Az információs társadalom eszközrendszere Az oktatás környezet technológiája és eszközrendszere
A hatékony tanulás segítéséhez andragógusként ismernünk kell a tanulás-tanítás szintereit, és eszközrendszerét.
Eszközök, alkalmazások és kommunikációs csatornák
A tanítással, tanulással foglalkozók a feladataik megvalósításához minden korban igyekeztek a legmodernebb eszközöket használni. Az új technikai eszközök használatához új módszereket, új módszertant kellett társítani, ami újabb fejlesztéseket követelt meg. Ez folyamatos változást vont maga után.
Napjainkban a technológiai fejlődés gyorsaságát a módszerek kidolgozása már nem tudja követni, hiszen még mielőtt a kidolgozás alatt álló módszert kiforrottnak, kidolgozott elméletnek lehetne tekinteni, addigra már elavulttá válik az új technikai eszközök megjelenésének köszönhetően.
Víg Zoltán szerint, ha a technológiai változások olyan mértékűek, hogy hatásuk már a társadalmi paradigmákat feszegetik, akkor a tanulás, az ismeretek megszerzése eszközrendszerének, módszertanának, hangsúlyainak jelentős, a korábbi paradigmákat átalakító átalakulása várható. (Víg 2008 127.)
Az IKT használata egybeforrt az internethasználattal. Az oktatás világát az internet forradalmian átalakította.
Napjaink tanítási-tanulási folyamatában bármely tanítási formát vagy tanulási formát választjuk, közös pontként megjelenik az internet.
Minden internet kapcsolatot, internet hozzáférést igényel
Az oktatáshoz felhasznált eszközök sófélék, technikai kivitelük és kezelésük szempontjából is. Víg Zoltán az oktatási eszközöket generációkba sorolja, bemutatva az információhordozókat, azaz közvetítőket és az eszközöket is.
E felosztás szerint a fejlődés 4 generációba sorolható, melyek:
1. generáció
- az információhordozó valamilyen valóságos tárgy vagy szimbólum. Az eszköz modell. makett, applikáció, falitábla, vázlat
2. generáció
- az információ hordozója nyomtatott anyag, az eszköze tankönyv, feladatlap, munkafüzet
3. generáció
- a közvetítő, vagy információhordozó auditív, vizuális, audiovizuális, az eszközök magnetofon, állóképvetítő, mozgóképvetítő dia, írásvetítő, televízió, film
4. generáció
- a közvetítő interaktív média, digitális taneszközök, az eszköz számítógép, nyelvi labor, multimédia, internet
Tanulási-tanítási környezetek
- Kontakt osztálytermi tevékenység
- Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban
- M-Learning, mobil tanulási környezet
- Online eszközredszerek a tanulás támogatásában
- Online közösségek
- Online tanulási környezetek
- Virtuális oktatási környezetek technológiája
Kontakt osztálytermi tevékenység
A kontakt osztálytermi tevékenység a hagyományos, jelenléten alapuló oktatás.
Az oktatási tevékenység kapcsán három területről kell beszélni:
Az oktatási tevékenységhez kapcsolódó
- eszköztár, azaz hogy milyen eszközök használatosak az oktatási tevékenység támogatására,
- munkamódszer, azaz az oktatási tevékenységhez kapcsolódó módszerek
- fizikai környezet, azaz milyen fizikai környezetben vagyunk, pl. milyen színű a fal.
1.) Eszköztár a kontakt osztálytermi környezetben
- interaktív tábla / digitális tábla
- digitális szavazórendszer – mobiltelefonnal is megoldható
- olyan eszközök, melyeknek valamilyen digitális információ a kimenete (nem tábla, nem szavazórendszer, digitális kimenetet előállító eszközök). Ilyen eszköz, pl. a fényképezőgép, ami információalkotó eszköz, ide sorolható a mobiltelefon is.
Víg az oktatásban használatos multimédiás eszközöket a következőképpen csoportosítja:
- „üres” tartalomnélküli munkaeszközök
- a tanári felkészülés segédeszközei
- kommunikációs eszközök
- információforrások
- oktatóeszközök, integrált taneszköz-rendszerek
- számítógéppel segített értékelés
- oktatásszervezési eszközök
(Víg 2008 144.)
Munkamódszerek
- számítógépes rendszerek menedzselése – szabályozni, hogy mit láthatnak a hallgatók
- motiváló környezet, hogy ne akarjon mással foglalkozni
Víg szerint a jó oktatási szoftverek olyan feladatokat tartalmaznak, melyek önmagukban is jutalmaznak, ezáltal a tanárnak nem kell állandóan személyesen motiválni a tanulókat.
Víg Zoltán a következő, az iskolában alkalmazható fontosabb számítógéppel segített módszereket különbözteti meg:
- az előadás, szemléltetés (prezentáció): információszűrés, kép és szöveg kombinációja, ábrakészítés és elemzés
- multimédiás taneszközök használata: valódi taneszközökkel ötvözött számítógépes mérés, kísérletezés, folyamatmodellezés aktív ismeretelsajátítás és ismeretalkalmazás
- tanuláselméleteken alapuló kognitív digitális taneszközök használata: ismeretkonstruálás személyre szabható, interaktív számítógépes tanulási környezetben (pl. virtuális lapbor, oktatójáték, tudáskonstruáló és tudásmegosztó környezet)
- digitális projekt: kommunikációs és alkotói képességek autentikus használata, egyéni páros, vagy csoportmunka keretében
- digitális értékelés és vizsga: egyénre szabott feladatsor, gyakorlási lehetőség, azonnali diagnosztikus értékelés, teszttípusú számonkérés. (2008 140-141)
Fizikai környezet.
Lényeges kérdés a fizikai környezet, azaz, hogy milyen környezet milyen hatással van a hatékonyságra.
Az oktatási környezetben nagy jelentőséggel bírnak a színek, a belső terek, oda kell figyelni a közösségi terek kialakítására.
Korszerű fizikai környezet kritériumai:
megfelelő
- világítás
- színek
- bútorok
- térközök
Például a fizikai környezet kialakításakor a falak színe tekintetében a jókedvre derítő világos sárga-narancssárga, vagy a koncentrációt növelő, segítő bézs, illetve a nyugalmat sugárzó, illetve koncentrálást segítő pasztell kék, zöldeskék, zöld színek helyett „a legtöbb esetben az oktatási intézmények a „hivatalos” fehér szín mellett döntenek, pedig a fehér nem egy szorongáscsökkentő, otthonos, motiváló környezetet” (Molnár 2008 10.)
A korszerű osztályterem legfontosabb jellemzője a mobilizálhatóság. Fontos, hogy teljesen átalakítható legyen. Attól kell félni, hogy az oktatás mennyire nem használja ki a lehetőségeket.
- számítógép
- web-kamera
- tábla
- mobiltelefon
- digitális asztal
- digitális tábla
Fontos, hogy semminek ne legyen fix helye, legyen mobilizálható
Mitől digitális a digitális tábla és mitől interaktív az interaktív tábla?
Digitális tábla és az interaktív tábla nem ugyanazt jelenti.
Alapmódszertani előnye a folyamattervezés lehetősége.
Az interaktív táblán nem lehet rögtönözni. Előzetesen át kell gondolni, de hatékony lesz.
A digitális tábla a módszereket képes jól támogatni. Digitális tábláról akkor beszélünk, ha csak írunk rá. Interaktív attól lesz, hogy valóban interaktív. Esetleg összeköthető egy szavazórendszerrel.
Az interaktív táblát föl lehet használni a formatív értékelésnél is, szavazórendszerekkel.
Pl. digitális értékelés – ettől lesz interaktív.
Szükséges digitális eszközök:
- fényképezőgép, videó és mozgókép rögzítő eszközök, hangrögzítő
- mobiltelefon – előnyös, ha okostelefon
A mobiltelefon az oktatásban
- minden ember kezében valamilyen mobiltelefon megjelenik
- oktatási alkalmazása egyre nagyobb lehetőséget rejt magában
- lehetőségek:
- adat és információrögzítés
- szavazórendszer
- helymeghatározás
- értékelő eszköz
- ha hálózatba kötött, keresés, továbbítás, csere
Kérdés, hogy milyen lesz a jövő osztályterme?
- lehet-e úgy kontakt oktatást szervezni, hogy nem osztályteremben történik?
- a legfontosabb a mobilizálhatóság
És hogy megoldható-e?
Erre mutat rá Főző Attila http://komposzt.wordpress.com/author/komposzt/
A csoporthelyszínen meg kell szervezni a belső kommunikációt, pl. fájlmegosztás, információ megosztás. A kapcsolat alatt azt értjük, hogy a külső világgal és lehessen kapcsolatot teremteni.
A legfontosabb eszköz, a személyes információtartalom megosztásra alkalmas eszköz.
Szimuláció, számítógépes játékok
„A játék elvonja a figyelmet a tanulástól” – valahogy így hangzik a régi mondás…
A játéknak a felnőttképzésben is van létjogosultsága
Ellenérvek:
- nem komoly dolog
- sérül a valóságérzékelés
- nem biztos, hogy úgy csinálják a valós életben
- függőség és játékszenvedély
- a szerepjátékok negatív hatással vannak az önértékelésre
Fejlesztő játékok:
- logikai
- stratégiai
- szimulációs
- képességfejlesztő
Technikai eszköz, ami nem lehet öncélú.
Mobil tanulás
Beszélünk mobil tanulásról, de nincs benne tapasztalatunk, nem rendelkezünk valóságos ismeretekkel erre vonatkozóan.
Félreértésre adhat okot a tanulás fogalom értelmezése
- az, hogy bárhol hozzájutunk információhoz, még nem tanulás
- értelmezés szempontjából a tanulás és információszerzés jelentésében van az eltérés
- a mobiltanulás fogalmának átalakulása – adaptívan változik, idomul a környezethez
- kezdet: térben, időben független
- majd mobiltelefonnal tanulunk.
- majd bárhol hozzáférünk az oktatási tartalomhoz
Az eszköz alakítja a mobiltanulás fogalom értelmezését.
- nem biztos, hogy bármit bármikor bárhol tudunk tanulni
Tartalmak, tevékenységek és mobil eszközeink vannak, de a tevékenységi rendszert szabályozza a tanulási környezet.
Visszatérő probléma az eszközellátottság. Hogyan képesek az eszközök a tartalmat közvetíteni. Komoly problémát jelent a mobiltanulás menedzselése.
Felhasznált irodalom, források:
Víg Zoltán: Az oktatás IKT környezete In: Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia Tanulás IKT környezetben, Tipotex Kiadó Budapest, 2008
Kárpáti A., Molnár Gy., Tóth P., Főző A. L. (szerk.): A 21. század iskolája, Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest, 2008
Órai anyag (2012. 03. 14.) ELTE PPK Andragógia MA, II. évfolyam, Oktató: dr. Ollé János http://www.ustream.tv/recorded/21098234
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése