A hatékony tanuláshoz vezető út - Didaktikai modellek és a távoktatás

Ha valakit megkérdezünk hogy mit ért tanulás alatt, akkor többnyire frontális tanuló-tanár osztálytermi szituációra asszociál, rossz esetben kínkeserves, de legalább erőfeszítéseket igénylő folyamatra, rosszabb esetben megalázó, de mindenképp negatív élményt nyújtó számonkérésre, és az a tapasztalatom, hogy többnyire nem vágynak felnőttként erre a szituációra.

Valóban így lenne?

Korányi Tibor az andragógiában alkalmazott didaktikát elemezve kiemeli, Maróti Andor didaktikai elgondolásait, melyek szerint számolni kell a felnőttoktatásban azzal, hogy a felnőttek általában kötődnek a már meglévő véleményükhöz, rögzült szokásaikhoz, ezért könnyen előfordulhat, hogy az újonnan szerzett, és a korábban kialakult ismeretek között disszonancia keletkezik.

Figyelemre méltónak találja Siebert tapasztalati analízisét is, mely szerint a felnőttek emlékezetükben keveset tartanak meg abból, amit csak hallanak, többet abból, amit hallanak és látnak, legtöbbet abból, amit ők maguk dolgoznak ki. (Korányi 2009 82.)

Egy képzés szervezése során figyelembe kell venni, hogy kinek, mit, hogyan, mikor, miért és hol akarunk tanítani és ezt ki illetve kik tanítják.

Andragógusként tisztában kell lennünk a didaktikai módszerekkel, hiszen a tanulás hatékonyságát a kiválasztott módszer nagymértékben befolyásolja.

A tanulási/oktatási folyamat hatékonysága leginkább azon múlik, hogy az módszertanilag mennyire átgondolt.

Úgy gondolom, hogy minden tevékenység során a hatékonyságot nagymértékben növeli, ha a résztvevők sajátjuknak érzik a folyamatot. Ez leginkább azzal valósítható meg, ha a folyamat tervezésében részt vesznek a folyamat alanyai, oktatás/képzés esetén a hallgatók/tanulók.

A képzések modernizálódása, a távoktatás és elearning kapcsán az egyik kardinális kérdés, hogy:

Valóban jó lesz-e, ha nem kell találkoznunk?

És lássuk, mi is a távoktatás.

A távoktatást sokféleképpen definiálhatjuk.

Kovács Ilma egyik megfogalmazása szerint a távoktatás "komplex intézményrendszer" (Kovács 2005 7.) Fölhívja a figyelmet arra is, hogy a távoktatás körül nagyon sok téves értelmezés, felfogás uralkodik. Sokan a régi levelező oktatással azonosítják, vannak akik "misztifikálják", a távoktatásra csodaszerként gondolnak, vannak akik úgy vélik, hogy a megvalósítása csak fejlett technológiával lehetséges, olyanok is vannak, akik szerint az egyetlen "üdvözítő módszer", továbbá azt is leírja, hogy véleménye szerint a távoktatás egy új oktatási forma, melynek keretében több oktatási módszer segítségével valósul meg, a tanulási - tanítási folyamat. (Id. mű. 9.10.)

Falus Iván szerint az oktatáselméletben „hagyományosan két kérdéskört különböztetnek meg egymástól, a miért tanítsunk és a hogyan tanítsunk kérdéskörét” ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a XX. Század második felében egyre differenciáltabban közelítették meg a tanítás-tanulás eljárásait, így a didaktikának külön fejezetei kezdtek foglalkozni az oktatás folyamatával, az oktatási stratégiákkal, az oktatás módszereivel, eljárásaival, valamint a szervezeti  formákkal, szervezési módokkal és az oktatás eszközeivel. (Falus 2003 244)

Réthy az oktatáselmélet integrálódásához kapcsolódó irányzatokat a következőképpen csoportosítja (2003 21-31)

1.      Kibernetikai, rendszerszemléleti irány

Skinner tanuláselmélete alapján bontakozott ki.  A vezérlési folyamatokkal szemben a szabályozási folyamatok kerülnek előtérbe a kibernetikai szemléletének köszönhetően.

A szemlélet szerint a tanulás és tanítás szabályozott rendszer és a két rendszer között folyamatos a visszacsatolás.

Az oktatási folyamat szervezettségét, optimalizálását tette lehetővé a rendszerszervezés.

2. Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok

2.1. A megtanítás, optimális elsajátítás irányzata.

Carroll és Bloom modellje

2.2. A képesség-módszer interakciós modellje (ATI modell, azaz aptitude-treatment- interaction modell)

A modell feltárja a tanulók közötti egyéni különbségeket a tanítás-tanulás hatékonyabbá tétele érdekében. A differenciálás optimális tanulási teljesítményt eredményez

2.3. A fejlesztő tréningkurzusok

Az új feladatokra való felkészülés igénye hívta életre,

A hogyan lehet jobban, hatékonyabban kérdéskört állította vizsgálódásának középpontjába

3. A curriculáris didaktikai irányzat

Az irányzatot az egyre inkább előtérbe kerülő gazdaságossági szempontok, a hatékonyságra, a teljesítményre fektetett hangsúly hívta életre.

Az irányzat a tudatos tervezést képviseli. A tudatos tervezés magába foglalja a  tanítási célok hierarchiájának rendszerét, az előismeretek körét, a tanítási-tanulási folyamat hatékony stratégiáit, módszertanát, eszközrendszerét és az ellenőrzés módját és kiértékelést.

A hatékonysághoz alaposan pontosítani kell a tanulás céljait, a tanulási-tanítási folyamatot mérhető célokká kell alakítani és gyakori visszacsatolásokkal kell szabályozni

Úgy vélem, a tanításban és tanulásban a legmagasabb fokú hatékonyságot a didaktikai irányzatok együttes alkalmazásával lehetne elérni

A hatékony tanulás egy jól szabályozott, szervezett folyamat eredménye, viszont ebben a jól szabályozott szervezett folyamatban figyelembe kell venni a folyamat tervezésénél a tanulók közti egyéni különbségeket. A tanulási – tanítási folyamatban úgy gondolom, csak abban az esetben lehet szisztematikusan haladni, ha ismerjük a kiinduló állapotot, pontot és jól definiált célt kívánunk elérni.

A tanítás és tanulás összefüggéseit vizsgálva, Korányi kiemeli Maróti Andor véleményalkotását, mely szerint „sok tanár szerint a tanulás nem más, mint a tankönyvek szövegének hű visszaadása, vagyis lényegében passzív reprodukció, amelyben a tanulók önálló gondolatainak semmiféle szerepe nem lehet.” (Korányi 2009 83)

Ebben a Freire általi megfogalmazás szerinti „bankkoncepciójú oktatásban”, a tanár szerepe, hogy sokéves gyakorlata eredményeképp elmondja a reprodukálandó tananyagot, ami a hagyományos frontális oktatási szituációban a jellemzően úgy  történik, hogy kiáll a tanulók elé,  elmondja a tananyagot, vigyáz arra, hogy csend legyen, jó esetben odafigyel arra is, hogy a csendet ne a tanulók saját gondolataikba merülése eredményezze. Ő az, aki mindent tud, és megpróbálja beleönteni tölcsérrel a tanulók fejébe.

Ahhoz, hogy andragógusként ki tudjuk választani a megfelelő képzést, ismernünk kell a lehetőségeket, az elméleteket.

A távoktatás egy pedagógiai, ezen belül didaktikai módszer. A hogyan tanítsunk kérdéskörhöz kapcsolódóan a távoktatásban végbemenő oktatási folyamat, oktatási módszertan alapvetően didaktikai probléma, amely modellezhető.

Ha a tanítást bonyolultabban értelmezzük, feltételezhetően és várhatóan hatékonyabb is lesz.

Tisztában kell lennünk, hogy hogyan lehet hatékony távoktatási folyamatot tervezni.

A távoktatási folyamatokat ugyanúgy modellezni kell, mint az osztálytermi folyamatot

Általános didaktikai modellek és mikrostruktúrák

Dr. Ollé János előadása alapján - A didaktikai modellek az oktatási folyamatról való gondolkodást állítják középpontba. Alapkérdések, hogy mit tanítunk, kinek tanítunk, ki tanítja, hogyan tanítunk. A legfontosabb, a hogyan kérdése. (Németországban, pl. 50 didaktikai modell létezett.)

Dr Ollé János szerint a távoktatás didaktikája a folyamatszabályozás didaktikája, egy olyan tanulási-tanítási folyamatban, ahol a tanuló nincs, illetve nem biztos, hogy végig kontakt-kapcsolatban van a tanárral.

A tanítás tudománya területén a kontakt-órákkal, az osztálytermi folyamatokkal kapcsolatban sok tapasztalattal rendelkezik a szakma.

A távoktatásban különösen fontosak a szabályozott folyamatok, mert a tanár nem tud azonnal közbelépni, nincs lehetőség az esetlegesen szükséges azonnali korrekcióra.

Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának modellezése

- a folyamat általános lépéseinek részben kötött sorozata

- folyamatszabályozás kötött formája a mikrostruktúra alapú oktatásszervezés,

tanulásszervezés

Didaktikai modellek

Kibernetikai-információelméleti didaktika

Felix von Cube modellje

- nagyon szabályozott, természettudományi megközelítésű, szigorúan matematikai modell

- az oktatási folyamatot úgy értelmezi, mint egy gép működését

- kibernetikai algoritmusokkal leírható

- tökéletesen szabályozott folyamat, szabályozási körök alkotják

- mindenki pontosan tudja a dolgát, senki nem tér el a meghatározott folyamattól, de ha mégis, akkor arra is van egy algoritmus, hogy visszatérjen a folyamathoz

- más modellekhez képest meglehetősen kis hatást gyakorolt a didaktika alakulására

Ha a neveléstudományt természettudományi megközelítésben szeretnénk vizsgálni, akkor a Cube didaktikai modellje erre tökéletesen megfelel.

Az oktatási folyamatot ilyen alapossággal egyetlen bölcsész megközelítésű didaktikai modell sem írta le.

Lényeges kérdés, hogy a távoktatás folyamatának szabályozását hogyan kell végiggondolni, megtervezni, ahhoz, hogy az hatékony legyen.

A távoktatással kapcsolatos gyakori tévképzet, hogy a jelenlét és folyamatos személyes kapcsolat hiányának köszönhetően nem hatékony. Ez szerint a nézőpont szerint attól lesz valami hatékony, ha folyamatosan együtt vagyunk jelen egy teremben

A Cube modellje azt támasztja alá, hogy valójában egy tanítási/tanulási folyamat attól lesz hatékony, hogy a folyamat módszertanilag mennyire tervezett, mennyire átgondolt.

A modellnek a legjelentősebb tanulsága, hogy az eredményességet, hatékonyságot a legjobban a folyamat átgondoltsága befolyásolja.

Tanulási cél-orientált didaktika

Christine Möller modellje

A modell célorientált, a tanulási célt állítja középpontba, és azt bontja elemi részekre.

A hatékonysághoz, eredményességhez az elemi részekre osztott tanulási célhoz kell igazítani a folyamatot.

A Möller modellje szerint

- a curriculum a tanítás részeinek felépítésére és folyamatára vonatkozó terv

- a tanulási célok, a tanulásszervezés és s tanulási kontroll, összességében, pedig a tanulás optimális megvalósítására vonatkozó fejlesztési folyamat végeredménye

A tanulási cél-orientált didaktikai modell három alapja:

            - a tanulási cél fogalmának középpontba állítása

            - a célok hierarchiájának megállapítása

            - a tanulók kontrolljának kívánalma

Távoktatás szempontjából a modell azért fontos, mert a tanulási célok állnak a középpontban, illetve a célok elemi részekre, részcélokra bontását írja elő, és hangsúlyt fektet a kontrollra.

Egy nem jól körülhatárolt, nem megfelelően megtervezett tanulási folyamatra jó példa egy olyan szituáció, amikor a tanár azt mondja, hogy ez a következő lecke, el kell olvasni, és el kell gondolkodni rajta. Egy ilyen tanulási szituációban a hatékonyság hiánya nem meglepő, hiszen sem a tanulási cél meghatározása, sem a folyamat elemi részekre bontása nem történt meg. Ha kellőkképpen motivált a tanuló, akkor magának megfogalmazza a célt, elemi részekre bontja a folyamatot, de mindez a megfelelő tanulás-módszertani segítség nélkül, az oktató által definiált cél meghatározása nélkül történik. Hatékonysága ilyen formában nem garantált.

A tanulás-módszertani tanácsadás, útmutatás hiánya jellemző a jelenléti oktatásra. Kevés tantárgy tanítása kezdődött azzal, hogy az oktató elmondta, hogyan kell az adott tantárgyat hatékonyan tanulni.

A távoktatási szituációban az adott tantárgy, tananyag hatékony, eredményes elsajátításához a hallgató mindenek előtt tanulás-módszertani útmutatást kap. Megtörténik a célok elemi részekre bontása.

A Möller modell szerint:

- a tanulás tervezése a tanulási célok precíz leírásából áll, melynek lépései

- a tantervből kiindulva a tanulási célok összegyűjtése

- a tanulási célok megfogalmazása

- a tartalomra és a viselkedésre vonatkozóan explicit célmeghatározásra van szükség,

- pontosan és egyértelműen kell megfogalmazni, hogy a tanulás során milyen szituációban mi a teendő, mi az elvárt viselkedés és mi a folyamat produktuma.

- az adekvát tanítási módszerekről való döntést is segíti a tanulási célok rendszerezése

- figyelembe kell venni a Bloom – féle taxonómia alapján a kognitív, affektív és pszichomotoros tényezőket.

Ha a távoktatási folyamatot ennyire precízen megtervezzük, akkor a hatékonysága kétségbevonhatatlan.

A tanítási módszerek a tanulási célhoz kell, hogy igazodjon.

Carroll tanulási hatékonyság modellje

Carroll, John Bissell

Carroll azt mondja, hogy a tanulás hatékonysága a tanulással töltött idő függvénye, annak ellenére, hogy az az állítás kétségbe vonható, hogy minél több időt töltünk el valamivel, annál jobban fogjuk tudni.

Ennek egyrészt magyarázata lehet, hogy az idő múlásával a motiváció csökken.

A tanulás hatékonyságát a motiváció nagymértékben befolyásolja.

Carroll szerint egy adott feladat elvégzéséhez egy adott tanulónak szüksége van valamennyi időre. Ez az idő mérhető a tanuló paraméterei és a folyamat ismerete segítségével.

Ha a szükségesnél több idő szánunk rá, akkor a folyamat eredményes lesz, de nem lesz hatékony.

Ha a szükségesnél kevesebb időt szánunk rá, a folyamat nem lesz eredményes és nem lesz hatékony.

Meg kell keresni azt az arányt, amikor a tanuláshoz szükséges idő és a tanulásra fordított idő között nincs jelentős eltérés.

- a tanulás hatékonyságát kifejező hányados, a tanulási feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló és a szükséges idő aránya

Ezt az időt befolyásolja:

- a tanuló adottsága

- a tanítás megértésének képessége

- a tanítás minősége

- a tanulásra fordítható alkalmak számossága

- a tanuló kitartása

Távoktatási szituációban a Carroll modellje a következő szempontok figyelembevétele végett bír jelentőséggel:

Távoktatási szituációban felmerülő kérdések:

- minek foglalkozni azzal, amit már tudok

- miért fordítsak valamire több időt, mint amennyi szükséges

Jelentősége van az időgazdálkodásnak.

Napjainkban a tanuláshoz szükséges idő a technológiai eszközök segítségével meghatározható.

Mérhetővé vált, hogy mennyi idő szükséges egy adott tananyag elsajátításához, egy feladat megoldásához.

Az ideális  távoktatási tananyag nem lineáris ezzel is biztosítva a a tanuló képességeinek hatékony kihasználását.

Az optimális tanulás elmélete, a tanulási célok rendszerezése.

Bloom Benjamin S

A Bloom féle oktatáselmélet abból indul ki, hogy

-          a tanulók egy jelentős része képes elsajátítani a számára előírt követelményeket, ha megfelelő környezeti feltételek és elegendő idő áll rendelkezésére

-          sikeres tanulás = ismeretelsajátítás, követelmények teljesítése + pozitív attitűd – motivációs tartalék

-          az oktatási folyamatot tanulási feladatokra bontjuk, az egyén számára ebből kiindulva teremtjük meg a feltételeket és az időt

Ha az oktatási folyamat nem egy lineáris folyamat lenne, hanem mindig megvárnák, hogy a tanulók többsége az adott részt elsajátítsa, akkor a tanítás mindenkire nézve hatékony lenne. Oktatói részről ehhez elengedhetetlen a megfelelő módszertani felkészültség, a differenciálás képessége.

A távoktatás esetén az oktatási folyamat nem lineárisan felépített. Rendszeresen értékeléssel mérhető, ellenőrizhető, hogy a hallgató az adott egységet elsajátította-e, vagy nem, teljesítette-e az adott feladatot.

Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának értelmezési lehetőségei  - Nagy Sándor / Falus Iván alapján

Az oktatási folyamat mikrostruktúrája kijelöl egy optimális utat a tanítási folyamatban.

A folyamat visszafele nem működik.

- a figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása

- a tanuló informálása a tanulási célról

- az előzetes ismeretek felidézése, az előismeretek meglétének regisztrálása, ellenőrzése

- az új ismeret prezentálása

- a tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése

- a fogalomalkotás, következtetés megszövegezése

- a rendszerezés rögzítése

- visszacsatolás – a tanultak alkalmazása

- a teljesítmény mérése, értékelése, elismerése, és szükség esetén, gondoskodás a kompenzálásról

Ez a folyamat nem kontakt-tevékenység függő.

Távoktatási szempontból ezt a didaktikai nézőpontot orientálja az információáramlás folyamata.

Az információáramlás folyamata lehet tevékenységközpontú és tartalomközpontú.

A másik jelentős terület, a kommunikációs folyamat, hogy a kommunikációs csatornákat a résztvevők hogyan, milyen módon, milyen tevékenységgel, milyen aktivitással veszik igénybe.

Alapelvek:

A differenciálás.

A differenciálás a tanulók közötti különbség figyelembevételét jelenti.

A figyelembevételhez szükséges egyrészt, ezeknek a különbségeknek a felismerése,

A felismerést követően, tudni kell kezelni a különbséget. Ezt a felismerést kell felhasználni az oktatási folyamat további lépéseinek kialakításánál.

A folyamatot úgy kell kialakítani, hogy senki ne legyen kirekesztve.

A távoktatás esetén az oktatási folyamat nem épül teljes mértékben kontakt tevékenységre.

A differenciálás itt kezd igazán kibontakozni. Az egyéni sajátosságok felismerésére lehetőséget nyújtanak a feladatok, melyeket a hallgatóknak el kell végezni.

Előzetes tudás, ismeret felmérésére példaként talán a nyelvtanfolyam előtti szintfelmérő teszt szolgálhat.

Megismerést követően az egyéni sajátosságok figyelembe vételével lehet a távoktatás folyamatát megtervezni.

Az adaptivitás

Az adaptivitás azt jelenti, hogy csoportos oktatásnál figyelembe tudjuk venni, hogy az egyéni különbségek alapján milyen oktatási folyamatot tudunk alkalmazni.

- az egységesség alkalmazása a tanítási folyamatban

A differenciálás egyéni oktatásban tökéletesen megvalósulhatna, de csoportos oktatás esetén problémák merülhetnek fel.

Az adaptivitásban fontos feltétel, hogy a tanulói folyamatokat kitágítsuk, megjelenjen a tanórán kívüli tevékenység is

Távoktatásban az adaptivitás azt jelenti, hogy egy nyitottabb, kevésbé kötött tevékenység megszervezésére lesz szükség, ahol az egyéni különbségeket nem csak figyelembe vesszük, hanem elfogadjuk.

Az egész életen át tartó tanulás

Attól a pillanattól kezdve tanulunk, hogy tudatosan szemléljük a világot és befogadjuk, feldolgozzuk az információkat., melyekből létrejönnek tudáskonstrukcióink.

Az egész életen át tartó tanulás mint koncepció térnyerésével, definiálásával a következő változások tudatossá tétele, kinyilvánítása is megtörtént:

- tudásfogalom átalakulása - ami azt jelenti, hogy előtérbe került a kompetencia alapú tudás

- a reproduktivitás térvesztése

- a produktivitás térnyerése, ami az új anyag/produktum előállítását jelenti

- a tudásról, tanulásról való gondolkodás formálódása – például csoportmunkában tanulás, a konnektivizmus

- iskolán kívüli információforrások - nyílt tanulási környezetek, csoportok, internet

- folyamatos változás

- tanár-tanuló szerepek megváltozása

- nyílt képzési koncepció megjelenése, ami visszautal az iskolán kívüli, vagy formális képzéseken kívüli információszerzési, tanulási lehetőségek gazdagságára.

Információmegosztás

Az egyre szélesebb informálódási lehetőségek megjelenésé előtérbe helyezi az információmegosztás problematikáját.

Lényeges kérdés, hogy mi a megoldás? Hogyan lehet megoldani az információmegosztás problematikáját, biztosítását? Hogyan lehet hatékony az információmegosztás?

Konzervatív megközelítésből felmerülhet az a kérdés, hogy miért is kellene megosztani az információt. Nem elég, ha mások megosztják?

Az információmegosztás által nyújtott előnyökre választ adhat például a konnektivista tanulás. 

- növeli a tanulói produktivitást, mely portfolióvá állhat össze

- reflexiók révén differenciálódik az értékelési folyamat

A közösségek és hálózatok az iskola zárt világa helyett egy nyitott, átlátható környezet teremtenek. Az itt létrejövő produktumokhoz mások is hozzáférnek. A hálózatok a tudástermelés színterévé válnak.

Ha az oktatás kapui megnyílnának, megvalósulna az átláthatóság, nagyobb lehetőség nyílna az érdeklődésre, és talán bátrabban vágnának a tanulás „rögös” útjainak a felnőttek.

Felhasznált irodalom, források:
Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei In: Falus Iván (szerk.): Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Korányi Tibor (2009): Pszichológiai és didaktikai ellentmondások az andragógia világában, Novum Verlag kiadó, Sopron.

Réthy Endréné: Oktatáselméleti irányzatok In: Falus Iván (szerk.): Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Órai anyag (2012. 02. 14.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János http://www.ustream.tv/recorded/20658932