A hatékony tanítás és tanulás színterei II. – Milyen környezetben és milyen eszközökkel szervezzünk oktatást?

Az információs társadalom eszközrendszere - Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere II.

Ha andragógusként szeretnénk oktatni vagy oktatást szervezni, akkor elengedhetetlen, hogy naprakészek legyünk az online eszközrendszer tanulás támogatására szolgáló lehetőségeiből. Fontos, hogy ismerjük az eszközöket és a kiválasztott tanulási/tanítási módszerhez képesek legyünk hozzárendelni a megfelelő IKT eszközt. Dr. Ollé János szavaival élve, rendelkeznünk kell egy „egyéni digitális tolltartóval”, melynek szerepe a produktivitás. A tanulásban és tanításban már nem idegen az internethasználat, az online kapcsolat.

Az tudás, ha öncélú - úgy vélem - nem szolgálja a közjót, és nem lesz hasznos, ha bezárjuk. Abban az esetben, ha a tudástartalmainkat nem osztjuk meg, nincs visszajelzés, melynek hiányában lassúvá vagy nehézkessé válik a fejlődés. A tudástartalmakat, kérdéseket nem csak a csoportunk tagjaival oszthatjuk meg, hanem másokkal is. Minél szélesebb körű a megosztás, annál több esély van új tudástartalmak konstruálására, a jelenlegiek fejlesztésére, de a fejlődéshez nem elég a megosztás, szükséges a visszajelzés is. A kérdéseink, tartalmaink megosztására szolgálnak a webkettes eszközök. Nagyon sok WEB2.0-ás eszköz létezik. 

A tartalmak megosztását segítő online eszközök  bár nem közösségi szerveződéssel indultak, de közösségek szerveződnek köréjük vagy ők maguk próbálnak közösségekké szerveződni.

Az internetet általában információszerzésre használják. Ez a Web 1. Az információkhoz viszonylag gyorsan hozzájutunk, de az már lényegesen kisebb kört foglalkoztat, hogy hogyan jön létre az információ. A tájékoztató jellegű honlapok adatait, (saját tapasztalatomból és gyakorlatomból kiindulva) a naprakészség érdekében viszonylag gyorsan tudjuk, és kell változtatni, gyorsan tudjuk frissíteni, ugyanakkor ez a része, csak a tájékoztatást szolgálja, ez információközlés, információ megosztás.

Az interakcióra, ami a fejlődés előmozdításához szükséges visszacsatolásra lehetőséget ad, az már a web2.0.

Az online közösségekben – már azáltal, hogy közösségekké szerveződnek – óriási formáló erő rejlik.

Kovács Ilma szerint az oktatást azokon a módszereken, stratégiákon és eszközökön keresztül minősítették, melyeket az információ kommunikálására felhasznált (2007, 56.)

Komenczi Bertalan a webintegráció szintjeinek bemutatásakor felhívja a figyelmet arra, hogy amikor egy oktatási intézményben a world wide web implementációjára törekszünk, számolnunk kell olyan alrendszerek megjelenésével, melyek kihatnak az egész rendszerre. Az eredményesség feltétele a rendszerszemléletű gondolkodás. 

Komenczi szerint Harmon és Jones normatív taxonómiája segítheti a rendszerszemléletű gondolkodást, mely a www integrációjának öt szintjét különbözteti meg. 

1. Információs célú webhasználat

• a diákok és az érdeklődők tájékoztatása 
• az intézmény szervezeti felépítésének és működésének bemutatása

2. Kiegészítő, támogató webhasználat

• a kiegészítés és a webhasználat elsősorban a tanulást segítő tartalomszolgáltatásokra vonatkozik 
• az előadások tartalma online elérhetővé válik 
• az előadás a tanár diák tanulóközösségévé alakul

3. Átfogó, alapvető webhasználat

• az információk többsége online érhető el

4. A web az intézmény kommunikációs infrastruktúrája

• módosul a tanárok és diákok tanítással és tanulással kapcsolatos gondolkodása, attitűdje 
• képessé kell válniuk a virtuális tanulási környezetek - LMS, LCMS - használatára
• megváltozik az előadótermek használatának módja, az előadások ütemezése, jellege
• választható opcióként jelenik meg az előadáson való részvétel, vagy a virtuális forma előnyben részesítése
• egy tanár virtuális előadásán több helyszínről vesznek részt tanulócsoportok
• a tanulók távolról kapcsolódnak be
• a tanár akkor is megtarthatja az előadást, ha nincs fizikailag jelen a campuson
• megváltozik a tanulás időbeli és térbeli szervezettsége

5. Az intézményi tevékenység teljes körű informatizálása

• a tanulás és tanítás átfogó és egységes infrastruktúrája a web
• általánossá válik a tanárok és diákok kétirányú hálózati kommunikációja
• a tanulócsoportok tanulóközösségekké válnak, 
• a tanár inkább mentorrá, a diák részben kutatóvá válik, maga is hozzájárul a tenulást segítő tudásbázis továbbfejlesztéséhez

(Komenczi 2009 131-134)

Az információs társadalom eszközrendszeréről beszélve mindenek előtt definiálni szükséges, hogyan, milyen értelmezésben használjuk a kifejezéseket:

Web 2.0

Elsősorban közösségekre épülő internetes szolgáltatások gyűjtőneve.

http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Web1.0-Web2.0-Web3.0 

Az online eszközök úgy tekinthetőek mint egy nagy munkaasztal, egy nagy íróasztal, melynek van online része. Hagyományos értelemben vett íróasztalunkkal szemben, óriási előnye, hogy nem nekünk kell tárolni, több minden fér el, alkalmas a tudásmegosztásra azáltal, hogy mások is hozzáférnek. 

Online közösségek 

Az online közösségek – ilyen a Facebook - alapvetően nem oktatási környezetként jöttek létre, ugyanakkor tökéletesen megfelelnek oktatási környezetként történő alkalmazásra.

Van közösség, és van kiváló tartalommegosztás.

Digitális tolltartó

Érdemes kialakítani egy egyéni digitális tolltartót és a benne lévő eszközöket használni kell. (Dr. Ollé János)

Reflexióim az órai anyaggal (Dr. Ollé János: http://www.ustream.tv/recorded/21258031 )  kapcsolatban (Órai anyag és reflexiók)

A digitális tolltartó jelenti a kézénél lévő eszközeinket, melyeket bármikor elő tudunk venni, és használni tudunk.

Fölmerül a kérdés, hogy mi kerüljön bele a digitális tolltartóba.

Különböző tartalmakhoz, különböző tanulókhoz más-más módszer/módszerek alkalmazása válik szükségessé. A hatékonyságot és eredményességet a megfelelő média alkalmazása nagymértékben befolyásolja.

A tanulók és a pedagógusok azokat az eszközöket hasznosíthatják jól, melyek lehetővé teszik, hogy minél több és teljesebb információhoz jussanak, melyek helyettük gyorsabban és hatékonyabban elrendezik az információkat, melyek felvállalnak helyettük bizonyos ismétlődő és unalmas feladatokat. (Kovács 2007 54.)

A digitális tolltartóba érdemes beletenni minden olyan eszközt 

• ami nem tűnik el egyik napról a másikra,
• amit szívesen használnak az tanulók, a közösségek
• ami alkalmas tanulóközösségek tanulásának segítésére

Napjaink nagy népszerűséget élvező közösségi tere a  Facebook.

Bizonyos csoportok rájöttek, hogy szeretnének internetes, online eszközöket használni. Erre a Facebook nagyon alkalmas. Népszerűségének és kézenfekvő, könnyű használatának köszönhetően felhasználható oktatási célra. Könnyen válik a közösségi tanulás színterévé.

Számomra eleinte nagyon elvarázsolt gondolatnak tűnt a Facebook oktatási környezetként történő alkalmazása, mert saját részről teljességgel elzárkóztam a Facebooktól. Úgy gondoltam, hogy nem csatlakozok a „lájkoló táborhoz”.

Azzal, hogy csatlakoztam a virtuális távoktatás csoporthoz, barátkozni kezdtem a Facebook használatának gondolatával, és az is egyértelművé és bizonyítottá vált számomra, hogy értelmes dolgokra is használható, továbbá a beállítások lehetőséget kínálnak a szelektálásra is. Bár továbbra is ritkán lájkolok, óriási lehetőségét látom a Facebookban a tartalommegosztásnak, a közösségformálásnak.

Szintén a digitális tolltartóban kell lenniük a népszerű kép, videó és hangmegosztóknak, melyek a Facebook átütő sikere után próbálnak közösséget szervezni maguk köré. 

Alkalmazásuk mellett szól, hogy könnyen fel tudjuk tölteni a fényképeinket a Picassa-ba Facebook-ra, Flickr megosztóra és nagyon könnyen ágyazhatjuk be máshova. Nincs redundáns tárolás, nem kell duplikálni. Elég egyszer feltölteni valahová és már megosztható. Ez a közösségi formát nagymértékben támogatja.

Persze - szerintem - azért nem hátrány, ha mégis van egy biztonsági másolat...

