jelenti a tartalmak minőségi tényezőit, melyek a:
- Használhatóság
- Hatékonyság
- Hatásosság
- Hozzáférhetőség
Ergonómiai szempontból egy elektronikus tananyag kapcsán a 4H-t a következőképpen kell értelmezni:
Használhatóság a szoftver-ergonómiai megfelelősége, a tanulási folyamatnak való megfelelőség.Hatékonyságról akkor beszélünk, ha a tananyag irányítja, elősegíti a tanulási folyamatot és információáramlást, instrukciókat, visszajelzéseket tartalmaz, egyszerűség és átláthatóság jellemzi.Hatásos egy elektronikus tananyag, ha megfelel a tanulási céloknak, jellemzői a határidők, ütemezés, tudás mélysége, alkalmazhatósága.Hozzáférhetőség szintén fontos jellemzője az elektronikus tananyagnak, mellyel szemben elvárás, az egyenlő esély biztosítása és az akadálymentesség.
Akkor jó egy elektronikus tananyag, ha kielégíti a tanulási tevékenység minőségi tényezőit (3M), melyek
- Meaningful azaz érthető. Megértik-e, amit tanultak? Abban az esetben igen, ha érthető a tartalom.
- Memorable azaz emlékezetes. Emlékezni fognak-e a tanultakra? Abban az esetben igen, ha az emlékezetes.
- Motivational azaz motiváló. Motiváltak-e benne, használni fogják-e a tanultakat?
Jókai Erika a tanulási környezetek minőségi szempontjaiként a következő szempontokat emeli ki:
- ergonómiai minőség
- tanulási folyamat (önszabályozó, irányított, részben irányított)
- egyéni és csoportos tevékenységek aránya
- kommunikációs eszközök használata
- interaktivitás mértéke
- tartalmi elemek sokfélesége, minősége
- feladatok vázlatossága, egyedisége
- személyre szabható, adaptív elemek
- offline tanulási környezettel való kapcsolat
A tananyaggal szembeni követelmények, illetve a 3M feltételei:
- átlátható, hatékony felhasználói felület
- felhasználó kognitív és érzelmi bevonása
- megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása
Úgy vélem, a felhasználók, tanulók különböző tanulási szokásokkal, különböző perceptív és kognitív képességekkel rendelkeznek. A tanulási folyamatnak, a tanulás támogatásának fontos eleme a differenciálás. Ugyanakkor minden tanulónak, minden egyénnek nem lehet külön elearning tananyagot fejleszteni, egyedi elearning környezetet kialakítani, ezért már eleve úgy kell átgondolni, megtervezni, fejleszteni, kialakítani, hogy az mindenki számára biztosítsa a saját tanulási szokásoknak, képességeknek megfelelő tanulási lehetőséget.
Fontos kritérium, és a legfontosabb ergonómiai szempont, a használhatóság.
Az elektronikus tanulási környezet, vagy egy elektronikus tananyag - megítélésem szerint - akkor használható, ha felhasználóbarát, illetve ergonómikus. Szerintem a használhatóság szempontjából lényeges, hogy a környezet, a tananyag legyen jól átgondolt, jól strukturált, jól kialakított, minden elvárásnak, igénynek megfelelő, lehetőséget nyújt az egyéni tanulási utak kialakítására, tartalmaz ellenőrzési pontokat, visszacsatolási lehetőségeket, jól támogat a tanulási cél elérésében.
Legyen jól definiálva a tanulási cél, honnan, hová lehet eljutni a tananyag elsajátítása során, beleértve az egymásra épülést, legyen átláthatóan szerkesztett,
Fontos kritérium az olvashatóság, ami meg kell feleljen a különböző felhasználói igényeknek. Ez tartalmazza a megfelelő tipográfiai szerkesztést, a tagoltságot, a színkombinációkat, a betűméretet, a nagyíthatóságot.
Lényeges, a hivatkozások logikus felépítése, a lehetőség különböző utak választására, Könnyen lehessen eligazodni, kevés kattintással lehessen egyik pontról a másikra jutni, és fontosnak találom, hogy naplózza a tevékenységet, a bejárt tartalmakat. Fontos, hogy tartalmazzon instrukciókat, ellenőrzési, visszacsatolási lehetőségeket
Abban az esetben használható hatékonyan és hatásosan az elektronikus tananyag, ha a felhasználó tudja, hogy egy fejezet elolvasása után milyen tudásanyagot kell elsajátítania, ez a tudásanyag mire szolgál, milyen feladatokat tartalmaz, milyen feladatokat kell elvégeznie, mindezt mennyi idő alatt, milyen ütemezésben tudja megvalósítani, van-e, és ha igen, milyen más forrásokra van szüksége a tananyag elsajátításához, a tanulása során figyelmezteti a rendszer a teendőre.
Fontos kritériuma a jó elektronikus tananyagnak a hozzáférhetőség, ami egyenlő esélyű hozzáférést jelent, technológiai szempontokat, eszközöket is magába foglalva.
Hozzáférés szempontjából lényeges a szabványos formátum (SCORM, CSS, XHTM) Szerkezetét tekintve, fontos a modularitás, az egyéni igényekhez adoptálhatóság. Fontos szempont a Design for All, azaz a speciális igényű felhasználók számára kialakított megoldások minden felhasználó számára kényelmesek, jól használhatók legyenek.
Vizuális szempontból szerintem fontos, hogy a kiegészítő elemek ne tereljék el a figyelmet. Ilyen elemek a háttér, a túl színes megjelenés, az animációk, a túldíszítettség. Ne legyen benne redundáns és alternatív információközlés.
Végezetül, hogy kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)
Úgy gondolom, nem lehet egyértelmű választ adni, hiszen az oktatási környezetek közötti eltérésekből adódóan különbség van abban is, hogy mennyire jelenik meg vagy mekkora a fontossága az elektronikus tanulási környezetnek.
Úgy gondolom, ha már alkalmazzuk az elektronikus tanulási környezetet, akkor nem szerencsés fontossági sorrendet állítani, hiszen akkor beszélhetünk jó elektronikus tanulási környezetről, ha rendelkezik az összes olyan tulajdonsággal, amely elvárható, vagy követelménye a használhatóságnak. Azért sem találom szerencsésnek a fontossági sorrend meghatározását, mert különbözőek vagyunk, különböző tanulási szokásokkal, elvárásokkal.Ha mégis fontossági sorrendet állítanánk, akkor a következő szempontokat venném figyelembe:
- mennyire van magára hagyva a tanuló a tanulási környezettel
- mennyire függ a tanulási/tanítási környezettől a tanulás eredményessége, hatékonysága
- mennyi időt kell töltenie a tanulónak az elektronikus tanulási környezetben
Kontakt oktatási környezetben a szereplők egy időben és térben, vannak jelen. A technikai eszközök szerepe a támogatás, a hatékonyabbá, hatásosabbá tétel. A jellemzően használt technikai eszközök a digitális tananyag, mobil, táblagép. A tartalom és a kommunikáció egy konkrét, zárt térhez és tartalomhoz köthető. Úgy vélem, ebben az esetben nem beszélhetünk elektronikus tanulási környezetről.
Ha valamiért, például szorgalmi feladatként, vagy a látókör bővítése érdekében a tanulók mégis találkoznak az elektronikus környezettel, akkor az elektronikus tanulási környezetnek ebben az esetben is teljességgel meg kell felelnie a minőségi követelményeknek.
Kontakt oktatási környezetben ha a tanuló találkozik az elektronikus tanulási környezettel, az így szerzett, a környezettel kapcsolatos tapasztalatok befolyásolni fogják a jövőbeli hozzáállását, attitűdjét.
Online eszközökkel támogatott kontakt környezetben oktatási tevékenység során továbbra is jelenléten alapuló, osztálytermi oktatásról beszélünk. A szereplők egy időben, nagy valószínűséggel egy térben vannak, de már online eszközöket használnak. Jellemzi az interaktivitás, hálózatra is csatlakoznak. Megnyílik a zárt tér. Megjelennek a fejlesztő játékok, a kooperáció, az online kommunikáció, az online ismeretszerzés. Itt sincs a tanuló az elektronikus tanulási környezetre utalva. Abban az esetben, ha mégis használja, lényeges, hogy használható elektronikus környezettel találkozzon.
Blended learning, azaz kevert oktatási környezetben, mely jelenléti (néha online) plusz egyéni, vagy csoportos online, vagy virtuális környezetben való tevékenység (pl. blogbejegyzések) során gyakran tanul elektronikus oktatási környezetben a tanuló. A környezet használhatóságától függ, hogy mennyire lesz nehéz a tanulás. A használhatóság elengedhetetlen a hatékony tanuláshoz. Az ezen belüli sorrend egyén függő. Ha valamit mégis ki kellene emelni, az a hozzáférhetőség, mert anélkül nem beszélhetünk használatról.
A távoktatás túlnyomórészt online vagy virtuális környezetben folyó tevékenység.
Egyéni tevékenység - és/vagy tartalomközpontú tanulás (feladatmegoldás, tesztírás, feladatfeltöltés és online tanulás). Itt a fontossági sorrend szintén egyén függő, de nagyon megnő a jelentősége az összes elektronikus tanulási környezettel szembeni elvárásnak, követelménynek. Ebben a környezetben a tanuló és a tanulás önszabályozó,
a tanulási időt befolyásolja az ergonómiai minőség, fontos megtalálni az optimális arányt az egyéni és csoportos tevékenységek között, lényeges a kommunikációs eszközök használata, az interaktivitás. Fontos a tartalmi elemek sokfélesége, minősége, a feladatok vázlatossága, egyedisége és akkor jó az elektronikus tanulási környezet, ha személyre szabható.
Az offline tanulási környezettel való kapcsolatnak is van jelentősége, hiszen távoktatási környezetben történő tanulás során is lehetek személyes részvétellel zajló konzultációk.
Felhasznált irodalom / források:
IZSÓ LAJOS - ANTALOVITS MIKLÓS: Bevezetés az információ-ergonómiába. Emberi tényezők az információs technológiák fejlesztésében, bevezetésében és alkalmazásában. Egyetemi jegyzet. BME, 2000.
Ergonómia és Pszichológia Tanszék, 1997.
http://www.erg.bme.hu/
Órai anyag (2012. 05. 17.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Jókai Erika előadása:
E-learning tartalmak és oktatási környezetek ergonómiája
URL: http://www.ustream.tv/recorded/22644254
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése