Az elearning fogalmának értelmezési lehetőségei – új utak és korlátlan lehetőségek

Sokak szerint az elearning és a távoktatás ugyanazt jelenti. Ez téves elképzelés.

Ha az elearning kérdését a távoktatáshoz kapcsoljuk, akkor mindenekelőtt át kell tekintenünk a történetiséget.

Kezdetben volt a távoktatás, mely technológiai támogatás nélkül is sikeresen működött.

Kovács Ilma szerint a távoktatást az új igények hívták életre, melynek részét képezte a gazdasági és társadalmi érdeklődés is.

Elterjedését az új képzési forma iránti szükséglet, az oktatási költségek csökkentésének igénye és az oktatás területén is megjelenő modern kommunikációs technológiák segítették elő. (Kovács 2005 9-18)

A távoktatás során térben és időben egymástól függetlenül történik a tanulás és tanítás.

A korszerű technológiai eszközök elterjedése előtt ezt postai levelekkel, küldeményekkel oldották meg,

Sokan tévesen úgy vélekedtek, hogy ez nem lehetett hatékony

Amikor a távoktatás postai kommunikáció és papír alapon működött, magával az oktatási folyamattal foglalkoztak sokat és ez a hatékonyságban határozottan meglátszott.

Ma, már ha távoktatási környezetet fejlesztünk, gyakran a fókuszpont a tartalomfejlesztésre és a környezet látványára koncentrálódik.

2000 környékén az elektronikus online tanulási környezetnek, elearning rendszereknek és a távoktatásnak kezdett kialakulni a közös metszete.

Napjainkban a két terület egyre inkább közelít egymáshoz.

Óriási változásokat jelentett a tanulási keretrendszerek megjelenése, melyeket kifejezetten a tanulási/oktatási folyamat támogatására fejlesztettek ki.

A technika nem tett jót a távoktatás hatékonyságának. A fejlesztési folyamatokban a figyelem a tartalomfejlesztésre és a design elemekre fókuszál és kevésbé a pedagógiai folyamatokra, a módszerekre.

Komenczi az elearning helyét a számítógéppel segített tanulás, az internetes (online) Web-alapú tanulás és a távoktatás metszetében képzeli el. (Komenczi 2009 151)

Számítógéppel segített tanulás

(computer based learning)

A számítógéppel segített tanulás során a tanulási folyamatban felhasználunk egy tanulást segítő eszközt, amely a számítógép.

Ez a tanulás nem online tanulás, nem távoktatás, nem elearning

A tanulás folyamatában van egy olyan elektronikus segédeszközünk, amely interaktív, alkalmas adattárolásra. Rendelkezésünkre áll egy hatalmas külső memória, külső tároló kapacitás, egy hatalmas adattároló eszköz.

Ennek az eszköznek a használata átalakítja a tanulásról, alkotott fogalomrendszerünket, gondolkodásunkat is.

A reproduktív tanulás fontosságának háttérbe kell szorulnia, hiszen nem saját memóriánkra vagyunk hagyatva, hanem rendelkezésünkre áll egy külső eszköz, mely segítségével elő tudunk hívni információkat.

A számítógéppel segített tanulás:

• adattárolás: a biológiai memória mellett egy külső memória
• információfeldolgozás, műveletvégzés
• interaktivitás: a bevitt válaszok befolyásolják a működést, a folyamatot, biztosít egy visszacsatolást

Ennek tipikus példája a nem lineáris tanulást támogató hipertext.

A számítógépes tanulás során a tanulás hatékonyságát fokozó eszközök:

• hipertext – mely biztosítja a nem lineáris, a felhasználó-vezérelt információs utak elérését
• multimédia – szemléltetésre és óriási információmennyiség megjelenítésére hivatott
• animáció - vázlatos képi megjelenítést nyújt az értelmezéshez
• szimuláció – a valós folyamatok interaktív modellezése révén segíti a tanulást.

Ezek mind-mind olyan technikai hátteret igényelnek, melynek biztosítására a számítógép képes.

A virtuális valóság már határeset, mert napjainkban online környezetet feltételez.

A számítógéppel segített tanulás során nem szükséges hogy a számítógép hálózathoz legyen kötve, csak magára az eszközre van szükség.

Napjainkban még elterjedt az a nézet, vagy tévhit, – és ez szemléletmód kérdése - hogy ha egy tanulási folyamatba bevisszük a számítógépet, elveszi a figyelmet.

A számítógéppel támogatott tanulás előnyeit figyelembe véve úgy gondolom, hogy a számítógépnek egy használható és használt eszközzé kellene válnia az oktatási folyamatban.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy bár egyre gyakrabban találkozunk nagyon drága mobiltelefon és okostelefon birtokában lévő tanulókkal, a tanulási folyamatban a számítógép birtoklása, és használata szociális kérdést is felvet. Az, hogy használ-e a tanuló számítógépet vagy az oktatás során a tanító számítógép segítségével támogatja-e az oktatási folyamatot anyagi jellegű kérdésekre is visszavezethető. Azáltal, hogy a szociális olló egyre nagyobbra nyílik, szembe kell néznünk azzal a problémával, hogy bár a számítógép használatnak a tanulási folyamat természetes elemévé kellene válnia, a természetessé válásával elősegítjük a radikálisabb, gyorsabb lemaradást, lemorzsolódást.

Mindezeket figyelembe véve, mégis vélhetően számítógép használat szemléletmód kérdése.

Internetes (online), Web-alapú tanulás

(web based learning)

Internetes (online), Web-alapú tanulás jellegzetessége, hogy online környezetet használunk hozzá. A lényegét az internet létezése adja. Segítségével eljutunk másokhoz, máshol tárolt információhoz. Ebben a folyamatban a számítógép egy multifunkcionális kommunikációs eszközzé válik. Már nem pusztán szöveg alapon vagyunk képesek kommunikálni, ezáltal a kommunikáció hatékonysága jelentősen megnő.

Vannak web2-es, de vannak hivatalos tartalomszolgáltatások is.

Jellemzői

• nem virtuális környezet, hanem online környezet, ahol információkat cserélünk 
•  lényeges jellemzője, hogy az adatforrások hálózatba vannak kötve 
•  a tanulásban felhasználjuk a hálózatba kötött adatbázisokat és ugyanúgy hálózatba kötve kommunikálunk tanulótársainkkal 
•  nem egyenértékű a távoktatással

Komenczi szerint ide tartozik a kiterjesztett valóság fogalma is (augmented reality), ami részben kibővített, részben kiegészített valóságot jelent.

Komenczi felhívja a figyelmünket arra, hogy figyelembe véve azt a tényt, hogy a valóságészlelésünk, a valóságról alkotott képünk túlnyomórészt vizuális információkra épül, az internet megsokszorozza a rendelkezésünkre álló, tanulásunkat segítő környezetek számát. Úgy véli, hogy a tanulásnak még kiaknázatlan lehetősége a távoli valóságok megfigyelése és megítélése szerint a távjelenlét több lehet a távoli világok passzív megfigyelésénél. Lehetőség nyílik arra, hogy beavatkozzunk a tőlünk távol lévő történésekbe, hatást gyakoroljunk a távoli fizikai rendszerek működésére. Ebben a megvilágításban, Komenczi szerint a kiterjesztett, kibővített valóság olyan ablak, amelyen keresztül már nem csak beleláthatunk, hanem bele is avatkozhatunk a történésekbe.  Külön kitér a kiegészített valóság fogalmára, mely a kiterjesztett valóságnak a másik változata, ahol a valós környezet olyan számítógép által generált elemekkel egészül ki, amelyek elősegítik az adott környezetben való tevékenységünk eredményességét.

A kiterjesztett valóság nem azonos a virtuális valósággal, ahol felépítjük magunk köré a jelen nem lévő valóságot. (Komenczi 2009 158.)

A világháló korlátlan lehetőségeket bocsát rendelkezésünkre.

A QR kód használata is egy új módszere az információközlésnek. Nagymértékű információt sűrít. A kiterjesztett valóságnak egy egyszerűsített változata.

Távoktatás

(distance learning)

Napjainkban a távoktatás technikai támogatottsága jelentős mértékben megnőtt.

A távoktatáshoz nem föltétlenül szükséges számítógép, vagy online jelenlét, bár napjainkban a távoktatásban is jelen van a technikai támogatottság.

Meglepő, de a technikai támogatottság a távoktatással kapcsolatos hiedelmeket felerősítette.

A távoktatás jellemzői:

- nincs együtt az osztály a tanárral

- a tanulás és tanulóközpontúság jellemzi

- módszeres előkészítést igényel az oktatási folyamat megtervezése és lefolytatása

- megváltoztak a tanár és a tanulói szerepek,

- megváltozott tanulási stratégia

            - önálló, önirányító, motivált és önszervező tanuló

            - segítő, támogató, tanár, aki mentor is, távolról irányítja a tanulási folyamatot

- megváltozott a tanulási/tanítási környezet

A tér és idő függetlensége a távoktatásban jellegzetes attitűdöt kíván meg.

Ahhoz, hogy távoktatásban tudjon tanulni az egyén, magas fokú motivációra, megfelelő tanulási attitűdre és fejlett önirányító, önszervező képességre van szükség.

A hazai távoktatásnak ez jelentős gátja, hogy nincs meg a megfelelő tanulás-módszertani kultúra, nincs megfelelő motiváció.

Elearning, rendszerintegráció

Komenczi szerint a három fogalomkör közös metszetében a didaktikai tervezés, a modularitás és a rendszerszemlélet fogalmak állnak.

Ez a három tényező jellemzője minden elearningnek.

Didaktikai tervezés

A didaktikai tervezés részelemei:

• az oktatási tartalom kiválasztása, összeállítása, a kurzus céljainak megfelelő formálása (content design)
• a tananyag szövegének didaktikai szempontok szerinti kidolgozása (text design)
• a lineáris tartalom hipertextes tagolásának, hivatkozási rendszerének kidolgozása (hypertext design)
• a kép és hanganyagok, videók, animációk és szimulációk kiválasztása és tananyagba integrálása (multimedia design)
• a tanulási folyamatot koordináló és a tanulást segítő programelemek megtervezése a tananyagot közvetítő alkalmazásba (learning support design)
• a tanulási folyamat eredményességét mérő és értékelő rendszerek és alkalmazások, visszacsatolások megtervezése (evaluation/assessment design)

(Komenczi 2009 161)

Az elearning előnyei közé tartozik a kifejlesztett tananyag, mely a hivatkozások segítségével nem kényszeríti a tanulót lineáris tanulásra, és a folyamatos formatív értékelés.

Modularitás

A tanulási tartalmat vagy tevékenységet elemi részekre kell bontani és tanulási utat, módszertani útmutatást kell adni.

Lépései

• a tananyag elemeinek tanulási egységekre bontása
• a tartalom kezelése még nem biztosítja az eredményességet
• a modulokhoz ki kell jelölni a tanulási utakat

Egy jó elearning tananyag nem lehet túlszabályozott, de nem lehet túlságosan szabad csapongást megengedő sem.

A rendszerszemlélet

Az elearning sikerességének titka a rendszerszemlélet.

Az elearning tartalom és tevékenységrendszer a tanulási környezet része, alrendszere.

Kommunikációközpontú környezet

A tanulási környezet középpontjában a tanuló áll.

Komenczi azt mondja, ha sikerül hozzásegíteni a tanulót az önálló tanulási képesség és motiváció megszerzéséhez, akkor alkalmassá válik arra, hogy egész élete során tudástartalmak tetszőleges körét integrálja a tudásrendszerébe (Komenczi 2009 122)

Ebben a környezetben a tanár, mint a legfontosabb rendszerszervező forrás van jelen.

A környezetben jelen vannak a

• interaktív elektronikus médiumok
• nem interaktív elektronikus médiumok
• jelen van a könyv és a tanulótársak

Komenczi szerint az elektronikus tanulási környezetben új dimenziót kap a kommunikáció a tanulótársakkal. A személyes kommunikáció kiegészítőjeként szinkron és aszinkron kommunikációs formák gazdagítják a kommunikáció lehetőségeit.

E-mail, chat, fórumok, beszélgető programok, videokonferencia alkalmazások teszik lehetővé az együttműködést és az információk cseréjét.

A tanulók egymás között és a tanárral virtuális tanulási kapcsolatokat tudnak kialakítani.

(Komenczi 2009 123)

Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben

Az elearning környezet oktatásszervező funkciót lát el. Egy jó elearning rendszernek figyelni kell az oktatásszervezésre, hogy mikor, mit csináljon a tanuló.

Az elearning környezet másik funkciója az információszolgáltató funkció

• forrás
• interaktív forrás
• személyre szabott interaktív forrás – nagyon jó lenne, de nem biztos, hogy visszatérülne a befektetés

Az elearning környezet harmadik funkciója a kommunikációs funkció

Sokan igénylik a zárt kommunikációt, ami céges képzések esetében teljességgel helytálló.

• online tanulóközösségek, csoportok kommunikációja

A tervezésnél oda kell figyelni arra, hogy a zárt rendszerből ne kerüljön ki a kommunikáció, hiszen ha kikerül, nem követhető nyomon és nem szolgál a szükséges fontos információval, így nem lesz felhasználható a képzés hatékonyságának növeléséhez.

Egy távoktatási szituációban, vagy egy elearning rendszerben lényeges, hogy naplózható legyen a tevékenység, ki kell alakítani a belső kommunikációs csatornát.

Módszer és médium elektronikus tanulási környezetben.

Módszertanilag akkor beszélhetünk kiforrottságról, ha van már egy kialakult módszertana. A jó módszertan kialakulásához szükséges, hogy legyen sok megfigyelhető gyakorlat.

A gyors technikai fejlődésnek köszönhetően nincs idő módszertan kialakítására. Erre jó példa a konnektivista módszertan.

A gyors változásnak köszönhetően megjelenik az egyszer használatos technológiák tárháza.

A nagyobb baj, hogy a gyors fejlődés nem engedi az attitűdöket változni.

• lineáris tanulás helyett hipermédia
• instruktív pedagógia helyett konstruktív pedagógia
• tanárközpontúság helyett tanulóközpontúság
• a befogadás helyett a tanulás tanulása
• iskolai tanulás – élethosszig tartó tanulás
• tömeges oktatás – személyre szabott tanulás
• a tanulás kínlódás – a tanulás öröm és szórakozás
• közvetítő tanulás – facilitáló tanulás

A távoktatás és az elearning szituációban a tanárközpontúságot felváltja a tanulóközpontúság.

Míg a német didaktika alapvetően oktatási modellekről, oktatáselméletről szól, addig az angolszász megközelítés tanulóközpontú, ott tanulásmenedzsment, tanulásszervezés van.

Az elearning és a távoktatás szemlélete teljességgel tanulóközpontú kell hogy legyen, a tanulás menedzseléséről kell szóljon. Ehhez a szemléletváltáshoz időre van szükség,

A legtöbb elearning felület tartalomközpontú és instruktív. Az LCMS keretrendszerek nagyon instruktív rendszerek.

A tanulási tevékenység szabályozott.

Dilemma: Instruktív vagy tevékenységközpontú legyen az elearning?

Úgy vélem, az új tanulási módszerek, szituációk, úgymint az elearning, a konnektivista tanulás, a virtuális környezetben történő tanulás lehet a tanulás jövőbe mutató útja.  Ehhez az úthoz, amit hallgatóként/tanulóként magamból kiindulva úgy gondolom, meg kell tanulnunk, meg kell szoknunk, az, hogy a belénk rögzült szokástól eltérően, nem attól leszek jó tanuló, hogy mindent megtanulok, mert arra ebben az információáradatban nincs idő, hanem attól leszek képes folyamatosan tanulni, hogy megtanulok szelektálni.

Tanulói és oktatói oldalról egyaránt szükséges és elkerülhetetlen a szemléletváltás.

A technikai fejlődés, az internet, a tanuláshoz a lehetőségek korlátlan tárházát biztosítja.

Felhasznált irodalom, források:

Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek, Gondolat kiadó, Budapest

Kovács Ilma (2005): Új út az oktatásban? A távoktatás, Okker kiadó, Budapest
Órai anyag (2012. 02. 29.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János 

http://www.ustream.tv/recorded/20774763