Olyan területen dolgozom, ahol a képkezelés, a grafikai szerkesztő programok a mindennapi élet részét képezik, ezek maguk a munkaeszközök. Ebből a szemszögből is érdekes a képmegosztás, de ami jelenleg tanulás és tudásmegosztás szempontjából releváns, hogy sokszor szembesülnöm kellett azzal, hogy jó lenne elküldeni a csoportnak, csoporttársaknak a tananyaghoz kapcsolódó fotókat, képeket, nagyobb méretű prezentációkat és erre a levelezőrendszer nem, vagy korlátozottan alkalmas. Lényegesen leegyszerűsíti a tanár és tanulók dolgát, hogy a tananyaghoz tartozó képanyagot egy felhasználóbarát környezetben tudják feltölthető állapotba hozni, és néhány kattintással közkinccsé tenni.

Andragógusként, oktatóként mint problémát, veszélyt, szem előtt kell tartani, hogy sokan önmagában a megosztást valamilyen tanulást segítő folyamatnak értelmezik. Igaz, a használatát meg kell tanulni, de a megosztás felveti azt a problémát, kérdést, hogy maga a megosztás tanulási művelet-e. A válasz, hogy nem. A megosztás önmagában nem része a tanulási folyamatnak. 

A rövid információk megosztása érdekében, a digitális tolltartóba bele kell tenni a Twitter-t, ami valójában csiripelés. A Twitteren nagyon sok információ jelenik meg, de kevés az ezzel kapcsolatos diskurzus  Működik a tartalommegosztás, sok értékes információt osztanak meg, de nincs vita, nincs reflexió.

A korlátlan információáradatban meg kell tanulni szűrni az információkat.

Az oktatási folyamatban ezek az eszközök a csoporton belüli és a külvilággal való kapcsolódási pontként jelennek meg.  Biztosítják az információ megosztást. 

És megítélésem szerint, ami a legfontosabb, és nem hiányozhat a digitális tolltartóból, az az attitűd, mert fölmerül, mint biztos veszély, hogy az eszközök napjainkban nagyon gyors ütemben,  folyamatosan változnak. Pozitívum, hogy ez a változás, egyben fejlődés is.

Azzal, hogy van egy ilyen közösségi felület, melyet oktatási célra is fel lehet használni, ez tanár-szerep módosulással is jár. 

A tanárnak fel kell építeni saját profilját, identitását, ami komoly és jelentős módosulásával jár a pedagógus szerepnek.  A Facebook vagy bármely közösségi tér a közösségszervezésnek nagyon jó lehetősége. 

Amikor oktatási célra használunk fel közösségi teret, négy alapprobléma merül fel. 

1. Tartalommegosztó aktivitás 

2. Ismerősök kapcsolatkezelése, csoportkezelés, kapcsolatmenedzsment

3. Más rendszerek és online tevékenység integrálása 

4. Profilkezelés: szakmai és magán profil, vagy beállítások?

1. Tartalommegosztó aktivitás  

Elmondható, hogy általában az emberek nem szeretnek tartalmakat megosztani. Problémát jelent, hogy senki nem akar megosztani semmit. 

A Fecebook-on nagyon nagy az aktivitás és működik a megosztás, aminek talán az az oka, hogy a Fecebook környezetben a résztvevők reflexből megosztanak, reflektálnak. Az interakció hatékonyan működik.

Ezt a Virtuális távoktatás és a Konnektivista csoport tevékenysége teljességgel alátámasztja. A közösség motivál és az azonnali visszajelzések öngerjesztő folyamatként működnek.

Ezzel szemben egy oktatási környezetben, keretrendszerben nincs ekkora aktivitás. Úgy vélem, ennek egyrészt oka a formális keret, másrészt az aszinkron kommunikáció.

2. Ismerősök kapcsolatkezelése, csoportkezelés, kapcsolatmenedzsment 

Az ismerősök kapcsolatkezelése olyan terület, mely a tanár-diák viszonyokat azonnal érinti.

Fölmerülő problémák, fenntartások kérdések

Kérdés, hogy a ha a tanuló bejelöli a tanárt ismerősként, erre hogyan reagáljon.

Kérdés, hogy indok-e a bejelölésre és elfogadásra az, ha a hallgatót a tanár tanította. Természetesen tanár nézőpontból felmerül az is, hogy egy tanár nagyon sok diákot tanít, így egy tanárhoz sok hallgató kapcsolódik, míg diák oldalról megközelítve egy diáknak kevesebb tanára van. 

A közösségi kapcsolatkezelésre, a még nincs kialakult, általánosan elfogadott etikett. A magatartás szabályai még nincsenek kidolgozva, nincs egységes vélemény, persze egységességre nincs is szükség. 

Másként közelítik meg különböző csoportok, generációk.

Az offline környezet relációi megjelennek online környezetben. 

3. Más rendszerek és online tevékenység integrálása 

A Facebook integrálódásra más rendszerek kínálják magukat. Sokan összekötik a Twitterrel, blogokkal. A képmegosztó szolgáltatások beágyazhatóak a Facebookba. Gyakorlatilag teljes összefonódás, észlelhető a népszerű eszközök között.

4. Profilkezelés – szakmai és magán profil, vagy beállítások.

Ha valaki oktatóként jelenik meg egy online környezetben, megoldás lehet, hogy hozzon létre két külön profilt, vagy egy olyan profilt, amely mindkét irányba magánszemélyként és oktatóként is felvállalható. A komolyabb profilmenedzsmentnek köszönhetően ez a problematika megoldható, olyan formában, hogy szabályozni lehet, mely csoportok részére mi legyen nyilvános. Az információ megosztását szabályozni lehet csoportokra vonatkozóan. 

A felhasználás problematikája nem módszertani kérdés.

Ez a négy probléma annak köszönhető, hogy ezt a rendszert annak ellenére, hogy oktatási célra nagyon jól felhasználható, alapvetően nem oktatási célra fejlesztették ki.

Online tanulóközösségek 

Komenczi szerint a hálózati tanulás komoly előfeltételeket támaszt tanulóval és tanárral szemben egyaránt.

A siker feltétele:

• a jól szervezett elektronikus tanulási környezet
• a jól kiválasztott tanulásmenedzsment szoftverek
• a médiakompetenciával rendelkező tanárok
• motivált, önmálló tanulásra képes tanulók

(2009 137.)

Amíg a hagyományos jelenléti oktatás esetén sokszor találkozunk azzal, hogy az egyén problémának éli meg a tanulást, egy teljesen új szituáció, szemlélet jelent meg, akik online felületeken tanulnak, rájöttek arra, hogy tanulni jó és ennek támogatására, egymás segí1táésére, tudásmegosztásra létre lehet hozni online közösségeket, ahol online környezetben közösen tanulnak. Vannak tutorok, támogatók és az online tanulás élvezetes. 

A nyílt online tanulás népszerűvé válása felveti azt a kérdést, hogy ez jelent-e és ha igen, mekkora csapás az intézményekre.  

Online tanulási környezetek, közösségek:

Khan Akadémia http://www.khanacademy.org/ 

Salman Khan megfordítaná a tanulás menetét olyan formában, hogy a tanárok az házifeladatnak adják fel a vidoóelőadásokat és a hagyományos értelemben vett házifeladatot pedig oldják meg az iskolában, ahol a tanár segíteni tud.

(Salman Khan: Forradalmasítsuk az oktatást a videó segítségével http://www.ted.com/talks/lang/hu/salman_khan_let_s_use_video_to_reinvent_education.html Utolsó megtekintés: 2012. 03. 25.) 

Pear to Pear tanulóközösség (http://p2pu.org/en/ utolsó megtekintés 2012. 03. 25.) 

Online és ingyenes tanulóközösség, egymás közötti megosztásra épül. Nyílt tanulócsoportokat támogat a rendszer. Eddig az volt inkább jellemző, hogy az intézményesült oktatás felhasznált online környezetet. Egy fordított helyzet áll elő. Nem az intézményesített oktatás megy a webre, hanem a nyílt oktatás intézményesül a weben. Ez nézőponttól függően lehet jó, illetve rossz hír. 

Ezek a közösségek nem szorítják ki az offline oktatást, de szabad akaratra építve, nagy erőforrások felhasználásával működő tanulási lehetőségeket biztosítanak, intézményesült formában. 

A résztvevők élvezik a tanulást. 

Problémát csak az jelenthet, hogy nem adnak papírt, diplomát, de ez valójában mégsem jelent akkora problémát, hiszen vannak, akik nem a papírért tanulnak, továbbá a munkaerőpiacon a referencia többet is jelenthet a papírnál. 

Nagyon nagy motivációs ereje van annak, hogy élvezetes ezekben a közösségekben tanulni. 

Koncentrált, elmélyült tanulást lehet ilyen közösségben folytatni. 

Online tanulóközösségekkel kapcsolatban szeretném kiemelni a mi közösségeinket, mint online tanulóközösségeket:

az ELTE PPK Andragógia MA szak - Konnekt csoport és

az ELTE PPK Andragógia MA szak - Virtuális távoktatás csoport. 

A mi tanulócsoportjaink esetében is, mint bármely más tanulócsoportot vizsgálva, kérdés, hogy ha a feladatot megoldja, ezt követően együtt marad-e a csoport? 

Nagy a valószínűsége, hogy nem.

LCMS, LMS rendszerek 

LCMS rendszerek – online tanulóközösségek 

Moodle és a Web 2.0 

• a tartalommegosztás a jellemzője, a tevékenységközpontúság nem igazán jelenik meg 
• kurzusfelület, külső linkekre mutat, mert a tevékenység kiszerveződik 
• megosztás és kooperatív platform helyett jogosultság alapú zárt rendszer. A zártságnak indoka lehet, hogy vannak képzések, melyekért fizetni kell, de ugyanakkor kétséges, hogy ami digitalizálva van, az titkolható-e. - úgy vélem, csak rövid ideig.

A Moodle a WEB 2.0 technológiára nyitott, de zárt valójában rendszer. 

Moodle-hez kapcsolódóan nyílt tanulásra esély a Mahara (http://mahara.hu/mahara/ utolsó megtekintés 2012. 03. 25.) alapú tudásbázis, mellyel a Moodle összekapcsolható és így megvalósítható a megosztása, a teljes nyíltság a szabad hozzáférés, ami nyitott kurzusokat  és podcast-ek jelent.  Kockázata, hogy gyűjtőfelületté válik, belépünk ide, de azonnal tovább is lépünk, más felületekre. 

Virtuális oktatási környezetek - Virtuális oktatási környezetek technológiája

Problematika a személyesség és kommunikáció 

A személytelenségben a mobiltelefon és a webkamera között van valahol a határ. Annak örülünk, hogy bárhonnan tudunk telefonálni, de azt már kevésbé szeretjük, hogy videó-kapcsolatot is létesítsünk.

Bár kifogásként a virtuális környezetekkel szemben a személytelenséget szokták felhozni, az emberek általában nem szeretik, nem szeretjük használni a webkamerát. Ez a skype használatnál is ugyanúgy megjelenik. Személyes terünkbe nem mindig engedünk be szívesen másokat. A webkamera használata behatolás a személyes térbe.

Virtuális környezettel kapcsolatban:

• a személy,
• a környezet,
• a térhasználat,
• a multimédia,
• a kommunikáció és
• az interakció

az a hat szempont, melyet vizsgálni szükséges. 

Offline környezet, online környezet és virtuális környezet - Second Life környezete összehasonlítása

Személyek  

Offline környezetben

- hétköznapi tanult szerepek és viselkedések

Online környezetben

- megszokottá váló passzív fejlődés, rejtőzködés

Virtuális környezetben

- szokatlan de mégis valószerűtlenül reális, nincs rejtőzködés, de van kilépés és menekülés. 

- nagyon jelen vagyunk, nagyon látszódunk. 

- ha megjelenik a csoport néhány tagja, beszélgetni kezdenek. 

- meg lehet jelenni láthatatlan formában is, vagy látszólag is lehet jelen lenni. 

Környezet

Offline környezetben

- megszokott, nehezen formálható 

Online környezetben  

- 2D - sokoldalú, vagy sokféle, kihasználatlan 

Virtuális környezetben

- 3D – ijesztő mértékben formálható (addiktív),

- valós környezet másolása és pragmatikus egyedi fejlesztés 

Térhasználat 

Offline környezetben

- a lehetőségekhez képest passzív

Online környezetben

- csapongó, jogosultság és offline szokás alapú 

Virtuális környezetben

- „kettős” térlátás, arányok érzékelésének eltérése, zártság és nyílt tér, nincs személyes tér, de van tériszony és kötődés 

- Bárhol jelen lehet lenni. Bár zárt térbe nem lehet bemenni, de benézni lehet. 

Multimédia

Offline környezetben

- kialakítható, egyre gyakrabban online és felhő 

Online környezetben

- felhő, zavaróan sokféle lehetőség, rendszer nélkül 

Virtuális környezetben

- tetszőlegesen beilleszthető és használható, illetve online eszközökkel támogatható 

Kommunikáció

Offline környezetben

- természetes, nagyrészt jelen-idejű

Online környezetben

- nagyrészt nem jelen-idejű, pazarló időfelhasználás  

Virtuális környezetben

- azonnali és késleltetett üzenet, hang, korlátozott gesztusok, online megoldások támogatása, tanuló tevékenység – kritikus

A metakommunikációból bár keveset lehet észlelni, mégis van valamilyen szintű metakommunikáció.

Interakció

Offline környezetben

- természetes

Online környezetben

- zárt rendszerekben korlátozott, nyílt térben javuló

Virtuális környezetben

A játékok grafikus kidolgozottságát figyelembe véve, a Second Life most más sokkal inkább kommunikációs felület. 

A virtuális környezet sokszor a valós környezetet másolja

A tapasztalat a Second Life – mint tanulási környezet használata számomra azt támasztja alá, hogy kezdetben az interakció nehezen induló, problémát okoz a metakommunikáció hiánya, és kissé az is, ha a felhasználók nem ismerik egymást személyesen. A felhasználó, avatar révén jelen van, de hiányérzetet is jelenthet, és kíváncsiságot von(hat) maga után a személyes ismeretség, kapcsolat hiánya. Használatát befolyásolja az online támogatás erőssége, ugyanakkor támogató technikával egyszerűvé válik. Az erőforrásigénynek köszönhetően jó esetben néha kiszerveződik más felületre, például a Facebook chat-re, de előfordul az is, hogy valamiért egyáltalán nem működik. Ez frusztrálóan hat és a kimaradás nem tól kellemes érzését vált(hat)ja ki.

Problematikák a virtuális környezetben

Virtuális identitás

Hogyan kell megjelennie a tanárnak. Hasonlítson-e saját magára?

Ezek a kérdések tanulóra és tanárra egyaránt érvényesek.

Virtuális környezetben nincsenek meg azok a metakommunikációs jelek, melyek megkönnyítik a tanár munkáját. Például nem látja, hogy a csoport mennyire fáradt.

Nagy mentális megterhelést jelent virtuális környezetben tanítani, foglalkozást tartani, nehéz a folyamatot menedzselni.

A tanuló szerep sem egyszerű a virtuális környezetben. Tanulóként is nehéz virtuális környezetben tanulni, mert az offline környezetben megszokott, kialakult tanulószerepet a tanulók a virtuális környezetbe is hozzák magukkal.

Attitűd, nézetek, tévképzetek – szakadék

Általában játéknak tekintik a Second Life környezetet, nem érzékelik benne a kommunikációs platformot, úgy gondolják, hogy elidegeníti egymástól az embereket

Tévképzet, hogy a Szecond Life használói függővé válnak, ezzel szemben kutatások alapján a függőséget átlag napi kilenc órás Second Life használatban állapították meg.

A virtuális függőséggel kapcsolatos nézetek a virtuális térből
(URL: http://www.youtube.com/watch?v=1WryNUnqzNE&feature=relmfu)

Avatatrok kialakulása és formálása

Általában a nők egyéni és igényesen kiformált avatartok felé mozdulnak el, míg a férfiakat nem érdekli az avatar külseje.

Saját tapasztalat  - Virtuális távoktatás csoport és Second life

- érvényesül a metakommunikáció

- a nők jelentős többsége foglalkozik az avatar megjelenésével

- hasonló a viselkedés mint az offline környezetben. Magunkkal hozzuk az offline környezet etikettjét. 

Csoporttársaim közti valós életben folyatott beszélgetésből idézek, nem szó szerint:

„…Tudod, éjjel kettőkor, amikor odajött hozzánk a lány, és mondta, hogy itt van a tanárotok…”

És valóban, azáltal, hogy ismerjük egymást, a virtuális térben beszélgetést – saját részről - sokszor érzem olyannak, mintha az ELTE RL campusában beszélgetnénk, vagy hazafele tartva a Blaha Lujza téren, bár utóbbinál sokkal kellemesebb környezetben.

Lehetőségek 

- Tréningek a tolerancia, érzékenység fejlesztésére, például a homoszexualitás, kisebbségek, fogyatékosság iránt.

Felhasznált irodalom, források:

Komenczi Beratlan: Elektronikus tanulási környezetek Kognitív szeminárium, Gondolat Kiadó, Budapest, 2009.

Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról, Holnap kiadó, 2007.

Órai anyag (2012. 03. 21.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János

http://www.ustream.tv/recorded/21258031

A hatékony tanítás és tanulás színterei I. – Milyen környezetben és milyen eszközökkel szervezzünk oktatást?

Az információs társadalom eszközrendszere Az oktatás környezet technológiája és eszközrendszere

A hatékony tanulás segítéséhez andragógusként ismernünk kell a tanulás-tanítás szintereit, és eszközrendszerét.

Eszközök, alkalmazások és kommunikációs csatornák

A tanítással, tanulással foglalkozók a feladataik megvalósításához minden korban igyekeztek a legmodernebb eszközöket használni. Az új technikai eszközök használatához új módszereket, új módszertant kellett társítani, ami újabb fejlesztéseket követelt meg. Ez folyamatos változást vont maga után. 

Napjainkban a technológiai fejlődés gyorsaságát a módszerek kidolgozása már nem tudja követni, hiszen még mielőtt a kidolgozás alatt álló módszert kiforrottnak, kidolgozott elméletnek lehetne tekinteni, addigra már elavulttá válik az új technikai eszközök megjelenésének köszönhetően.

Víg Zoltán szerint, ha a technológiai változások olyan mértékűek, hogy hatásuk már a társadalmi paradigmákat feszegetik, akkor a tanulás, az ismeretek megszerzése eszközrendszerének, módszertanának, hangsúlyainak jelentős, a korábbi paradigmákat átalakító átalakulása várható. (Víg 2008 127.)

Az IKT használata egybeforrt az internethasználattal. Az oktatás világát az internet forradalmian átalakította.

Napjaink tanítási-tanulási folyamatában bármely tanítási formát vagy tanulási formát választjuk, közös pontként megjelenik az internet.

Minden internet kapcsolatot, internet hozzáférést igényel 

Az oktatáshoz felhasznált eszközök sófélék, technikai kivitelük és kezelésük szempontjából is. Víg Zoltán az oktatási eszközöket generációkba sorolja, bemutatva az információhordozókat, azaz közvetítőket és az eszközöket is.

E felosztás szerint a fejlődés 4 generációba sorolható, melyek:

1. generáció

- az információhordozó valamilyen valóságos tárgy vagy szimbólum. Az eszköz modell. makett, applikáció, falitábla, vázlat

2. generáció

- az információ hordozója nyomtatott anyag, az eszköze tankönyv, feladatlap, munkafüzet

3. generáció

- a közvetítő, vagy információhordozó auditív, vizuális, audiovizuális, az eszközök magnetofon, állóképvetítő, mozgóképvetítő dia, írásvetítő, televízió, film

4. generáció

- a közvetítő interaktív média, digitális taneszközök, az eszköz számítógép, nyelvi labor, multimédia, internet

Tanulási-tanítási környezetek

• Kontakt osztálytermi tevékenység
• Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban
• M-Learning, mobil tanulási környezet
• Online eszközredszerek a tanulás támogatásában
• Online közösségek
• Online tanulási környezetek
• Virtuális oktatási környezetek technológiája

Kontakt osztálytermi tevékenység

A kontakt osztálytermi tevékenység a hagyományos, jelenléten alapuló oktatás.

Az oktatási tevékenység kapcsán három területről kell beszélni:

Az oktatási tevékenységhez kapcsolódó 

• eszköztár, azaz hogy milyen eszközök használatosak az oktatási tevékenység támogatására,
• munkamódszer, azaz az oktatási tevékenységhez kapcsolódó módszerek
• fizikai környezet, azaz milyen fizikai környezetben vagyunk, pl. milyen színű a fal.

1.) Eszköztár a kontakt osztálytermi környezetben

• interaktív tábla / digitális tábla
• digitális szavazórendszer – mobiltelefonnal is megoldható
• olyan eszközök, melyeknek valamilyen digitális információ a kimenete (nem tábla, nem szavazórendszer, digitális kimenetet előállító eszközök). Ilyen eszköz, pl. a fényképezőgép, ami információalkotó eszköz, ide sorolható a mobiltelefon is.

Víg az oktatásban használatos multimédiás eszközöket a következőképpen csoportosítja:

• „üres” tartalomnélküli munkaeszközök
• a tanári felkészülés segédeszközei
• kommunikációs eszközök
• információforrások
• oktatóeszközök, integrált taneszköz-rendszerek
• számítógéppel segített értékelés
• oktatásszervezési eszközök

(Víg 2008 144.)

Munkamódszerek

- számítógépes rendszerek menedzselése – szabályozni, hogy mit láthatnak a hallgatók

- motiváló környezet, hogy ne akarjon mással foglalkozni

Víg szerint a jó oktatási szoftverek olyan feladatokat tartalmaznak, melyek önmagukban is jutalmaznak, ezáltal a tanárnak nem kell állandóan személyesen motiválni a tanulókat.

Víg Zoltán a következő, az iskolában alkalmazható fontosabb számítógéppel segített módszereket különbözteti meg:

- az előadás, szemléltetés (prezentáció): információszűrés, kép és szöveg kombinációja, ábrakészítés és elemzés

- multimédiás taneszközök használata: valódi taneszközökkel ötvözött számítógépes mérés, kísérletezés, folyamatmodellezés aktív ismeretelsajátítás és ismeretalkalmazás

- tanuláselméleteken alapuló kognitív digitális taneszközök használata: ismeretkonstruálás személyre szabható, interaktív számítógépes tanulási környezetben (pl. virtuális lapbor, oktatójáték, tudáskonstruáló és tudásmegosztó környezet)

- digitális projekt: kommunikációs és alkotói képességek autentikus használata, egyéni páros, vagy csoportmunka keretében

- digitális értékelés és vizsga: egyénre szabott feladatsor, gyakorlási lehetőség, azonnali diagnosztikus értékelés, teszttípusú számonkérés. (2008 140-141)

Fizikai környezet.

Lényeges kérdés a fizikai környezet, azaz, hogy milyen környezet milyen hatással van a hatékonyságra.

Az oktatási környezetben nagy jelentőséggel bírnak a színek, a belső terek, oda kell figyelni a közösségi terek kialakítására.

Korszerű fizikai környezet kritériumai:

megfelelő

• világítás
• színek
• bútorok
• térközök 

Például a fizikai környezet kialakításakor a falak színe tekintetében a jókedv­re derítő világos sárga-narancssárga, vagy a koncentrációt növelő, segítő bézs, illetve a nyugalmat sugárzó, illetve koncentrálást segítő pasztell kék, zöldeskék, zöld színek helyett „a legtöbb esetben az oktatási intézmények a „hivatalos” fehér szín mellett döntenek, pedig a fehér nem egy szorongáscsökkentő, otthonos, motiváló környezetet” (Molnár 2008 10.)

A korszerű osztályterem legfontosabb jellemzője a mobilizálhatóság. Fontos, hogy teljesen átalakítható legyen. Attól kell félni, hogy az oktatás mennyire nem használja ki a lehetőségeket. 

• számítógép
• web-kamera
• tábla
• mobiltelefon
• digitális asztal
• digitális tábla

Fontos, hogy semminek ne legyen fix helye, legyen mobilizálható

Mitől digitális a digitális tábla és mitől interaktív az interaktív tábla?

Digitális tábla és az interaktív tábla nem ugyanazt jelenti.

Alapmódszertani előnye a folyamattervezés lehetősége.

Az interaktív táblán nem lehet rögtönözni. Előzetesen át kell gondolni, de hatékony lesz.

A digitális tábla a módszereket képes jól támogatni. Digitális tábláról akkor beszélünk, ha csak írunk rá. Interaktív attól lesz, hogy valóban interaktív. Esetleg összeköthető egy szavazórendszerrel.

Az interaktív táblát föl lehet használni a formatív értékelésnél is, szavazórendszerekkel.

Pl. digitális értékelés – ettől lesz interaktív.

Szükséges digitális eszközök:

• fényképezőgép, videó és mozgókép rögzítő eszközök, hangrögzítő
• mobiltelefon – előnyös, ha okostelefon 

A mobiltelefon az oktatásban

- minden ember kezében valamilyen mobiltelefon megjelenik

- oktatási alkalmazása egyre nagyobb lehetőséget rejt magában

- lehetőségek:

• adat és információrögzítés
• szavazórendszer
• helymeghatározás
• értékelő eszköz
• ha hálózatba kötött, keresés, továbbítás, csere

Kérdés, hogy milyen lesz a jövő osztályterme?

• lehet-e úgy kontakt oktatást szervezni, hogy nem osztályteremben történik?
• a legfontosabb a mobilizálhatóság

És hogy megoldható-e?

Erre mutat rá Főző Attila http://komposzt.wordpress.com/author/komposzt/

A csoporthelyszínen meg kell szervezni a belső kommunikációt, pl. fájlmegosztás, információ megosztás. A kapcsolat alatt azt értjük, hogy a külső világgal és lehessen kapcsolatot teremteni.

A legfontosabb eszköz, a személyes információtartalom megosztásra alkalmas eszköz.

Szimuláció, számítógépes játékok

„A játék elvonja a figyelmet a tanulástól” – valahogy így hangzik a régi mondás…

A játéknak a felnőttképzésben is van létjogosultsága

Ellenérvek:

• nem komoly dolog 
• sérül a valóságérzékelés 
• nem biztos, hogy úgy csinálják a valós életben 
• függőség és játékszenvedély 
• a szerepjátékok negatív hatással vannak az önértékelésre 

Fejlesztő játékok:

• logikai
• stratégiai
• szimulációs
• képességfejlesztő

Technikai eszköz, ami nem lehet öncélú.

Mobil tanulás

Beszélünk mobil tanulásról, de nincs benne tapasztalatunk, nem rendelkezünk valóságos ismeretekkel erre vonatkozóan. 

Félreértésre adhat okot a tanulás fogalom értelmezése

- az, hogy bárhol hozzájutunk információhoz, még nem tanulás

- értelmezés szempontjából a tanulás és információszerzés jelentésében van az eltérés

- a mobiltanulás fogalmának átalakulása – adaptívan változik, idomul a környezethez

• kezdet: térben, időben független
• majd mobiltelefonnal tanulunk.
• majd bárhol hozzáférünk az oktatási tartalomhoz

Az eszköz alakítja a mobiltanulás fogalom értelmezését.

- nem biztos, hogy bármit bármikor bárhol tudunk tanulni

Tartalmak, tevékenységek és mobil eszközeink vannak, de a tevékenységi rendszert szabályozza a tanulási környezet.

Visszatérő probléma az eszközellátottság. Hogyan képesek az eszközök a tartalmat közvetíteni. Komoly problémát jelent a mobiltanulás menedzselése.

Felhasznált irodalom, források:

Víg Zoltán: Az oktatás IKT környezete In: Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia Tanulás IKT környezetben, Tipotex Kiadó Budapest, 2008

Kárpáti A., Molnár Gy., Tóth P., Főző A. L. (szerk.): A 21. század iskolája, Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest, 2008

Órai anyag (2012. 03. 14.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János http://www.ustream.tv/recorded/21098234