A nevelésnek, képzésnek egy részhalmazát képezi az oktatás. Az oktatás szó valamilyen új ismeret átadását feltételezi, pejoratív értelemben azt jelenti, hogy bele szeretnének önteni valamilyen új ismeretet annak a fejébe, aki az oktatás alanya. Az eredményességhez nélkülözhetetlen az oktatás alanyának nyitottsága, az, hogy valóban meg akarja tanulni azt, amire oktatni szeretnék. Az eredményesség megítélésem szerint egyaránt függ a résztvevőktől és a kiválasztott módszertől. Az eredményesség és hatékonyság szempontjából fontos tényező a résztvevők előzetes tudása, készségeik, képességeik, lehetőségeik. A módszer kiválasztását nagymértékben befolyásolja, hogy kinek és mit oktatunk. A hogyant, már a kinek és mit kérdésre adott válasz kellene, hogy befolyásolja. A hogyan, az a kiválasztott módszer, mely meghatározza a színtereket. A színterek és a tanulási környezet szorosan korrelálnak. A színterek befolyásolják a használt eszközöket. A hatékonyság viszont sok összetevőtőn múlik.
Kovács Ilma (2007. 44.) definíciója szerint, a tanulási környezet a tanulás külső feltételeit jelenti.
A leginkább ismert tanulási/tanítási módszerek: a jelenléten alapuló, a nem jelenléten alapuló és a kevert módszerek csoportjaiba sorolhatóak be.
A különbségekről azért is fontos beszélni, mert nagyon lényeges, hogy milyen tartalmakhoz milyen módszereket, eszközöket rendelünk hozzá.
A fogalmi tisztánlátás hallgatóként és andragógusként egyaránt segíti az eligazodást a lehetőségek tárházában.
Az egyik felosztás szerint négy színteret különböztetünk meg:
1. Kontakt oktatási tevékenység.
2. Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység
3. Blended learning
1. Kontakt oktatási tevékenység.
Kontakt oktatási tevékenység során jelenléti oktatásról beszélünk. Együtt vagyunk térben, időben. Látjuk, halljuk, tapasztaljuk egymást. A kommunikáció a személyes kapcsolatra alapul. Alapvetően kontakt tevékenység. Azáltal, hogy személyes kapcsolatokra épül, egyértelműen észlelhető a metakommunikáció is.
A jelenléten és személyes kapcsolaton alapuló oktatási tevékenység nem jelenti azt, hogy minden korszerű technika kizáródik az oktatási folyamatból, hiszen használhatunk és szükséges is lehet különböző technikai eszközök használata, mint például a számítógép, fejlesztő programok, írásvetítő, projektor, digitális asztal, iPad, viszont hálózatra nem csatlakozunk és egymással sem építünk ki az osztályteremben hálózatot.
Azzal együtt, hogy korszerű eszközöket használunk, ez egy zárt rendszer. Nem tekintünk ki, nem nyílik meg az osztálytermi zárt közösségi tér.
A tanár hozhat kívülről eszközöket, melyek megítélése szerint segítik a tanulást, az aktiválást, de minden zárt rendszerben történik.
A kommunikációs folyamat – bár elektromos technikát alkalmazunk - nem elektronikus.
A folyamatnak abban az esetben vége szakad, ha a résztvevők elhagyják az oktatási helyszínt.
2. Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység
Az online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység során továbbra is jelenléten alapuló, osztálytermi oktatásról beszélünk. Jelen vagyunk, látjuk egymást, érzékeljük egymást, halljuk egymást, a kommunikáció verbális és non-verbális kommunikáció. Térben és időben azonos a folyamat.
Abban különbözik a pusztán kontakt oktatási tevékenységtől, hogy hálózatra is csatlakozunk. Interaktivitás is jellemzi.
Az online eszközök használata révén külső kapcsolatokat is létrehozunk, bevonunk. Megnyílik az osztályterem, a zárt közösségi tér.
Például, ha számítógépen készített órai jegyzetet online, megosztott google dokumentumként szerkesztjük, de hálózaton lehet kommunikálni osztálytermi hálózaton belül is, bár napjainkban inkább ebben az esetben is az internetet használjuk.
Az ideális környezet, ha mindenki saját eszközzel teremt kapcsolatot egymással illetve a külvilággal.
3. Blended learning
A blenden learning kevert típusú oktatási környezetet jelent, a leggyakoribb tanulási/tanítási forma. A blended learning során az oktatási tevékenység már nem csak kontakt tevékenység, bár szükséges a személyes részvétel is, jelen vagyunk, de olyan részei is vannak, olyan feladatok, amelyeket online vagy virtuális környezetben kell végrehajtani.
Előtérbe kerül ugyan a személyes részvétel de ugyanolyan lényeges az online vagy virtuális környezetben végrehajtandó feladatok megjelenése.
A folyamat környezetének egy része térben és időben változik.
A kommunikáció nem csak szinkrón, hanem aszinkrón idejű folyamat is.
A folyamat hatékonyságát egyaránt befolyásolja a kontakt és nem kontakt tevékenységek minősége.
Az aszinkrón kommunikáció előnyei közé tartozik, hogy nem kell egyeztetni az időpontokat. Mindenki saját időbeosztása szerint vehet részt a tanulási és kommunikációs folyamatban.
Több idő áll rendelkezésre a feladatok kidolgozására, megoldására, és a tanárnak is több ideje van ara, hogy átfogó képet alkothasson a hallgató munkájáról.
Megnő a visszajelzés és a folyamatos értékelés jelentősége.
A szinkrón kommunikáció előnye a csoport egyidejű részvételének és az azonnali visszacsatolásnak az inspiráló hatása.
A blended learnig hatékonysága nem vonható kétségbe.
Ez megítélésem szerint annak köszönhető, hogy a személyes részvétel, a személyes kapcsolatokon alapuló csoport létezése, és az oktató-hallgató személyes kontaktusa, a visszacsatolás motiváló hatással bír. Egy online csoport sokkal jobban működik, a csoportfolyamatok gördülékenyebbek, ha van személyes kapcsolat is.
Bár online is lehetne tanulásmódszertani tanácsokkal ellátni a tanulókat, a személyes kontaktus motiváló hatása jelentős, növeli a hatékonyságot.
A távoktatás az oktatás/tanulási folyamatok megkönnyítésére sok tekintetben nyújt megoldást. Áthidalhatóvá teszi a térbeliség, a nagy földrajzi távolságok problematikáját.
Nem zárja ki a személyes találkozást, de maga az oktatási/tanulási folyamat döntő többsége online vagy virtuális környezetben történik.
Bár a térbeliség problematikáját megoldja, de lehetnek olyan feladatok, amelyek esetlegesen megkövetelik az egyidejű jelenlétet az oktatás folyamatában. Ha a feladat elvégezhető online tevékenységgel, áthidalhatóvá válik az időbeliség problematikája is, de ha a feladat megoldása virtuális környezetben kell hogy történjen, megköveteli az időpont egyeztetését.
A különbséget a virtuális és online folyamatok között az jelenti, hogy míg az online folyamatok esetén nem szükséges hogy ugyanazon időben történjen a részvétel, a virtuális környezetben történő otatási/tanulási folyamat megköveteli, az egyazon időben történő jelenlétet a virtuális térben, előnyeként jelenik meg, hogy tér-független.
Felmerül kérdésként, hogy tevékenység, vagy tartalomközpontú legyen a környezet.
A tartalomközpontú környezet az egyszerűbb megoldás, a könnyebb út. Az egyénre hárul minden felelősség, hogy a tartalmat megfelelően dolgozza fel. A folyamat szabályozása közvetett. A környezetet úgy kell kialakítani, fejleszteni, hogy motiváló legyen, aktiválja a tanulót. A hallgatótól igényli az önszervezést, önirányítást.
Ha tevékenységközpontú a tartalom, akkor ezt menedzselni kell, instrukciókat kell adni, az oktatótól állandó jelenlétet, folyamatos odafigyelést, és azonnali visszacsatolást igényel. Nagyon hatékony lenne az interaktivitása miatt. Hátránya, hogy költséges. Online mentor, online tutor jelenlétét igényli.
Technológia és eszközrendszer
1. Kontakt tevékenységet támogató eszközrendszer, technológia.
- számítógép, projektor, írásvetítő, digitális asztal, iPad,
A hagyományos jelenléten alapuló oktatás során a leggyakrabban eszközként a számítógéppel és projektorral találkozunk. A prezentációkat, melyek az órai anyag vezérfonalát tartalmazzák számítógépről és projektor segítségével mutatja be az oktató, vagy ugyanezt az eszközkészletet használjuk, hallgatóként, saját prezentációnk bemutatásakor.
2. Szimulációs játékok felhasználása
Szimulációs játékokat kontakt oktatási tevékenység során, osztálytermi környezetben is lehet használni például a pilóták képzésekor vagy kresz tanfolyamon.
3. Mobil tanulási környezet.
A mobil tanulási környezet kétféle értelmezése is ismeretes.
- Bárhonnan hozzáférhetek a tananyag tartalomhoz, információhoz, mindegy, hogy milyen eszközről. Ez a megközelítés alapvetően az információhoz való hozzáférhetőséget helyezi előtérbe.
- Bárhol képes vagyok tanulni megközelítés, a térbeli függetlenséget hangsúlyozza.
A tanulási környezetet bárhová magammal vihetem.
Hozzáférhetek okostelefon segítségével közlekedés közben, akár kirándulás közben is meghallgathatom ustream-en az adott előadást, vagy otthonról, könyvtárból.
4. Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában
Tanulást támogató online eszközrendszerek a klasszikus webes alkalmazások, webes eszközök. Egy bizonyos online eszközt használunk tanulás-támogatási céllal
SlideShare, megosztott google dokumentum, prezi, wiki, wikipédia, youtube, teachertube tartalom.
Bármi lehet, ami online elérhető, másokkal megosztható és a tanulást támogatja.
5. Online közösségek
Online közösség esetén a szó szoros értelmében közösségről beszélünk, amikor egy vagy több online működő csoportnak vagyunk a tagjai.
A csoport esetében itt közös érdeklődés, közös cél, közös értékrend működteti, tartja össze a csoportot.
Az online közösségek esetében a közösségen van hangsúly, az egymásnak történő információátadáson, információcserén, ismeretbővítésen.
6. Online tanulási környezetek.
Online tanulási környezetek tanulásmenedzsment céllal, tanulási folyamat segítése céljából jöttek létre. Itt a közösségépítés nem szempont.
Online tanulási környezet például a: CMS, LCMS
7. Virtuális oktatási környezetek
Virtuális oktatási környezetről 3D környezet esetén beszélünk.
Úgy gondolom, a virtuális oktatási környezet használatának elterjedése és a virtuális oktatási környezet továbbfejlesztése egy érdekes út lehet az oktatásban/tanulásban, hiszen a térbeli függetlenséget biztosítja, ugyanakkor a csoport miotiváló és inspoiráló hatása is érvényesül, lehetőség van az azonnali visszajelzésre és megítélésem szerint itt is észlelhető metakommunikáció.
Talán ez lehet a jövő egyik hatékony oktatási színtere.
Felhasznált irodalom, források:
Kovács Ilma (2007): Az elektronikus tanulásról, Holnap kiadó, 2007.
Órai anyag (2012. 03. 07.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János http://www.ustream.tv/recorded/20938865
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése