A tanulói szerep és tanulási stratégiák távoktatási környezetben

Távoktatás és eLearning kurzusunk egyik témája a
Tanulói szerep és tanulási stratégiák a távoktatási környezetben.

Andragógusként bennem fölmerül azt a kérdés, hogy hogyan is láthatja egy laikus, milyen képzettársításokat szülnek a következő kifejezések:

távoktatás eLearning tanulói szerep tanulási stratégiák.

Úgy vélem, ha valakiben megfogalmazódik az igény és eljut addig a pontig, hogy tanulni szeretne, már eleve nyitott, feltehetően befogadó a módszerek iránt is, vélhetően úgy gondolja, hogy a javasolt tanulási/tanítási módszerhez értenek az oktatás szervezői, tehát bizakodva, kíváncsisággal kezd hozzá távoktatási környezetben, vagy eLearning rendszerben tanulni.

Felnőttkorban talán problémát a tanulói szereppel való azonosulás okozhat, és a felhalmozott tanulási tapasztalatok.


Pozitív tapasztalatok esetén - rendelkezik már egy jól bevált tanulási módszerrel, melyről megalapozottan hiszi, hogy működik,

Negatív tapasztalatok estén, marad a bizakodás vagy szkepticizmus. Úgy vélem, bármilyen tapasztalatról is legyen szó, a távoktatási vagy eLearning környezetben történő tanulás során mindezt újra kell értelmezni.

Csoportunk azt a feladatot kapta, hogy állítsunk össze kis csoportokban egy tanulásmódszertani segédletet.

A csoportmunkában öten vettünk részt : Bodó Péter, Csuvár Fruzsina, Fülöp Viktória, Szakács Enikő, Szayka Xenia.

A tanulói szerep és tanulási stratégiák távoktatási környezetben témakörhöz kapcsolódóan a hat altéma közül választhattunk, melyek a következőek:

1. a tanulásmódszertani segédlet célja, szükségessége, felépítése
2. hogyan kezdjek hozzá a tanuláshoz feltételek a kurzus sikeres teljesítéséhez
3. a tanulás ütemezése
4. technikai segédlet
5. kommunikációs lehetőségek
6. tanulási módszerek, technikák, szokások

Ezek közül csoportunk az első témát választotta: a tanulásmódszertani segédlet célja, szükségessége, felépítése.

Meglátásaik:

Tanulásmódszertani segédlet célja, szükségessége, felépítése

Első gondolatként, a tanulásmódszertani segédlet célját szeretnénk megfogalmazni:

A tanulásmódszertani segédlet célja, hogy a hagyományos környezetben egyébként jól teljesítő tanulót segítse hozzá a hatékony és eredményes tanuláshoz távoktatási környezetben is. Ma már egyre nagyobb számban jelennek kiváló minőségű tanulást támogató  és fejlesztő módszerek nem csak hagyományos környezetben, de online formában is. Különböző távoktatási tréningek lehetővé teszik a korábban már megszokottá vált unalmas és sablonos tanulási szokásokat. A tanulásmódszertan segédlet további célja, hogy a tanulók ismerjék meg tanulási szokásaikat, képességeiket és azt követően a szükségleteiknek megfelelően alakítsák ki új tanulási szokásaikat, amelyekkel képességeik is fejlődhetnek. A segédlet által sajátítsák el, gyakorolják és fejlesszék tovább tanulási technikájukat.

A tanulási folyamat egy egész életet végigkísérő folyamat, melynek körülményei és környezete gyakran változik az életünk során. A tanulás nem formális keretek között kezdődik onnantól, hogy tudatosan kezdjük szemlélni a világot, majd nagymértékben a formális keretek közé szorul az óvodában és az iskolában. Mikor eljutunk odáig, hogy távoktatási környezetben tanuljunk, addigra már jó néhány év különböző tanulási környezetben szerzett tapasztalattal rendelkezünk. Tipikusan - óvoda, elemi iskola, középiskola, főiskola, vagy egyetem, tanfolyamok, posztgraduális képzések - hagyományos környezetben tanultunk, nagyrészt jelenléten alapuló és frontális oktatási módszerekkel. Ha már eljutottunk a főiskoláig, egyetemig, feltételezhető, hogy rendelkezünk bevált tanulási szokásokkal, és ha távoktatásban folytatjuk tanulmányainkat, azt is látnunk kell, hogy a jól bevált szokásaink nem, vagy nem elég hatékonyak.

A hagyományos tanulási környezetben pontosan körülhatárolt a tananyag, a követelmény és az információk forrása.

Tudom, illetve megkeresem, hogy melyik szakirodalomhoz melyik könyvtárban jutok hozzá, és ha már a szakirodalom birtokában vagyok, vizualizálható, azaz  vizuálisan pontosan felmérhető a terjedelem, és a tartalomjegyzéket átolvasva, jószerivel a tartalom is.

A hagyományos tanulás során, a tanulásmódszertani tanácsok, azaz esetleg kialakult szokások, azok a körülmények, melyekre oda kell figyelni a távoktatási környezetben történő tanulás során is jelentőséggel bírnak, csak a hangsúlyok helyeződnek át.

A tanulás legfontosabb külső körülményei:

• rend
• csend
• fény
• munkahely
• testhelyzet.

A tanuláshoz szükséges belső feltételek:

• A fizikai állapot karbantartása
• A lelki harmónia megteremtése
• Stresszkezelés, időbeosztás - távoktatási környezetben, például egy konnektivista kurzusnál is kifejezetten fontos a rengeteg információ szűrése, csoportosítása annak érdekében, hogy ezek kezelése ne legyen a stressz forrása.

A tanuláshoz szükséges kognitív képességek

• olvasás
• figyelem
• emlékezet, memória
• beszéd
• gondolkodási képességek
• (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az eszközök, a környezet mit sem érnek, ha a tanuló nem képes figyelni, nem érdeklődő, nem alakít ki belső kapcsolatokat. Igen fontos tényező a tanulás esetében tehát az érdeklődés, figyelem, asszociativitás, vagyis képzettársítás, analízis és szintézis, vagyis elemző és összetev őképesség, kategorizálás képessége, strukturálás képessége, adaptivitás, és nem utolsó sorban, nem árt, ha némi kreativitással is rendelkezik a tanuló.)

A hangsúlyok áthelyeződése kívánja meg, azaz indokolja a tanulásmódszertani segédlet elkészítését, illetve annak szükségességét. A felnőttek különbözőek és eltérő tudáskészlettel, tapasztalattal rendelkeznek. Abban is eltérnek, ahogyan tanulnak, ezért célszerű a tanulásmódszertani segédletet alkalmazni. Mindenki számára hasznos lehet, ha ismeri az egyes tanulási stílusokat, mivel ezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulás hatékony és sikeres felfedezésében.

Gondolunk itt arra, hogy távoktatási környezetben történő tanulás során - ha a távoktatási tananyag eLearning környezetben sajátítható él - alapvetően számítógép segítségével tanulunk. A számítógéphasználat során kialakult szokásaink közé tartozik, hogy zenét hallgatunk, megnézzük az emailjainkat, váltunk pár mondatot ismerőseinkkel skype-on, msn-en,  vagy a facebook-on. Ez mind zavaró körülmény, csökkenti a hatékonyságot és növeli a látszólag tanulásra fordított időt, azáltal, hogy a kognitív képességek közül a figyelmet sokszor nagymértékben elvonja. Szükséges erre felhívni a tanuló figyelmét, egyébként azzal szembesül, hogy nagyon hosszú időt töltött a tananyag mellett ülve, de nem volt eredményes.

Szükséges arra is felhívni a figyelmet, hogy a nem lineáris szövegek olvasásakor próbálja vizualizálni a bejárt utat, készítsen egy gondolati térképet, egyébként elveszik a tartalomban, hiszen a nyomtatott tananyag, szakirodalom esetében tudom, hogy valamely gondolat, lényeges információ az x. oldalon található, vagy n-z közötti intervallumban, míg a hypertext szövegek esetén nem oldalt, hanem hivatkozást és elérési utat kell megjegyeznünk.

Emlékezetünk is másként működik, hiszen az információ elérésének a helyét próbáljuk megjegyezni, vagy a hozzáférést segítő kulcsszavakat, esetleg vizuálisan, képekhez, fotókhoz kötjük a keresendő információt.

A tanulásmódszertani segédlet segítheti a hatékony tanulást, a módszerek, a tanulói szükségletek (motiváció, igény) és meglévő tudás, valamint a rendelkezésre álló eszközök és alkalmazások ismeretében.

A hatékony tanulást elősegíti a belső (személyes) motiváció, melynek kialakulása azon múlik, hogy képesek vagyunk-e befolyásolni önmagunkat. Ha valaki találékony vagy ötletgazdag, segítheti őt a tanulásban, elsajátítani az új információkat, és ezeket beépíteni a már meglévő ismeretek  közé. Fontos momentum lehet a pozitív énkép és az egészségesen pozitív önértékelés, ugyanis, ha valaki a kudarcát a gyenge képességeivel vagy a rossz tulajdonságaival magyarázza, az kimondottan gátolja az illetőt a jobb teljesítmény elérésében (azonban a túlzott önbizalommal sem érünk el nagyobb hatékonyságot). Ellenben, ha a tanuló törekszik a pozitív önértékelésre, jobb teljesítményt érhet el szintén, és ha a feladat nehézségével magyarázza a kudarcot, még ösztönzőleg is hathat jövőbeni teljesítményére. A hatékony tanulást segíti elő a rugalmasság is, amikor a tanuló képes alkalmazkodni az adott vagy kialakult tanulási helyzetekhez, vagyis a megszokott megoldás helyett több új lehetséges megoldás keresésének az igénye.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felnőtt tanulók számára pozitív irányú változásokat eredményez a távoktatási környezetben való részvétel. A tanuláshoz való viszonyuk tudatosabbá, hatékonyabbá válik, egyéni képességeik további fejlesztéséhez támpontokat kapnak.

Mit nevezünk tanítási módszernek? Az oktató és a tanuló célirányos, tervszerű tevékenységei, elvárásai, melyek a tudás elsajátítása által képességeket fejlesztenek, közösséget építenek ezáltal műveltséget alakítanak ki és magatartásformát változtatnak meg. Minden tanítási-tanulási módszer arra szolgál, hogy egy bizonyos célt a lehető leghatékonyabban, legteljesebben és hosszútávon valósuljon meg. A tanulásmódszertani útmutatók előírják, illetve tartalmazzák a használandó eljárásokat, azok rendjét és eszközrendszerét. Az útmutató a „kész” módszereket mutatja meg, valamint azt is, hogy melyik módszer vezet a leghatékonyabb és legteljesebb eredményre. Bár a tanítási módszerek meglehetősen személytelenek, ezért a gyakorlat azt mutatja, hogy tanítani is, tanulni is legjobban a magunk módján tudunk.

Miyenek legyenek a hatékony tanítási eszközök? Egyszerűbb a módszereket az eszközökhöz alkalmazni, mint fordítva. Az eszköz a tanítási tanulási folyamat nehezebben előállítható tényezői. Mind tudjuk a tanulás célja bizonyos ismeretek, kézségek és képességek elsajátítása, valamint fejlesztése. A tanítás célja, hogy a tanuló csoport és egyes tanulók megfelelően eredményesen tanuljanak, fejlődjenek.

A tanulásmódszertani útmutató felépítése szintén nagy jelentőséggel bír.

A távoktatásban, illetve távoktatásban, de eLearning környezetben tanuló egyénnek kulcskompetenciaként kell, hogy megjelenjen az önirányítási, önszervezési készsége, képessége, a tananyag, az információ menedzselési képessége, az önellenőrzés és önértékelésre vonatkozó képessége, valamint saját motiváltságát is fenn kell tartani. Saját tanulásunk megszervezése, irányítása tehát jelentős szerepet kap ebben a tanulási környezetben. A tanulásmódszertani segédletnek mindenképpen segítenie kell a tanulót abban, hogy a tanulás az említett tényezők révén hatékony legyen.

Tanulásmódszertani útmutató felépítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

1. Honnan indul és hová érkezik a tanuló a tanulási folyamat során.
2. A tanuló ismerje, legyen tisztában eddigi, saját tanulási szokásaival.
3. Szükséges a cél meghatározása.
4. Szükséges bemutatni, megismertetni a tanulási környezetet, melynek kialakításánál már eleve célszerű figyelembe venni a részt vevő tanuló által ismert és használt IKT eszközöket, alkalmazásokat
1. a környezet bemutatása
2. az ellenőrzési pontok helyének meghatározása
3. mire kell odafigyelni
4. hogyan, milyen rendszerességgel, és kivel/kikkel lehet kommunikálni
5. Szükséges felhívni a tanuló figyelmét az optimális tanulási körülmények megteremtésére
1. csend
2. munkahely
3. figyelem
4. emlékezet
5. olvasás és szövegértés
6. stresszkezelés
7. külső és belső harmónia, lelki felkészülés a tanulásra
6. Föl kell hívni a tanuló figyelmét továbbá arra is, hogy a hagyományos környezetben bevált tanulási szokásai elképzelhető, hogy az eLearning környezetben nem, vagy nem elég hatékonyak.

Összeállítottunk egy rövid bemutatót az áttekinthetőség érdekében

https://docs.google.com/presentation/d/1gM3pUab9-ZA44MF7icwJUBzZiTi10UtzADTzWc1ZJ0Q/edit#slide=id.p

Saját meglátásként még szeretném hozzáfűzni, hogy távoktatási vagy eLearning környezetben nagyon fontosnak találom, a tananyag áttekinthetőségét, logikai felépítését és hogy pontosan legyenek tájékoztatva a résztvevők, apró, jelentéktelennek tűnő részletkérdésekben is. Álljon rendelkezésre már előre megtervezett interaktív segítség.
A mi kurzusunk vonatkozásában - három különböző módszerrel tanulunk. Egy csoport a hagyományos módszerekkel, valamint két csoport az új tanulási utakat választva, kísérleti jelleggel, egy konnektivista módszerekkel tanuló csoport, és egy virtuális távoktatás módszerével tanuló csoport.
A három csoportnak különböző tanulásmódszertani segédletre lenne szüksége, ezzel együtt van néhány olyan tényező,  amely mindhárom csoport számára egyaránt releváns útmutatás, ebből az egyik, a folyamatos tanulás.
A hagyományos módszerrel tanuló csoportnál amire oda kell figyelni, azok a hagyományosan ismert külső körülmények, belső feltételek és kognitív képességek, azaz a rend, a csend, a fény, a munkahely, a testhelyzet, a fizikai állapot, a lelki harmónia, a stresszkezelés, időbeosztás, az olvasás, a figyelem, az emlékezet, a memória, a beszéd, a gondolkodási képességek.
Virtuális távoktatási és konnektivista környezetben tanuló csoportok esetében mindez kiegészül az információk kezelésének ismeretével, fontos, hogy tanuljon szűrni és lássa meg, ismerje fel a lényeges információkat. Nagyon lényeges a biztos eszközhasználat, ami egy előzetes tanulási folyamat eredménye. Ezzel ki tud küszöbölni egy jelentős stresszforrást..
A virtuális környezetben külön meg kell tanulni a virtuális tér használatát, szokásait, lehetőségeit. Meg kell tanulni nem elveszni a lehetőségekben, a térben és időben. Ezt részvétellel, nyitottsággal tehát gyakorlással lehet elsajátítani.
A konnektivista környezetben a csoportdinamikát, a tanulótársak lendületének és motiváló hatásának előnyeit és hátrányait kell megtanulni a helyén kezelni.Ez is önmagában már egy tanulási folyamat. Ha ezek megvalósulnak, úgy vélem, a tanulás nagyon eredményes és hatékony lesz.