Az internetezés és az értékrend összefüggései Európában
Blogbejegyzésemben Csepeli György - Prazsák Gergő Internetezés és értékek, valamint Az internetezés és értékrend összefüggései Európában című munkája mentén, azt felhasználva keresem az összefüggéseket az internethasználat és értékrend között.
Az értékek, az értékrend képezik azokat a kulturális alapelveket, melyek kifejezik, hogy egy adott társadalomban a társadalom tagjai mit tekintenek értékesnek. Ezek mentén alakítják ki szabályrendszerüket, normáikat, hogy mit tartanak jónak, rossznak, kívánatosnak vagy nem kívánatosnak. Az értékeknek minősített alapelvek eltérőek lehetnek nemzetenként, társadalmanként, korszakonként, de társadalmi rétegenként is.
Napjainkban az internetnek, a fejlett kommunikációs technológiáknak, eszközöknek köszönhetően megszűntek a határok, és a határok nélküli virtuális (és valós) tér– úgy gondolom – új dimenzióba helyezi az értékek és normák vizsgálatát. Interneten keresztül bárhol legyünk, a világ bármely pontján, ha a technológiai feltételek adottak, a világ bármely pontján tartózkodó személlyel, intézménnyel kapcsolatot tudunk teremteni. Lehetőségünk van beszélgetni, ismerkedni, közösségi/társadalmi életet élni, tanulni, tudást megosztani, ügyeinket intézni.
A valós térben is, az Európai Unión belül megszűntek az országokat egymástól elválasztó határok, de felszámolásuk nem vonta maga után a tényleges egységességet, hiszen a történelmet, a nemzetek európaiságon belüli különbözőségét a határok eltörlése nem írta fölül. A európaiságot feltételezi az egységesen európainak tekintett kultúra, mely az Európát alkotó nemzetek történelmiségébe gyökerezik, tradíciókba, egymáshoz való viszonyulásba, irodalomba, művészetekbe, melyeket nagymértékben befolyásolt az is, hogy melyik ország milyen pozíciót töltött be. Elnyomót, elnyomottat, kizsákmányolót, kizsákmányoltat, győztest vagy vesztest. A kultúrának – szociológiai szempontból is - a normák és értékek különösen fontos elemei. A normák változnak a társadalmak fejlődése során. Annak, hogy egy társadalmi közösség működőképes legyen, tagjainak követniük kell viselkedési szabályokat, normákat, de a társadalomban egymás mellett nagyon sokféle norma érvényesül, és egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. Andorka (2006) szerint velejárója a társadalomban megjelenő normák közti ellentmondásnak, hogy előfordulhat, hogy a büntetőjog olyan cselekményeket is büntet, amelyet erkölcsileg nem helytelenít a népesség.
Csepeli-Prazsák az internetezés és értékrend összefüggéseinek vizsgálata során arra a kérdésre kerestek választ, hogy az új infokommunikációs eszközök elterjedése és használata mutat-e valamilyen megfelelést a régről örökölt történelmi és kulturális sajátosságokkal, meghatározottságokkal. Megpróbálták meghatározni Magyarország helyét az „egységesnek elképzelt európai információs térben” (2010, 181. o.) A kutatást jelentőségének vizsgálatakor arra is felhívják a figyelmet, hogy az információs társadalom kutatói közül a digitális szakadék kutatói - akik évről – évre beszámolnak a szakadék szűküléséről - úgy gondolják, hogy a szakadék szűkülésének legfontosabb változója a szélessávú internet elterjedése a társadalom különböző szegmenseiben. A másik kutatócsoport, az internet által teremtett világ kutatói az internethasználók különböző típusainak kialakulására, a hálózatosodásra, a wiki-tudás jellemző vonásaira fókuszálnak
Az internet használatától való tartózkodás oka a Word Internet Projekt keretében folyó kutatások eredményei alapján nem feltétlenül az anyagi szegénység, sokkal inkább a restség, de ok lehet a tájékozatlanság, a technofóbia, az új dolgokkal szembeni közömbösség. (Csepeli-Prazsák 2010, 159. o.)
A szerzők Berger Luckmann (1998) – ra hivatkozva azt mondják, hogy nem tudnak olyan kutatásról, „ami az internethasználat meglétét vagy hiányát magyarázó motivációs lánc döntő fontosságú elemét, a társadalmilag megszerkesztett valóság jelentéseit végső soron meghatározó kognitív elemeket, az értékeket vizsgálná”. (2010, 159. o.) Castells alapján keresik a társadalom internetező és nem internetező tagjainak elhelyezkedését az individualizmus és közösség között. A közösség kultúrája a vallásban, a nemzetben, a területiségben, az etnicitásban, a nemben és a környezetben gyökerezik. Az individualizmus kultúrája foglalja magába a piac által diktált fogyasztói viselkedést, a hálózatba kapcsolt egyének között létrejött új társulási formákat, az egyéni autonómia iránti vágyakozást. (Csepeli-Prazsák 2010, 159. o.)
Az internet használatától való tartózkodás oka a Word Internet Projekt keretében folyó kutatások eredményei alapján nem feltétlenül az anyagi szegénység, sokkal inkább a restség, de ok lehet a tájékozatlanság, a technofóbia, az új dolgokkal szembeni közömbösség. (Csepeli-Prazsák 2010, 159. o.)
A szerzők Berger Luckmann (1998) – ra hivatkozva azt mondják, hogy nem tudnak olyan kutatásról, „ami az internethasználat meglétét vagy hiányát magyarázó motivációs lánc döntő fontosságú elemét, a társadalmilag megszerkesztett valóság jelentéseit végső soron meghatározó kognitív elemeket, az értékeket vizsgálná”. (2010, 159. o.) Castells alapján keresik a társadalom internetező és nem internetező tagjainak elhelyezkedését az individualizmus és közösség között. A közösség kultúrája a vallásban, a nemzetben, a területiségben, az etnicitásban, a nemben és a környezetben gyökerezik. Az individualizmus kultúrája foglalja magába a piac által diktált fogyasztói viselkedést, a hálózatba kapcsolt egyének között létrejött új társulási formákat, az egyéni autonómia iránti vágyakozást. (Csepeli-Prazsák 2010, 159. o.)
Úgy gondolják, hogy az internethasználat meghatározója az értékek terében keresendő.
A magyar lakosság kulturális viselkedési mintáit felmérő kérdőívben 30 értéket[1] soroltak fel.
Az internetezők és nem internetezők rangsorában a haza, a szerelem és a pénz, ahol jelentősebb az eltérés.
A szerelem az internetezőknek fontosabb, ennek magyarázata lehet, hogy az internetezők átlagéletkora alacsonyabb.
A haza esetében a tendencia fordított, míg a pénzt a nem internetezők fontosabbnak tartják, mint az internetezők.
A pénz a nem internetezőknek fontosabb, amit magyaráz, hogy a nem internetezők jóval inkább híján vannak az anyagiaknak, a pénznek, mint az internetezők.
Az internetezők és nem internetezők rangsorában a haza, a szerelem és a pénz, ahol jelentősebb az eltérés.
A szerelem az internetezőknek fontosabb, ennek magyarázata lehet, hogy az internetezők átlagéletkora alacsonyabb.
A haza esetében a tendencia fordított, míg a pénzt a nem internetezők fontosabbnak tartják, mint az internetezők.
A pénz a nem internetezőknek fontosabb, amit magyaráz, hogy a nem internetezők jóval inkább híján vannak az anyagiaknak, a pénznek, mint az internetezők.
Az elemzés eredményeként öt értékosztály jött létre:
- Élményértékek
- Külső érvényesülés - motivációs ereje külső nyomásból származik, de a külső hatás interiorizálódhat
- Idealizmus - klasszikus romantikus értékek – ezek kötik össze az egyént a társadalommal
- Magánélet – család, szeretet, műveltség, jó közérzet
- Belső érvényesülés
Az értékosztályok szerint képzett csoportok nem azonos módon oszlanak meg az internetezők és nem internetezők körében. A kutatás során kapott értékek azt támasztották alá, hogy az értékrend és internethasználat között szoros összefüggés van.
Értékrend és internethasználat
| Nem internetezők | Internetezők | |
| Önmegvalósítók | 48 % | 52 % |
| Idealisták | 87 % | 13 % |
| Értékhiányosok | 75 % | 25 % |
| Értékgazdagok | 45 % | 55 % |
Csepeli-Prazsák 2010, 164. o.)
Az értékgazdagok és önmegvalósítók csoportjában az internetezők többségben vannak. Ez megerősíti, hogy a nem internetezők táborának jelentős részét a társadalom két külön szegmensében lévők, a minden szempontból deprivált régi szegények és konzervatív régi gazdagok alkotják.
A vizsgált attitűdök:
Autonómia és internetezés
Szabadság és egyenlőség
Individualizmus és etatizmus
Magánbűnök és közbűnök
Tolerancia és társadalmi távolság
Az identitás táguló körei
Tolerancia és társadalmi távolság
A hazai felmérésben az autonómia mérését szolgáló kérdésekre[2], melyről el kellett dönteni, hogy melyikkel ért egyet, a válaszadók többsége inkább az autonómiát hangsúlyozó kérdésekkel értett egyet. A kutatás eredményei az autonómia-felfogás és kor összefüggéseit is tükrözik, minél fiatalabb valaki annál inkább egyetért az autonómiát hangsúlyozó állításokkal.
A politikai ideológiák központi értékeiként vizsgálták a szabadság és egyenlőség és internethasználat összefüggéseit, mely értékek nem hiányozhatnak a modern társadalmakból, ugyanakkor ellentmondásos viszonyban állnak egymással. A szabadság és az egyenlőség fordított arányban állnak egymással és ez összefüggésben áll az individualizmus és etatizmus nézetrendszer, mint vallott érték kérdéskörével.
Azok, akik a szabadságot tartják fontosabbnak, azok az egyént előrébb helyezik, mint a közösséget. A közösségben az egyéni szabadság korlátozóját látják. Akik az egyenlőséget tartják fontosabbnak, azok a közösséget helyezik előbbre az egyénnel szemben, akiben az közösség jólétét veszélyeztető tényezőt látják. Nietzsche-hez köthető a szabadság, míg Rousseau-hoz köthető az egyenlőség ideológiai álláspont ideáltípusa. (Csepeli-Prazsák 2010, 166. o.)
Az individualista nézetrendszer szerint kívánatos az egyéni felelősségvállalás növelése, a gazdasági szereplők versenye, a vállalatok szabadsága, a magántulajdon arányának növelése az üzleti szférában, nem kívánatos a jövedelmek egyenlősítése.
Az etatista nézetrendszer szerint fokozni kell az állami felelősségvállalást, a vállalatok hatékonyabb ellenőrzését, az állami tulajdon részarányának növelését, a jövedelemkülönbségek csökkentését.
A munkanélküliek munkavállalásával kapcsolatos attitűd, mely szerint válogathasson, és kedve szerint vállaljon munkát, megegyezik az individualista és etatista nézetűek körében.
Az individualista nézetrendszer szerint kívánatos az egyéni felelősségvállalás növelése, a gazdasági szereplők versenye, a vállalatok szabadsága, a magántulajdon arányának növelése az üzleti szférában, nem kívánatos a jövedelmek egyenlősítése.
Az etatista nézetrendszer szerint fokozni kell az állami felelősségvállalást, a vállalatok hatékonyabb ellenőrzését, az állami tulajdon részarányának növelését, a jövedelemkülönbségek csökkentését.
A munkanélküliek munkavállalásával kapcsolatos attitűd, mely szerint válogathasson, és kedve szerint vállaljon munkát, megegyezik az individualista és etatista nézetűek körében.
Az internetezőkre az individualista, míg a nem internetezőkre az etatista állásfoglalás volt jellemző. ( Csepeli-Prazsák 2010, 168-169. o.)
A European Values Study (EVS) nemzetközi kutatási program keretében 2008-2009-ben végzett 1500 fős országos reprezentatív mintán végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy a válaszadók 51 %-a döntött az egyenlőség mellett. Az internethasználók és nem internethasználók körében a megoszlás azt tükrözi, hogy az internetezők 51 %-a a szabadságot választotta a nem internetezők 44 %-val szemben.
A nem internetezők 55 %-a az egyenlőség mellett foglalt állást, míg ez internetezők körében ez az arány 48 % volt. (Csepeli-Prazsák 2010, 166-167. o.)
A nem internetezők 55 %-a az egyenlőség mellett foglalt állást, míg ez internetezők körében ez az arány 48 % volt. (Csepeli-Prazsák 2010, 166-167. o.)
Magánbűnök és közbűnökhöz fűződő attitűd vizsgálatát azért is találták lényegesnek, mert úgy vélik, „Az egyén önmaga által meghatározott életének tervezése és az államtól való függetlenség akarása mélyrehatóan befolyásolja a társadalom normáihoz való viszonyt, amelyek meghatározzák, hogy a társadalmilag nem jóváhagyott cselekmények sorában mi számít megengedhetőnek mi megengedhetetlen bűnnek.” (Csepeli-Prazsák 2010, 169. o.)
Az autonóm személy számára az erkölcsi konvenció viszonyítási alap, ami csak egy az adott cselekmény megítélésének szempontjai közül, míg az etatista gondolkodás számára az erkölcs forrása a tekintély által alátámasztott konvenció, és ez a cselekmény és cselekvő erkölcsi megítélésének egyedüli forrása. Az etatista gondolkodás szerint az erkölcsi ítéleteket a szabályok betű szerinti értelmezése, a kérlelhetetlenség jellemzi.
Az EVS kérdőívben egy kérdéssorozat, azt firtatta, hogy a felsorolt cselekményeket[3], a megkérdezettek hova helyeznék egy skálán a „mindig megengedhető” és a „soha nem engedhető meg” között. A magánbűnökkel szemben megengedőbb a magyar társadalom.
Az autonóm személy számára az erkölcsi konvenció viszonyítási alap, ami csak egy az adott cselekmény megítélésének szempontjai közül, míg az etatista gondolkodás számára az erkölcs forrása a tekintély által alátámasztott konvenció, és ez a cselekmény és cselekvő erkölcsi megítélésének egyedüli forrása. Az etatista gondolkodás szerint az erkölcsi ítéleteket a szabályok betű szerinti értelmezése, a kérlelhetetlenség jellemzi.
Az EVS kérdőívben egy kérdéssorozat, azt firtatta, hogy a felsorolt cselekményeket[3], a megkérdezettek hova helyeznék egy skálán a „mindig megengedhető” és a „soha nem engedhető meg” között. A magánbűnökkel szemben megengedőbb a magyar társadalom.
Az internetezők mind a magánbűnök, mind a közbűnök tekintetében megengedőbbek, mint a nem internetezők
Tolerancia és társadalmi távolság kérdéskört a szomszédság elfogadásához való attitűddel vizsgálták. Az intoleranciát az internetezők és nem internetezők körében az „idegen csoportokkal” szembeni attitűdre vonatkozó kérdésekkel vizsgálták[4]. A vizsgálat eredményei alapján megállapítható volt, hogy az internetezők toleránsabbak. Az intolerancia egyedül az érzelmileg bizonytalan emberek esetében volt magasabb az internetezők körében.
Az identitás táguló köreire vonatkozóan a lokális, nemzeti és globális identitás köreit különböztették meg. Az internetezők és nem internetezők csoportjában azonos tendenciát mutatva gyengült az odatartozás érzése a lakóhelytől távolodva, de az internetezők körében közelebb került egymáshoz a lokális és a nemzeti identitás és markánsabban jelent meg a globális szempont.
Transzcendencia felmérés kérdései, a kérdezettek hitére[5] vonatkoztak,
A legtöbben Istenben hisznek. A nem internetezők körében gyakoribb a transzcendens erőkbe vetett hit, mint az internetezők körében.
A legtöbben Istenben hisznek. A nem internetezők körében gyakoribb a transzcendens erőkbe vetett hit, mint az internetezők körében.
Bizalom és gyanakvás szintén lényeges komponensei a társadalom működésének.
A European Values Study kérdőívben a szociális bizalomra is kereték a választ az egyik rész a bizalomra, a másik a szociális jóindulatra vonatkozott.
A válaszadóknak abban kellett állást foglalni, hogy meg lehet-e bízni a legtöbb emberben, vagy inkább a gyanakvás indokolt. A válaszokból az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége bizalmatlan, ugyanakkor az internetezők körében kisebb mértékű a bizalmatlanság, mint a nem internetezők körében. A jóindulatra vonatkozó válaszokból is az az eredmény született, hogy az internetezők kevésbé vélik úgy, hogy ki akarják használni őket, általában nagyobb segítőkészséget feltételeznek az emberekről.
A European Values Study kérdőívben a szociális bizalomra is kereték a választ az egyik rész a bizalomra, a másik a szociális jóindulatra vonatkozott.
A válaszadóknak abban kellett állást foglalni, hogy meg lehet-e bízni a legtöbb emberben, vagy inkább a gyanakvás indokolt. A válaszokból az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége bizalmatlan, ugyanakkor az internetezők körében kisebb mértékű a bizalmatlanság, mint a nem internetezők körében. A jóindulatra vonatkozó válaszokból is az az eredmény született, hogy az internetezők kevésbé vélik úgy, hogy ki akarják használni őket, általában nagyobb segítőkészséget feltételeznek az emberekről.
A European Values Study (EVS) nemzetközi kutatási program keretében 2008-2009-ben végzett felmérést követően 20 európai ország adatai jelentek meg. A vizsgált országokban[6] az internethasználatra vonatkozóan a kutatások (3000 fős országos reprezentatív mintán végzett felmérés) azt támasztották alá, hogy a magas iskolai végzettségűek, a fiatalok, az aktív munkavállalók inkább interneteznek, mint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és az inaktívak. A lakóhely csak egyes országokba befolyásolja az internethasználatot, és a nemek szerinti eloszlásban egyenlőség mutatkozik.
Az internethasználatban Norvégia, Dánia, Hollandia állnak az első három helyen, a középmezőnyben kis eltérésekkel Svájc, Észtország, Egyesült Királyság, Belgium, Németország, az utolsó három helyen Portugália, Bulgária, Oroszország. Magyarország az alsó és középső mezőny között helyezkedik el.
Az egyes értékek elfogadása vagy elutasítása nagy eltéréseket mutat országonként.
Az etatizmus kutatási eredmények alapján három csoportot képződött, az antietatista-meritokratikus, mely csoportban a legkevésbé várják el az állami beavatkozást és nem tartják elfogadhatatlannak a jövedelmek közti egyenlőtlenségeket. Ez a mentalitás leginkább Dániára jellemző, de ide tartozik Németország, Norvégia, az Egyesült Királyság és Hollandia, bár ezekben az országokban a jövedelmi egyenlőtlenségeket kevésbé fogadják el.
Az etatista-merokratikus csoportba tartoznak: Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Spanyolország és Svájc.
Az etatista-antimerokratikus csoportba tartozik Magyarország, de ide tartozik Finnország, Szlovákia, Svédország, Szlovénia, Franciaország, Portugália is.
Az etatizmus és internethasználat összefüggései vizsgálatának eredményei azt tükrözik, hogy az etatizmus és antietatizmus összefüggést mutat az internethasználattal. Az etatistákra kevésbé jellemző az internethasználat, mint az antietatistákra. Az etatisták ritkábban, az antietatisták gyakrabban használják az internetet.
Munkahelyi autonómia vizsgálatának eredményei alapján a legnagyobb munkahelyi autonómiát Norvégiában, Svédországban, Dániában és Finnországban élvezik, míg a legkevésbé jellemző Magyarországra, Szlovákiára, Bulgáriára, Oroszországra. Csepeli-Prazsák szerint egyes országokban a munkahelyi autonómia mértéke korrelációban áll azzal, hogy mekkora a közpénzekből foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatott népességhez képest (2010, 191. o.) A munkahelyi autonómia és internethasználat tekintetében azt állapították meg, hogy Finnország, Norvégia és Svédország kivételével minden ország esetében az internethasználat együtt jár a munkahelyi autonómia szintjével.
Bizalom vizsgálatára vonatkozó kutatási eredmények alapján a leginkább a skandináv országokban bíznak meg az emberek egymásban, míg legkevésbé Bulgáriában. Magyarország a középmezőny alján helyezkedik el a szociális bizalmi index átlagai szerint.
A szociális bizalom és internethasználat összefüggéseinek vizsgálata alapjána szerzők azt állapították meg, hogy Észtország, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svédország kivételével a szociális bizalom és az internethasználat között szignifikáns összefüggés található.
Azokban az országokban magas az internetet napi rendszerességgel használók aránya, ahol a polgárok magas fokú bizalommal vannak egymás iránt.
Tolerancia mérés során a tolerancia szintjét egyes társadalmakban a szexuális mássággal és az idegenekkel kapcsolatos attitűdökre vonatkozó kérdésekkel mérték.
Mérések eredménye azt mutatta, hogy Svédországban a legmagasabb, míg Magyarországon a legalacsonyabb a tolerancia szintje, de a felső mezőnyben helyezkedik el Svájc, Norvégia, Hollandia, míg az alsóban Magyarország előtt Portugália, Ciprus és Oroszország.
Megállapítható, hogy a kifejezetten alacsony tolerancia-index jellemzi a kelet-európai és dél-európai országokat.
Tolerancia és internethasználat tekintetében is megállapítható, hogy az internetet tani rendszerességgel használók tolerancia-indexe szignifikánsan magasabb, mint az internetet nem használóké.
Mérések eredménye azt mutatta, hogy Svédországban a legmagasabb, míg Magyarországon a legalacsonyabb a tolerancia szintje, de a felső mezőnyben helyezkedik el Svájc, Norvégia, Hollandia, míg az alsóban Magyarország előtt Portugália, Ciprus és Oroszország.
Megállapítható, hogy a kifejezetten alacsony tolerancia-index jellemzi a kelet-európai és dél-európai országokat.
Tolerancia és internethasználat tekintetében is megállapítható, hogy az internetet tani rendszerességgel használók tolerancia-indexe szignifikánsan magasabb, mint az internetet nem használóké.
Egyén és társadalom vonatkozásában az altruizmus és univerzalizmus valamint az individualizmus és a konformizmus értékrendhez főződő attitűdöket vizsgálták. Mindhárom komponens nagy jelentőséggel bír az egyén és társadalom vonatkozásában.
Az altruizmusban a mások iránti segítőkészség, az együttműködési hajlandóság, a becsületesség jut kifejezésre, az univerzalizmusban pedig az emberek egyenlőségének elismerése. Az individualista értékrendben kap helyet az egyén önérvényesítő hajlama, az önmaga vállalása, a sikervágy, a hedonizmus, a szabad döntés igénye. A konformizmus domináns elemei a konfliktuskerülés, passzív beilleszkedés és kockázatok minimalizálása.
Az altruizmusban a mások iránti segítőkészség, az együttműködési hajlandóság, a becsületesség jut kifejezésre, az univerzalizmusban pedig az emberek egyenlőségének elismerése. Az individualista értékrendben kap helyet az egyén önérvényesítő hajlama, az önmaga vállalása, a sikervágy, a hedonizmus, a szabad döntés igénye. A konformizmus domináns elemei a konfliktuskerülés, passzív beilleszkedés és kockázatok minimalizálása.
A kutatás alapján értékrendjük szerint három csoport élesen elkülönül egymástól, a cselekvők, a lázadók és a szenvedők csoportja.
A cselekvők önmagukat tartják az értékek hordozóinak, nincs szükségük „külső jóváhagyásra”. Nem jellemző rájuk a konformizmus, de toleránsak és van bennük altruizmus. Ők a polgári társadalom uralkodó helyzetbe került tagjai.
A szenvedők „egyetlen törekvése, hogy kibírják a létezés nyomorúságát” Nem részesültek a munkahelyi autonómiában, konformisták, gyanakvóak, problémáikra a megoldást alapvetően az államtól várják.
A lázadók értékrendjében mindenre a tagadás jelenik meg. Elutasítják az etatizmust, a konformizmust, nincs bennük bizalom, nem jellemzi őket az altruizmus, a tolerancia, az individualizmus, nem találják helyüket a polgári rendben.
Csepeli-Prazsák szerint azokban a társadalmakban, ahol a cselekvők kisebbségben vannak, a be nem illés érzése elbizonytalanítja őket, ami a „frusztrált szenvedő többség ellenszenvét kiváltva destabilizálja a teljes társadalmat” (2010, 208. o.)
A kutatási eredmények alátámasztják a szerzők hipotézisét, mi szerint az internethasználat és értékrend összefüggésben állnak egymással.
A történelem befolyásolja az értékrendet, ami összefügg az internethasználattal.
Úgy gondolom, hogy valóban létezik a Csepeli-Prazsák szerinti, az internetezők és nem internetezők között húzódó láthatatlan fal.
Az internetezők között nagyobb valószínűséggel találkozunk autonóm, individualista, magán bűnök megítélésében elnézőbb, evilági, poszt-konvencionalista, azonosulási köreit tágra vonó, toleráns és jóhiszemű emberekkel, mint a nem internetezők körében, ahol többen vannak, akik az egyenlősítő államban hisznek, intoleránsabbak, a tekintélyekben inkább megbíznak mint egymásban.
Az internetezők között nagyobb valószínűséggel találkozunk autonóm, individualista, magán bűnök megítélésében elnézőbb, evilági, poszt-konvencionalista, azonosulási köreit tágra vonó, toleráns és jóhiszemű emberekkel, mint a nem internetezők körében, ahol többen vannak, akik az egyenlősítő államban hisznek, intoleránsabbak, a tekintélyekben inkább megbíznak mint egymásban.
Megítélésem szerint a szerzők által lényeges befolyásoló elemek, - a bizalom és az autonómia - lehetnek azok a közvetítők, melyeken keresztül a nem internetező, de a kultúra iránt egyébként fogékony emberek megtalálják az internetezéshez vezető utat.
És bár az internethasználat kinyitja a világot, de ahogyan a szerzők fogalmaztak,„Az internet nem csodaszer és nem varázseszköz, de arra alkalmas, hogy még gazdagabbá tegye azt, aki gazdag, és esélyt adjon a szegénynek is a gazdagodásra” (Csepeli-Prazsák 2010, 180. o.)
És bár az internethasználat kinyitja a világot, de ahogyan a szerzők fogalmaztak,„Az internet nem csodaszer és nem varázseszköz, de arra alkalmas, hogy még gazdagabbá tegye azt, aki gazdag, és esélyt adjon a szegénynek is a gazdagodásra” (Csepeli-Prazsák 2010, 180. o.)
Úgy vélem, az internet lehetőség, mellyel, ha meg tanul élni az egyén, megnyílik előtte a világ.
Felhasznált irodalom:
Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest
Csepeli - Prazsák (2010): Internetezés és értékek, In. Csepeli – Prazsák: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest
Csepeli - Prazsák (2010): Az internetezés és értékrend összefüggései Európában, In. Csepeli – Prazsák: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest
[1] család, boldogság, szeretet, jó közérzet, anyagi biztonság, jólét, békesség, belső harmónia, szabadság, szerelem, önmaga, humor, műveltség, társadalmi igazságosság, önmegvalósítás, haza, munka, hivatás, szabadidő, kikapcsolódás, pénz, társadalmi megbecsülés, barátok, változatos érdekes élet, bölcsesség, tanulás, karrier, kultúra, utazás, sport, közélet, vallás, hit, politika
[2] Légy független! – Engedelmeskedj; Az ember maga alakítja sorsát -Az ember nem ura saját sorsának
[3] Magánbűnök csoportban: házas férfiként/nőként viszonyt folyatni, a homoszexualitást, elválni, alkalmi szexuális kapcsolatot létesíteni, a prostitúciót. Közbűnök kategóriában: állami juttatásokat jogosulatlanul igénybe venni, csalni az adóval, ha van rá mód, kocsikázásra jogtalanul elvinni más autóját, marihuánát vagy hasist szívni, csúszópénzt elfogadni kötelességének teljesítése során, számla nélkül fizetni az áfa kikerülésére, jegy és bérlet nélkül utazni tömegközlekedési eszközön
[4] A kérdés, hogy „Szomszédnak nem akar…” más fajhoz tartozó embereket, érzelmileg bizonytalan embereket, muzulmánokat, AIDS-eseket, homoszexuálisokat
[5] Istenben (69 %), halál utáni életben (33 %), mennyországban (33 %), pokolban (24 %)
[6] Norvégia, Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország, Franciaország, Svájc, Észtország, Egyesült Királyság, Belgium, Németország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Spanyolország, Ciprus, Portugália, Bulgária, Oroszország
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése